Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| gyertyák és a méla csend. Egyet sóhajt és azután - folytatja toasztját
2 I, 1874| is, bizonyosan szomorúan sóhajt fel: még csak a 12-ik §!~
3 I, 1874| büntetõ kódex kell ide - sóhajt fel az üregúr -, s nem modern
4 I, 1877| A jó magyar nép!» - sóhajt fel megdicsõülve...~S távol
5 I, 1878| adja ki rossz versedet, sóhajt és kiadja a Petõfi-Társaság
6 I, 1879| kedves pipikém...~- Ah! sóhajt a nõ szánakozólag nézve
7 I, 1879| lejátszódott, még egy keserveset sóhajt az ajtónál, s aztán megnyugodva
8 I, 1880| sose pihen. S nem egyszer sóhajt föl Nagy Sándorral, már
9 I, 1880| közönség az, aki legelõbb sóhajt föl: »Milyen jó volna, ha
10 II, 1881| lábbeli készítõé«. Ah! - így sóhajt magában a poétikus férfiszabó-»
11 II, 1881| Hanem mikor valaki azért sóhajt vissza a régi korba, hogy
12 II, 1881| megrezzen és elhalványodik, sóhajt, kezét szívére teszi (hiszen
13 II, 1882| ezt a hazát szereti, s egy sóhajt küld az elköltözött után -
14 II, 1882| Ön megengedte, hogy ezt a sóhajt én magam mellett magyarázzam.
15 II, 1883| képviselõt szerepeltetni, aki így sóhajt fel Tiszához: »Add, hogy
16 II, 1883| kormánypártra.~- Oh, oh! - sóhajt fel önkéntelenül hangosan
17 II, 1883| képviselõhöz.~- Meg már - sóhajt az (nem nevezem meg ki volt) -,
18 II, 1885| Ha mozdul, ha ásít, ha sóhajt, ha gúnyosan nevet, vagy
19 II, 1885| talál benne hibát, egyet sóhajt, és megadja magát sorsának.~
20 II, 1885| Meghallja e félig kimondott sóhajt Telepy (mert Telepy mindenütt
21 II, 1885| Ha mozdul, ha ásít, ha sóhajt ha gúnyosan nevet, vagy
22 II, 1885| Kijöttem a divatból« - sóhajt fel ilyenkor.~Egyszer Kállay
23 III, 1886| undorral, majd megkönnyebbedve sóhajt föl bizonyos megelégedettséggel,
24 III, 1887| magasztalt - nálunk sajnálkozva sóhajt fel a keresztény lélek,
25 III, 1889| fenegyereke!~Mire nagyot sóhajt a habarék-párt enfant terrible-je,
26 III, 1892| hangon csendül.~- Vége van! - sóhajt fel Kubinyi György. - Megint
27 III, 1892| Mind képviselõk ezek? - sóhajt fel elcsodálkozva az öreg
28 III, 1893| kívánnia (amiért annyi asszony sóhajt), hogy bárcsak megállott
29 III, 1893| hittem, urakkal játszom - sóhajt fel Jókai egy-egy rossz
30 III, 1894| Nem harcol már senki, csak sóhajt, imádkozik, csodatételért,
31 III, 1895| A szerelmes Wastl nagyot sóhajt, szemöldjeit sokat jelentõleg
32 III, 1895| sírva fakad a sorsán.)~d) Sóhajt és lesüti a szemeit, ha
|