Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| által kinevezett feje lesz a megyének, ki többé nem lévén a felsõháznak
2 I, 1874| Legsarkalatosabb intézménye lesz az új megyének a megyei bizottság mellé
3 I, 1875| A miniszterelnököt Békés megyének derék fõispánja követte:
4 I, 1875| vannak léptetve, így Sáros megyének nemcsak két, hanem valamennyi
5 I, 1877| tiltakozzunk? - Árva vármegyének is megderogálna.~Bezzeg
6 I, 1879| jeles fõispánja válhatik a megyének valamikor, s én megengedem
7 I, 1880| serkedezõ bajusza.~Torontál megyének õ a legreményteljesebb szülötte,
8 I, 1880| serkedezõ bajusza.~Torontál megyének õ a legreményteljesebb szülötte,
9 II, 1881| hazája.~No, hanem azért Zala megyének lenni sem bolondság, - nemcsak
10 II, 1882| görög püspököt akar Szatmár megyének. No, hogy mi öröme és haszna
11 II, 1883| hogy Pancsova Udvarhely megyének a »vadházasságok« elleni
12 II, 1883| aljegyzõje volt Komárom megyének. Úgy az... valóságos elsõ
13 II, 1883| szavazó-ülésérõl, hogy minden megyének egy fõispánja is van, Grafflt
14 II, 1883| Fejér megyének az akácok után a legnagyobb
15 II, 1883| egy vesszõütésre. Fejér megyének, leszámítva a szép Velencét,
16 II, 1883| tótokkal, mert az kerül a megyének kevesebbe.~Otthon is maradt,
17 II, 1883| miniszterelnöknek, hadd õ küldje el a megyének.~Tisza a fejét rázta.~-
18 II, 1885| indokolással.~Háromszék megyének (noha 125 ezer lakosa van)
19 II, 1885| Fõiskolája majd minden megyének van, van Csík megyének,
20 II, 1885| minden megyének van, van Csík megyének, a Háromszéknél jóval kisebb
21 II, 1885| Hiszen minek Háromszék megyének az iskola? Ha anélkül is
22 II, 1885| épületeket visszaadta a megyének, mégpedig egyenesen kulturális
23 III, 1886| alispánja volt Szabolcs megyének.~- Pedig mindig egyhangúlag
24 III, 1886| Az még csak jó volna a megyének, hogy Veszter támadja, hanem
25 III, 1886| Nemcsak alispánja volt õ a megyének, hanem ügyvéde és bírája
26 III, 1886| jó karba hozta, hogy elsõ megyének kezdték tekinteni Aradot,
27 III, 1886| veszteség ez nemcsak Arad megyének, hanem az egész országnak,
28 III, 1815| kormánypárti képviselõje se volt a megyének. E rossz megyék fõispánjainak
29 III, 1815| éppen a szélén van Nyitra megyének és az országnak. A népe
30 III, 1896| szabadságot adtak. Baranya megyének a kvóta felemelése ellen
|