Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|          kisebb díjat fog fizetni az íróknak, mint alku mellett nyerhettek
 2    I,  1874|        szívesen fizettek a kiadók az íróknak tiszteletdíjt. Azonban a
 3    I,  1878| szubvenció-emlegetés, a kormánypárti íróknak ezen gyanúsítása a második
 4    I,  1879|             mérséklése, s nem nekünk íróknak jó, kik kedvünkre válogathatunk
 5   II,  1887|         immár, mely oly szép nekünk, íróknak és poétáknak, hogy szinte
 6   II,  1895|            mûvészeknek, a másikat az íróknak: »osztozzatok meg rajtam«.~
 7   II,  1881|           meg az érmet -, az kell az íróknak is. Mert amilyen a vármegye,
 8   II,  1882|         tanulság, hogy a legkiválóbb íróknak kellene egyesülnie: mert
 9   II,  1882|           Felség! Mit tálaltassak az íróknak? A borokból feladjam a valódi
10   II,  1882|              lapok munkatársainak és íróknak s ezen a réven zsarolnak?~
11   II,  1882|             Kornél egyike azoknak az íróknak, akik a legmagasabb eszközökkel
12   II,  1883|              természetesen fájhat az íróknak. Még tán Tisza Kálmán is
13   II,  1883|         Arcába szökik a vér a magyar íróknak, amint egybekvalifikálják
14   II,  1883|            akarnak törvényt hozni az íróknak és védeni az õ szellemi
15   II,  1885|           örökre.~Jól tudom, hogy az íróknak külön kontraktusuk van a
16  III,  1886|           ilyen szomorú sorsa van az íróknak ma. Ki kell mondani az igazat.
17  III,  1886|            barátom, - hanem minekünk íróknak kötelessé­günk soha bele
18  III,  1887|             versezet. De a leutazott íróknak elég jó. Olyan »Útilapu«-
19  III,  1888|     esztétikai parancsot adnék ki az íróknak: »Ne hazudj«, de magam ennek
20  III,  1890|        mindég: bolygói ezek az igazi íróknak, jönnek-mennek lábujjhegyen,
21  III,  1891|           megelégedéshez még csak az íróknak kell hozzájárulni, hogy
22  III,  1892|              már elmúltak, amikor az íróknak nagy érdemeik voltak, mikor
23  III,  1892|             a régi idõkben, mikor az íróknak rossz napjaik voltak, az
24  III,  1892|       városra rossz napok jártak, az íróknak a város nem volt idegen.
25  III,  1893|              könnyû találni témát az íróknak. Hiszen mindnyájunkon rajta
26  III,  1894|        Kicsike talaj jut már csak az íróknak; a költés mester­sége, amelytõl
27  III,  1894|           csak mesélgetniök lehet az íróknak és az nem elég. Jókai népszerûségére
28  III,  1894|              egy jó témát, amirõl az íróknak írnék valami tanácsfélét.~
29  III,  1894|     kétségtelen. Ez már csakugyan az íróknak szól. Ne imádjátok az idegeneket,
30  III,  1895|        meghallgatni, még tán a rossz íróknak is van egy brilliáns témájuk -
31  III,  1895|            az olvasókról meséljek az íróknak.~A szittya-vér~(A tulajdonképpeni
32  III,  1815|       egyszer olyan, ne kívánjunk az íróknak rendjeleket. Ezt követeli