Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|          elõtte borzasztó mérvben halnak el olyanok, kiknek élete
 2    I,  1877|      Alfréd, hogy: »az eszmék nem halnak meg«; semmi sem könnyebben,
 3    I,  1877|   elhullott vitézek.~Százezerszer halnak egy percben, - de mind él,~
 4    I,  1877| gyõzedelmes török seregbõl ezeren halnak, a csatavesztett oroszokból
 5    I,  1878|        hogy az õ befolyása nélkül halnak az emberek.~Ilyen a szegedi
 6    I,  1879|       haragudott, mivel mások nem halnak meg, a halál már akkor rátette
 7    I,  1880|           ANTAL MEGHALT~Jeleseink halnak, vesznek. A lombos fának,
 8   II,  1894|       éppúgy, mint a »Kik kétszer halnak meg« címûvel.~Most veszem
 9   II,  1881|       vált föl, pulykák, kappanok halnak, pezsgõ folyik - s az egész
10   II,  1882|       születnek s napsugár nélkül halnak meg - valamelyik úri kabát
11   II,  1882|         hadai nem öregszenek, nem halnak, örökifjan járnak-kelnek
12   II,  1882|       szomorú kimúlást, mikor úgy halnak meg egytõl egyig a fényes,
13   II,  1882| kipusztíthatatlanok. Azok sohasem halnak meg, ezek örökké élni fognak.
14   II,  1882|        lesznek, föltéve, hogy nem halnak meg, mint mondani szokás »
15   II,  1882| házastársak közvetlen egymás után halnak meg.~Az egyik megcsinálja
16   II,  1882|      semmit, hogy még csak meg se halnak.~Ahol pedig esett is azóta
17   II,  1882|           agár- és kártyamesterek halnak meg. Ne zavarjon az meg
18   II,  1882|       nevezetes emberek addig nem halnak - hogy õ visszaemlékezhessék.~
19   II,  1883|           olyat mutatni, ahol nem halnak meg! Mert mindjárt oda megyek
20   II,  1883|  Elementuma ez neki, mint a víz a halnak. Hanem hát ilyenbe még bele
21   II,  1883|           és népdalok születnek s halnak el róluk az ezüstvizû Száva
22   II,  1883|        hogy õnáluk Erdélyben éhen halnak a vaddisznók. Egy legközelebbi
23   II,  1884|        túlvilág, mint akik ágyban halnak. Dulce et decorum est pro
24   II,  1884|           A NEMZET BÁRÓJA MEGHALT~Halnak, halnak, egyre halnak a
25   II,  1884|     NEMZET BÁRÓJA MEGHALT~Halnak, halnak, egyre halnak a múlt idõk
26   II,  1884|     MEGHALT~Halnak, halnak, egyre halnak a múlt idõk nagy alakjai.
27  III,  1888|      melynek fiai most igen sûrûn halnak meg kétszer, háromszor...~
28  III,  1888|       közé tartozik, akik sohasem halnak meg. Igaz, hogy ez már meglehetõs
29  III,  1888|       Mert nemcsak az Akadémiának halnak, hanem õ maga is hal és
30  III,  1892|           csodálatos módon sohase halnak ki. Szapáry elmult de hátának