Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|      bötûztem ki: »Gurko tábornok elesett«... Istenem, mily szerencsétlenség.~
 2    I,  1877|      Minden jól megy! Asszongya: »elesett, megbotolván, részegen egy
 3    I,  1877|     december 13.~344. sz.,~Plevna elesett!~A szegény török nemzet
 4    I,  1878|           Sachsen-Meiningen ezred elesett és megsebesült katonáinak
 5    I,  1879|           leesni látta. Az Emmyke elesett.~- Ne busulj szentem: Nincs
 6    I,  1879|           pikantériás.~T. asszony elesett a jégen, mégpedig olyan
 7    I,  1880|           elõnyben az egyik, hogy elesett. Ezt nem tûrhette a másik.
 8    I,  1880|        másik. Fogta magát és õ is elesett.~S a jég már gyenge volt
 9   II,  1881|        felé induló vonat után.~De elesett az úton, szûk magyar nadrágja
10   II,  1881|         ütéstõl és az ijedtségtõl elesett, Cato, hatalmasan megfeszített
11   II,  1881|  történelemíró hidegen megy el az elesett húsz- és százezrek között
12   II,  1881|          az egész magyar hadsereg elesett.~Sebaj! Lesz még szõlõ lágy
13   II,  1882|       hónapig.~*~Mikor X. asszony elesett a jégen, a megboldogult
14   II,  1882|          az ökle, hogy az alvidék elesett, beborult az arca, mikor
15   II,  1882|           ellene viselt harcokban elesett angolok emlékeit. Sõt megcselekedte
16   II,  1882|       mely hiába keresi a hazáért elesett hõsök hamvait, hiába nemzete
17   II,  1883|          történt, s bár a róka is elesett, õk mindnyájan, akik egy
18   II,  1883|     hogyan lettél filoszemita«?~- Elesett a kedvem az írástól egészen,
19   II,  1883|       ajtókon.~- Mi van?~- Karcag elesett végképpen - mondják a kijövõk.~-
20   II,  1883|          csata eldõlt: Jászberény elesett!~A csatahely felbomlik.
21   II,  1883|        közt az eredményt: Szolnok elesett!~A képviselõk rohannak Sárközynek
22   II,  1883|           fülébe súgja.~- Szolnok elesett.~- Lehetetlen! - szólt a
23   II,  1885|           emlékeznek Herodes óta.~Elesett Öreg János, véresen elhanyatlék
24  III,  1887|     gyõzné egyenkint elsiratni az elesett daliákat, a haza gyermekét
25  III,  1887|       tegyek a mai eredményrõl.~- Elesett, uraim, egy hidra, egy fõnix,
26  III,  1888|         sajnálom.~- Miért?~- Hogy elesett az állásától. Csak tán nem
27  III,  1889|       elromlott. A legjobb harcos elesett közülünk; mikor a szívünk
28  III,  1892|  Prileszky Tádé), sok derék dalia elesett. De élnek utódaikban. Tömve
29  III,  1892|     amelynek védelmében a kormány elesett.~Ugron (mert minden vezérnek
30  III,  1894| elgondolom magamban, hogy azok az elesett vitézek már azóta úgyis
31  III,  1894|          de a csatavesztések, bár elesett nemcsak a szabad vallásgyakorlat