Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1870|       változtatásában tartja fenn, és ekképp éri el a valósulást.~Közönségesen
 2    I,  1878|             aztán Vadnaira gondolt és ekképp gruppirozta a magyarázatot:~-
 3    I,  1878|        Szilágyinak rendeztessék, hogy ekképp a tüntetés elsõsorban pártszínezetû
 4    I,  1878|              hátha id’adják.~Az orosz ekképp vélekedett:~- Lopjuk el,
 5    I,  1879|              hogy a követjelöltet itt ekképp ajánlotta az illetõ párt
 6    I,  1879|             sokkal jobban, mint ön.~*~Ekképp esett ez az eset.~Eltávoztunk
 7    I,  1880|               A saját képviselõjük.~*~Ekképp történt... vagy legalábbis
 8    I,  1880|   legislegédesebb szóhoz a világon, s ekképp simogatta meg.~»Ne sírj,
 9   II,  1905|             kerületébe, egy toasztban ekképp jellemezte a Zala megyeiek
10   II,  1881|               szóla vala szóról szóra ekképp:~»Herrn F. G. in P. Pestmegye
11   II,  1882|          valamennyien, kiknek a dolog ekképp eldõlése érdekében állt?~
12   II,  1883|            apellátát nehezítõ törvény ekképp ment ma végképp keresztül
13   II,  1883|             nem pályázhat.~Most pedig ekképp leszámolván a választással
14   II,  1884|            nézve, egy gyenge percében ekképp kiáltott fel:~- Hadd menjen
15   II,  1884|           meleg.)~Így szidják Jókait, ekképp zsörtölõdnek, duzzognak,
16   II,  1884|         jutott, hogy a rajzleckén meg ekképp fakadtam ki a rajzoknál:~-
17   II,  1885|            beszélnek?~Mialatt odabent ekképp osztozkodnának a Trefort
18   II,  1885|    pajkoskodik a habok tarajos hátán.~Ekképp érezte át Schmidt Gyula
19   II,  1885|            bizonyosnak látszott, hogy ekképp sújtatván a keresztények,
20   II,  1885|          korrigálja az eddigi formát, ekképp szólván:~»Van szerencsém
21   II,  1885|               a padba.~Krisztus urunk ekképp vonatván bele az ötéves
22  III,  1886|        közbeszóló elmejátéka odafújt, ekképp elfújván onnan egy hatalmas
23  III,  1886|       sóbálvánnyá válva maradt ott és ekképp gondolkozott:~- Már most
24  III,  1887|            lekötelezõ udvariassággal, ekképp:~- Ilyen szép asszonynak
25  III,  1888|             és a tükörbe néz, nyilván ekképp üdvözli önmagát: »Jó reggelt,
26  III,  1888|               Magyar Állam«-ot is, az ekképp vélekedhetett:~- Ej no,
27  III,  1890|              a bizonyos fátyolt...~És ekképp ragadja ez az impresszionista
28  III,  1890|               a ruhában Herman Ottót.~Ekképp ment el madárnézõbe a Balaton-partra.~
29  III,  1892| Magyarországot«, míg a keresztény dob ekképp hangzott: »Isten tudja,
30  III,  1892|              nyomor«.~Némely korifeus ekképp szól:~- Nem alkalmas a nagyobb