Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Szabad kérnem egy polkára?~Meglepetve fordulsz meg. Szép szõke
2 I, 1878| had ez és semmitől sincs meglepetve.~Az első ámulat után magukhoz
3 I, 1879| szavazatot õ adta be.~Ismét meglepetve fordítám szemeimet a furcsa
4 I, 1880| értette meg ön? - kérdi meglepetve Eötvös.~- Az elölülõt...
5 I, 1880| végigrobogó hintójában, most meglepetve tapasztalja, mily hideg
6 I, 1880| szavazatot õ adta be.~Ismét meglepetve fordítám szemeimet a furcsa
7 II, 1881| egyáltalában nincs kellemetesen meglepetve, ha ilyen szálláskeresõ
8 II, 1881| bizonyára kedvesen lesz meglepetve.~Mondják, hogy Madarassy
9 II, 1882| idõközökben is széttekint ott, meglepetve bámulja a haladást s minduntalan
10 II, 1882| nyerítenek az udvaron.~Vizvári meglepetve kiszaladt s a legszebb két
11 II, 1883| bekövetkezik.~De a keserûvíz, meglepetve látjuk, nem vezetett semmi
12 II, 1883| Hunyady felállott, mindenki meglepetve nézett rá, s mikor Rostaházy,
13 II, 1883| prufesszorságát emlegette, meglepetve kiáltott fel valamelyikünk:~-
14 II, 1884| hazája«)~Sohasem voltam úgy meglepetve, mint mikor néhány héttel
15 II, 1885| amennyiben vannak még) meglepetve olvasták a kis újdonságot,
16 II, 1885| értem, hogy azon voltak meglepetve:~- Nini, hát élt még az
17 III, 1886| Micsoda? - kiáltá a direktor meglepetve. - Csak nem tanulta be a
18 III, 1886| maradt! Ez az enyim!~Odafut s meglepetve látja, hogy ez éppen az
19 III, 1887| Mária, nincs bajusza!~Az ám! Meglepetve pillantanak oda. Az új államtitkárnak
20 III, 1888| bögrérõl.~- Én? - kérdi ez meglepetve. - Tréfálsz?~- Nem; de látod,
21 III, 1888| jelölésrõl.~- Én? - kérdi ez meglepetve. - Tréfálsz?~- Nem; de azóta
22 III, 1891| Csáky egy cseppet sem volt meglepetve.~A Ház többsége ellenben
23 III, 1891| nem volt egy csöppet sem meglepetve.~Nagyon ritkák már a meglepetések
24 III, 1892| szabályszerû.~Ház tagjai meglepetve néztek oda. Szilágyi Dezsõ
25 III, 1892| fel sem veszi? - kérdé az meglepetve.~Tisza szelíden vont vállat:~-
26 III, 1893| gyere csak be!~Hátranéz meglepetve s Perczel Bénit látja maga
27 III, 1894| e szavakra. A mamelukok meglepetve nézték az ellenzéki vezért,
28 III, 1894| Csak ennyi! suttogták meglepetve s az ellenzéki elmék azonnal
29 III, 1896| az álom manója. A karzat meglepetve nézte, hogy hirtelen milyen
|