Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| támadt.~A »barátságos kéz« lágyan, homályosan ereszkedett
2 I, 1877| a rózsaszirom könnyedén, lágyan úszott, ringott rajta, mint
3 I, 1877| homlokán... és síri hangon, lágyan, rémesen kérdi: »Te vagy
4 I, 1878| annak egyik szirmát, szép lágyan a víz tetejére hullatá.~
5 I, 1878| imádottját, - suttognak lágyan, édesen. Ez a hatszázadik
6 I, 1878| hallik a muzsika hangja, hol lágyan, hol szilajan.~A nép még
7 I, 1879| háborgó tengerár, halkan, lágyan, mint a kifáradt fájdalom
8 I, 1879| megszólítnak ott,~Suttogva lágyan, mintha mondanák:~Sorsunk
9 I, 1879| királyi biztosi épületben lágyan csikorognak az ajtók, zörrenés
10 I, 1880| harmat, sugdostak a füvek, lágyan hajladoztak a faágak és
11 I, 1880| mennydörgések zsonganak föléje, lágyan, ködösen.~Elsõ játékszere
12 II, 1885| hát édesdeden sírodban. Lágyan boruljon reád a rög, virágok
13 II, 1882| ladikokat. Eleinte csak lágyan, szelíden, de majd szilaj
14 II, 1882| mikor hol szilajan, hol lágyan, keservesen nekigyújt, s
15 II, 1883| közönbös hangon az elején, lágyan, szelíden, érzékenyen azután,
16 II, 1883| voltak. Az elnöki csengettyû lágyan szólt A sugarak pajkosan
17 II, 1883| Hentaller orcáját, Thaly lágyan vet egy tekintetet Halász
18 II, 1883| domború mellére, tejszín arcát lágyan árnyékolja be a hetyke bajusz,
19 II, 1883| aláhúzogatja veres ceruzával, a lágyan elmondandó helyeket pedig
20 II, 1884| aláhúzogatja veres ceruzával, a lágyan elmondandó helyeket pedig
21 II, 1885| Mintha csak meséket mondana lágyan, mintha a patak cseregne...~
22 II, 1885| búsan, elegikusan rezdül, ha lágyan zeng, hûs levegõ tör be,
23 II, 1885| az elõpataki erdõbõl, s lágyan, szelíden hömpölyög el Ilyefalva
24 II, 1885| aláhúzogatja ceruzával, a lágyan elmondandó helyeket ellenben
25 III, 1886| megzendül jupiteri ajkán lágyan, kacéran, hogy »tisztelt
26 III, 1886| tartott.~A miniszterelnök lágyan bele is szõtte »azt mondják«, »
27 III, 1888| változtatási engedélyt aláírta lágyan zizegõ pennájával, egyszerre
28 III, 1888| kipp-kopp melódiaszerû zsongás lágyan, egyre elhalóbban rezgett,
29 III, 1891| azonban ma az ülés végén lágyan, békítõen szólt bele egy
30 III, 1892| egy lebilincselõ mosoly. Lágyan rezgett benne a simulékony
31 III, 1892| pap az oltáránál.~E szavak lágyan, fenségesen rezegtek, mint
|