Rész,  Esztendo/Fejezet

 1  III,  1888|       fejtett ki a pazarlásban Csernovics Péterrel, aki még ma is
 2  III,  1888|        magáról, s megsebezte a Csernovics hiúságát.~Még most is borzongva
 3  III,  1888|       Péter.« - »Minek? - mond Csernovics álmosan -, azért már nem
 4  III,  1888|      mi ez ahhoz képest, mikor Csernovics Péter a karlovici gyûlésen
 5  III,  1888|       a rácok.~Mire hátraszólt Csernovics a titkárjához, átnyújtván
 6  III,  1889|      fiatal nyalka piperkõcöt, Csernovics Pétert. (»Sardanapal, Nero,
 7  III,  1892|       a mácsai kastély urához, Csernovics Pál királyi tanácsoshoz
 8  III,  1892| idõkben ereszkedett szárnyra a Csernovics Péter neve is. Egy nagy
 9  III,  1892|       sok kéz vájkált, de mint Csernovics Péter maga jegyezi meg (
10  III,  1892|      tegnapi száma méltányolta Csernovics életének komolyabb részét,
11  III,  1892| finomabb, elõkelõbb genre-ben. Csernovics, mihelyt kiszabadul a víg
12  III,  1892|        fogságából kiszabadult, Csernovics Pétert kereste fel, ki akkor
13  III,  1892|        a szegény nép rovására. Csernovics meg akarta szabadítani a
14  III,  1892|     forintunk az instruálásra.~Csernovics Péter ránézett csodálkozva:~-
15  III,  1892|       belõle semmi pattant fel Csernovics.~- Nem leszel farmer. Nem
16  III,  1892|        nekem.~S így indult meg Csernovics buzdítására és támogatásával
17  III,  1892|    hívebb emberrel, mint aminõ Csernovics Péter maradt, ki mint Temes
18  III,  1892|      ott volt az istállójában. Csernovics ajándékba küldte neki.~A
19  III,  1892|  végzetes volt ránézve, mert a Csernovics családot egy óriási majorátus
20  III,  1892|    föltétel járt vele, az Öreg Csernovics Pál, midõn megnyílott az
21  III,  1892|        érdekfeszítõ mozgalmak, Csernovics hétrõl-hétre halogatta az
22  III,  1892|  rendeltél?~- Kilencet felelte Csernovics.~- Ugyan, ugyan! De hát
23  III,  1892|      mondá.~Kornya meghökkent. Csernovics pedig gúnyosan kiáltott
24  III,  1892|     valahonnan pénzt szerez de Csernovics, a mindig nagylelkû Csernovics
25  III,  1892| Csernovics, a mindig nagylelkû Csernovics talán ez egyetlen egyszer,
26  III,  1892|    kérdezik az ismeretlenek.~- Csernovics Péter mondják az öreg dámák,
27  III,  1892|   jelenik meg. Hajdani fény.~- Csernovics bácsi selypítik szeretettel
28  III,  1892|        lelkesedve feleli:~- Ez Csernovics, uram. Egy olyan magyar
29  III,  1892|     magyarokból is alig telik.~Csernovics sohase változott csak a