Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1878| volt, aki sohasem fázott, s megelégedett a saját teste melegével,
2 I, 1878| hogy õ az egyedüli mindig megelégedett ember az Osztrák-Magyar
3 I, 1878| kifelé rajzik. Mindenki megelégedett; egész Szeged meg van gyõzõdve
4 I, 1878| hiányos teljesítése után - megelégedett azzal, hogy a belügyminiszterhez
5 I, 1878| vehetõ ki egyéb, mint Csanády megelégedett mosolygása, aki nem adja
6 I, 1879| meg, de még a mindennel megelégedett bérenc sajtó sem, mert a
7 I, 1880| hol boldog mindenki és megelégedett, hol csak meg kell kívánni
8 II, 1882| többi gyerekek végett... Megelégedett arccal jönnek elõre; a kíváncsiság
9 II, 1883| konyhákban. Márpedig egy megelégedett gyomor a fõ egy államéletben.
10 II, 1883| a fõ egy államéletben. A megelégedett gyomor a forradalmak villámhárítója.~
11 II, 1883| Még Bedekovich miniszter megelégedett arca se látható. A habarékpártból
12 II, 1883| Ház negyven szótöbbséggel megelégedett vele.~Most már csak a tizennégy
13 II, 1885| többé szólni senki. Csupa megelégedett, szótalan hazafiak könyököltek
14 III, 1886| hogy a fõrendiház ezzel megelégedett, az már nem olyan örvendetes.~
15 III, 1886| kapitány azonban ezúttal megelégedett a prédikációval. A puccer
16 III, 1887| simítva és kétfelé választva. Megelégedett arcán látszik, hogy minden
17 III, 1888| az én szószékemrõl.~S egy megelégedett ember nyugalmával fordítottam
18 III, 1888| merengett a Fabiny kövér megelégedett arcán, Keglevich fent a
19 III, 1890| csett - hangzott vidáman.~Megelégedett dörzsölgettem kezemet a
20 III, 1890| levõ csirkéi közt, mint egy megelégedett kotlóstyúk; bekunkorított
21 III, 1890| jó hazafi, szépen pirosló megelégedett gömbölyû képpel, akit Zirc
22 III, 1891| felebarátodat, mind boldog és megelégedett, csak te vagy köztük elégedetlen,
23 III, 1891| gyõzelmek látszatával is megelégedett, hibája volt. Hiba, amelyet
24 III, 1892| tálból a szárnyát veszi ki.~Megelégedett a jó öreg Bánóval, akin
25 III, 1892| szét a háborgó Házon, olyan megelégedett szemmel, mint egy gazda.~-
26 III, 1892| veszi, hogy a Horváth Gyula megelégedett arca elkezd lassan-lassan
27 III, 1893| sohasem, nem gyûjtött pártot, megelégedett a maga Zeykjeivel. Azok
28 III, 1893| minden fajtájából.~Csendes, megelégedett, sõt mosolygó külseje volt
29 III, 1893| ugrált padról padra, mint egy megelégedett veréb, akinek egy kövér
30 III, 1895| sok maradt nekik), igen megelégedett, mosolygós képpel dörzsölgették
31 III, 1895| nem hurcolkodott ki belõle megelégedett szívvel.~Mindenki többet
|