Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|         szobába. A gyermekek itt nem mosolyognak, nem örülnek, az igaz, hogy
 2    I,  1878|  színtelenebbül is a leánykánál, rád mosolyognak föld-anyánk költõi gyermekei,
 3    I,  1879|             az idegenre is ismerõsen mosolyognak, hol rangban az az elsõ,
 4   II,  1881| interpellációkat?~A miniszterek csak mosolyognak már, mikor meghallják a
 5   II,  1882|           Ahol selyembe öltözött nõk mosolyognak rám, mintha már régen ösmernének,
 6   II,  1882|         piros rózsabimbók olyan üdén mosolyognak ott, mintha elevenek volnának.~
 7   II,  1882|          asztalok elõtt, ide-oda még mosolyognak is - hanem hát csak az az
 8   II,  1883|        Samassa, Sehlauch, Ipolyi ott mosolyognak ornátusban. Csak a prímás
 9   II,  1883|       Raccsolnak. Nem nevetnek, csak mosolyognak. Beszédük halk, mozdulataik
10   II,  1883|            egymást megösmerni, s még mosolyognak is egymásra..~...El merem
11   II,  1884|            szalaggal átkötve kacéran mosolyognak az emberre, mintha »fehérnemû«
12   II,  1884|           lombok, hófedte házfedelek mosolyognak le a falakról.~Oh, ezek
13   II,  1884|             nyájasan, megelégedetten mosolyognak. A tokahiány rendkívüli
14   II,  1884|           hozzák el.~Szép nõi szemek mosolyognak szelíden, ha Hoitsy beszél
15   II,  1884|         elõjön. Csak az antiszemiták mosolyognak. Nekik többnyire semmibe
16   II,  1885|           nyájasan egymás szeme közé mosolyognak. De a jelen fölment azután
17   II,  1885|          Ezek a célpontok. Ezek felé mosolyognak jobbról, ezek felé fenyegetõznek
18   II,  1885|      miniszterekkel, s igen nyájasan mosolyognak egymásnak a szeme közé.
19   II,  1885|         terjed felülrõl. Szép szemek mosolyognak szelíden, ha Hoitsy beszél
20  III,  1886|              mosolygott.~Pedig hiába mosolyognak, a helyzet kezd gyanús lenni.~
21  III,  1886|        rögtön itt lesz.~A képviselõk mosolyognak, az öreg Pulszky a markába
22  III,  1887|            és borgisz betûk közt ott mosolyognak a tarka-barka nevek, a »
23  III,  1888|             szebbnél szebb asszonyok mosolyognak lefelé.~Különösen egy tûnt
24  III,  1891|          kedves kis leányok szelíden mosolyognak, hálásan megköszönik:~-
25  III,  1892|     folyosóra, a korridorra. Vidáman mosolyognak, nevetnek az ablakok, a
26  III,  1893|              Az öregek hallgatnak és mosolyognak, mintha mondanák:~- Juventus,
27  III,  1895|            mint a népmesékben, hanem mosolyognak, sürögnek-forognak, enyelegnek,
28  III,  1895|   varázslatos levegõjét.~Szétnéznek, mosolyognak vidáman, ruganyosan lépkednek,
29  III,  1896|           bágyadtság és akkor társai mosolyognak legelõbb a háta mögött.~