Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|          hogy otthon eltörtem az anyám kedvenc korsóját, melyért
 2    I,  1880|          Régen-régen, még tán az anyám is rövid ruhában járt akkor,
 3    I,  1880|        Nem-e beteg? - nyitott be anyám aggodalmasan, mert észrevette,
 4    I,  1880|         Najszen, csak azt lesse!~Anyám reszketõ kezekkel vette
 5    I,  1880|     markomat.~Apám megírta, hogy anyám tudta nélkül küldi ezt a
 6    I,  1880|           amíg valahonnan kerül; anyám szinte, apám tudta nélkül
 7    I,  1880|         bujdokolna szegény!~Ides anyám is volt nekem,~Hej de keservesen
 8   II,  1891|         költõi heves szerelmemet anyám egy barátnéja bírta, a derék
 9   II,  1882|          arról beszélni.~Édes jó anyám, mikor még élt, bizonyosan
10   II,  1883|     felelé ártatlanul -, hogy az anyám katolikus volt, de az apám
11   II,  1883|   siránkozást az ott künn ráváró anyám és anyámasszonyaimék; ellenben
12   II,  1883|           a királyi ügyész, édes anyám«. Hm, gondolom magamban,
13  III,  1886|        csókolta meg a kezemet.~- Anyám - mondám halkan, röstelkedve -,
14  III,  1886|   négyszemközt közlé velem, hogy anyám már roppant gyenge s nem
15  III,  1886|        töltött káposzta, szegény anyám éppen a kanalat merítette
16  III,  1886|    mintha e percben is látnám.~- Anyám - mondám, - ne egyék abból!~
17  III,  1886|          szigorúan. - Megtiltom!~Anyám rám nézett az õ fenséges
18  III,  1886|   paripám!~Hadd adjon egy csókot anyám!~Hadd kösse föl a kardomat~
19  III,  1886|   csatába!~Keress föl majd, édes anyám,~Kis testvérem,~Ha meghalok
20  III,  1886|   Hányszor ringatott téged az én anyám térdein. Kõ van a szíved
21  III,  1887|          álmaim voltak.~- Megyek anyám. Mennem kell.~- Hasztalan
22  III,  1887|           édes fiam.~- Én bízom, anyám. Ámbár az mellékes, mert
23  III,  1887|      minket.~RICHARD~Hallgatlak, anyám.~BARANGHYNÉ~Nézd. Itt van
24  III,  1887|           RICHARD (Zavarodottan)~Anyám!~BARANGHYNÉ~Majd akkor,
25  III,  1887|        hangot fojt el.)~Gyõztél, anyám! Eltaláltad az egyetlen
26  III,  1890|        ez sokáig, nagyon sokáig. Anyám, Emma hercegnõ, aki akkor
27  III,  1896|         is elvitt egy-kétszer az anyám, nem hogy az istenhez vezéreljen,
28  III,  1896|          amelyre engem is elvitt anyám, aki Veres leány lévén (
29  III,  1896|         mindjárt szepegtem, hogy anyám sem hoz helyes irkát. A
30  III,  1896| különösen homályos volt elõttem.~Anyám, hála Istennek sárga irkát