Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| pesti kirakatok helyett szemem el-eltéved a temetõre. A
2 I, 1874| a vár csendes kövezetén, szemem behunyom, nehogy a Henczy
3 I, 1877| szemére hányta:~- Takarodjék a szemem elõl... Nem ültem én kalodában,
4 I, 1879| mosolyok aranyos sugaraiban, szemem nem ittasul meg elandalító
5 I, 1879| kiválóbb tagját kereste föl szemem családi páholyaikban, és
6 I, 1880| Izidort, s csakhamar behunyom szemem, hogy ne lássam az érem
7 I, 1880| Izidort, s csakhamar behunyom szemem, hogy ne lássam az érem
8 II, 1888| ökölnyire kidagadt ez a kis látó szemem. Haza akartunk menni, galambom,
9 II, 1920| fiatalkorában! De nem is nézem; szemem mohón keresi a ligetet.
10 II, 1920| hogy itt kell lennem, de szemem nem látja, s bizonyos köd
11 II, 1920| tumultussá folyik össze szemem elõtt minden, a nagy csillár
12 II, 1920| Élénken emelem föl fejemet. Szemem fölcsillog, arcom kipirul
13 II, 1881| azelõtt a szívem, míg a szemem gyengén látott.~Fölmentem
14 II, 1881| szoknyákat eresztik meg rendre...~Szemem elhomályosult egy pillanatra
15 II, 1882| termetem középszerû (171.5 cm), szemem zöldeskék, hajam és szakállam
16 II, 1882| nincs, bizony-bizony a másik szemem is kifutott volna.~AZ ÖRÖK
17 II, 1882| maga gyerekeit.~Hja, hja! Szemem elõtt vonulnak el a múltból
18 II, 1883| jobboldalon.~Káprázat ez? Vagy mi?~Szemem odavetõdik, mint egy kopár
19 II, 1884| leragadnak, s úgy érzem, amint szemem átsuhan a betûin, mintha
20 II, 1884| idegessé tett, elrántom onnan a szemem, inkább az ellenzékre nézek.~
21 II, 1885| alakját a gyöngéd fiú. Ott a szemem elõtt hal meg, mikor már
22 III, 1891| lélegzeteitõl lett olyan fülledtté; szemem gyönyörködve indult meg
23 III, 1891| Részvét teljesen kereste fel szemem az összetiport szerencsétlent,
24 III, 1893| olyanok, de mégse azok!~Szemem elõtt szétfolynak a képek.
25 III, 1893| Ohó! Hát hol volt az én szemem, eszem ezelõtt? Hiszen Tisza
26 III, 1893| keletkeznék, elkáprázott a szemem, a szívem hangosan kezdett
27 III, 1894| Önt? Hát ki ön?~- Nézzen a szemem közé és meg fog ösmerni.~
28 III, 1895| Lehetséges-e? Vagy talán a szemem káprázik. Az is feltûnt,
29 III, 1895| fûtõl-fától, aki hónapok óta szemem ügyébe akadt, hol szedte
30 III, 1895| rövidlátó vagyok, és vibrál a szemem is. Úgy látszik Förster
|