Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|     fáradozik az emberi nem, a - boldogság kulcsát.~Bár nem sokan -
 2    I,  1878|     Csövestõl szakad nyakunkba a boldogság, a német kultúra.~Hogy,
 3    I,  1878|  ábrázatán, s szürke szemeiben a boldogság mosolya tükrözõdik.~Szana
 4    I,  1878|         elhiszi neki, hogy csupa boldogság, csupa irigyleni való jólét
 5    I,  1879|          tekintete szelte szét a boldogság kenyérmorzsáit még apróbbakká.~
 6    I,  1879|           mennyi feldúlt családi boldogság! Ki gyõzné azt mind számba
 7    I,  1879|      szív, ezer meg ezer földúlt boldogság, örökre eltemetett fészkei
 8    I,  1880|    azoktól. Csakhogy a személyes boldogság nem tekinthetõ érvnek egy
 9    I,  1880|     kevéssé, mint a kiváltság, s boldogság.~*~Következnek a nép alacsonyabb
10    I,  1880|    amiket komolyan venni nagyobb boldogság, mint azokat megcselekedni.~
11   II,  1881|          harmatcsöppnek jutott a boldogság, lemosni róluk a nap porát,
12   II,  1881|       lehet.~Én istenem, mekkora boldogság lehet az, olyan embernek,
13   II,  1882|        kutyabõrre van írva, de a boldogság kartonra és »tüll-anglais«-
14   II,  1882|        nagy baj, vagy olyan nagy boldogság lesz-e abból, amit õk maguk
15   II,  1884|  tiszteletreméltó hölgy, s igazi boldogság tükrözõdött szemeiben, amint
16   II,  1884|       valamit. Csupa öröm, csupa boldogság ragyog olajszínû arcán,
17   II,  1884|          Denique nincs tökéletes boldogság a síron innen.)~Latkóczy
18   II,  1884|        nem izgatottak.~Valóságos boldogság volna bent ülni, ha Sághy
19   II,  1885|   letörült könnyek háta mögött a boldogság mosolya maradt; - a baloldalon
20  III,  1886|     padba. Beteg, sápadt arcán a boldogság bágyadt fénye derengett.~
21  III,  1888|    hiányzik a röpdéjébõl. Milyen boldogság volna egy fülemile. (Még
22  III,  1888|       plántát bevigye.~- Micsoda boldogság lesz - szólt a miniszter,
23  III,  1893| dörzsölgették a kezeiket.~Milyen boldogság! Hogy hiteles jegyzõkönyveink
24  III,  1893|    arcához. Mert nincs tökéletes boldogság a világon. A nagy miniszternek,
25  III,  1894|         témája~Ah, Klári, milyen boldogság volt az alvás. De mit beszélek
26  III,  1894|     pozíció, mellyel a föltétlen boldogság jár. Az egy immunitás, mely
27  III,  1894|       sõt a párt sem. Tehát mily boldogság! végre elkerülhetlen lesz
28  III,  1894|      azért, mert egy másik olyan boldogság nem létezhetik már a földön,
29  III,  1815|          intézet. Istenem mennyi boldogság! Mikor az elsõ gyûjteményt
30  III,  1896|           tele van a szeretet és boldogság javában nyíló rózsáival,