Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|         kiáltására. És azalatt, míg elméje tétlenül kóvályog félálomban,
 2    I,  1877|           az õ kebelbarátjait, akik elméje nagyságában gyönyörködnek,
 3    I,  1879|          igazságot) a halandó ember elméje csak odáig kutat, »ha tehetett
 4    I,  1879|            Hanem mikor valakinek az elméje beteg az még nagyobb baj.
 5    I,  1879|          még akkor is, mikor már az elméje gyermek, és csak képzelete
 6    I,  1879| lakadalmakon, keresztelõkben szokta elméje szüleményeit potyogtatni,
 7    I,  1879|            be a mesterlegény [!], s elméje koháján addig csiholt, míg
 8    I,  1880|              helyen van-e Mr. Clark elméje, vagy pedig gúny-e az a
 9    I,  1880|        amennyire nekem lehet, kinek elméje el van bénítva percsórai
10    I,  1880|       csempészte be a mûhelyekbe, s elméje kohaján addig csiholt, míg
11   II,  1881|          nagy válaszokká idomítsa s elméje fiókjában elhelyezze akként,...
12   II,  1883|        kitûnõ mondását, melyet Éber elméje tartott fenn az utókornak.~
13   II,  1884|           ideig élt a derék Pitt, s elméje késõ aggságában oly ruganyos
14   II,  1884|          Magyar Föld«-et olvasta, s elméje megvilágosodván, elkezdett
15   II,  1884|             szívén feküdt, hogy még elméje megháborodásában is azok
16   II,  1885|             s már itt kitûnt kutató elméje által, midõn innen átment
17   II,  1885|       pártját, hanem az egész Házat elméje gyorsaságával, vagdalkozási
18   II,  1885|        kapcsolat gondolatai között, elméje folyton ruganyos maradt,
19  III,  1886|            hozott a világra, kiknek elméje bármely külsõ események
20  III,  1886|            ember kell. S Tisza éles elméje jól ismeri azokat a pontokat,
21  III,  1887|        végtelenségében. A választók elméje ennél az alkotásnál megállt: »
22  III,  1887|          érvényesíteni. Ritka fürge elméje, sziporkázó szellemessége
23  III,  1887|           Ötlet ötletet ért. Játszi elméje szikrázott és pattogtatta
24  III,  1889|       kormányt; keze puha, erõtlen, elméje lassú, judíciuma gyermeteg,
25  III,  1891|      immáron idejét múlta. Hanyatló elméje már csak a közösügyekbõl
26  III,  1891|          egy kis tartalékméreg volt elméje zacskójában. Még egy kis
27  III,  1892|            De ám a Madarász bácsiék elméje se pihen, õk is szövik ellene,
28  III,  1892|      ezalatt beszél. Szépen beszél. Elméje hasonlatos ahhoz a fényhez,
29  III,  1893|    méltósággal áll a gáton. Nyugodt elméje, szeplõtelen hótiszta karaktere,
30  III,  1894|             lehetett hallani, amint elméje szövõszékén az ötleteket
31  III,  1895|              hogy végtelenül élvez: elméje friss és éles, mint a borotva,