Rész, Esztendo/Fejezet
1 II, 1881| beszélgetõ társaságban unatkozva felkiáltott:~- Ejh, mit Shakespeare!
2 II, 1882| papirost darabokra szakítva felkiáltott: »Így rongyolódjék szét
3 II, 1883| fejét, és nevetett.~Herman felkiáltott szegedi keserûséggel:~-
4 II, 1883| választott nótát is, mely után felkiáltott valaki:~- Fütyülje hát el...
5 II, 1883| bankóval fizettem, mire õ felkiáltott:~- Uram, kétforintos bankó
6 II, 1883| Mikor bevégezte, valaki felkiáltott a jobboldalról.~- Halljunk
7 II, 1884| programbeszéd elmondása után valaki felkiáltott a tömeg közül: »Éljen Kármán!
8 II, 1883| megéljenezte, mire egy hang felkiáltott a szélsõbalról: »Látszik,
9 II, 1883| Darányi, aki késõn jött, felkiáltott: »Ha én itt lettem volna!«
10 II, 1883| jegyzõ elunta jegyezni és felkiáltott: »Azok iratkozzanak fel,
11 II, 1883| negyedóráig se beszélt, s máris felkiáltott valaki a szélsõ baloldalról: »
12 II, 1884| idegen nézõk közeledtek, felkiáltott: »de mily idea az, hogy
13 II, 1884| cifra cafrang.~Majd keserûen felkiáltott:~- Úgy maradunk, tessék
14 II, 1885| beszél’ valamelyik, élénken felkiáltott »halljuk hát«, s szúrós
15 II, 1885| volt, hogy Ferenczy Miklós felkiáltott a szélsõ padokon:~- No,
16 II, 1885| terembe Chorin Ferenc, s felkiáltott, de szerencsére hangja elfúlt
17 II, 1885| kép szemléletébe merülve felkiáltott:~- Ejnye be gyönyörû kép!
18 II, 1885| vagy Sopeck) névnél valaki felkiáltott.~- Hát ez mi fán termett?~
19 III, 1886| titulusból? Iszakovics Milán felkiáltott »Ohó!« Zimándy helyeslõleg
20 III, 1886| kérvényt.~Beöthy elolvasta és felkiáltott megbotránkozva:~- Ez nem
21 III, 1886| körmondatot, s hangját megeresztve felkiáltott:~- Uraim, mikor én a számûzetés
22 III, 1888| parlamentárisak.~Valaki felkiáltott a jobboldalról:~- Csak tán
23 III, 1888| tátongott.~Valaki a szélsõbalról felkiáltott:~- Nincs kormány!~- Hol
24 III, 1889| királyról szólva Kaas Ivor felkiáltott:~- A miniszterelnök mint
25 III, 1890| konspirálását említvén a szónok, felkiáltott vékony, penicilus-hangján:~-
26 III, 1890| öltött. Nehány szélsõbali felkiáltott: »Vele tartunk halálig!« (
27 III, 1892| kicsinyke uralkodó nevénél felkiáltott:~- Sertéseket szokott lopni!~
28 III, 1892| szélsõbalon. Valaki ingerülten felkiáltott.~- A kétfejû sas adja meg
29 III, 1892| ragyogott, Csanády bácsi felkiáltott egy párszor:~- De igaza
30 III, 1892| szép akart maradni.~Thaly felkiáltott.~- Pulszky azt mondja, nem
31 III, 1893| Andreánszky önkénytelenül felkiáltott:~- Gyere haza, Albert!~Volt
32 III, 1894| hang idegenszerûsége és felkiáltott:~- Hol van gróf Batthyány?
|