Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| azt akarod, hogy higgyek, add jelét prófétai tehetségednek.«~»
2 I, 1878| Az meg õt.~PÁTER LONKAI~Add el mindenedet, oszd ki a
3 I, 1880| el a »Miatyánkot«.~»...És add meg a mindennapi koszorúmat.«~
4 II, 1881| pajtásaihoz kívánkozik, és - ne add isten, hogy olyankor aztán
5 II, 1881| evett.~- Felséges királyfi! Add alám azt a rossz sárga csikót,
6 II, 1881| Hun az az iratcsomó? Add ide hamar!~Keresztüllapozta
7 II, 1881| játékban, melynek neve: »add tovább!«~Elpáholják Bécsben,
8 II, 1882| gyerek! Fogd ezt a csokrot s add oda annak, a nõk és leányok
9 II, 1882| távozóban a nagy államférfi. - Add elõ, gyorsan és röviden.~-
10 II, 1882| Magyarországra is jobb volna, ha az »add tovább« név alatt ismert
11 II, 1882| ezért az országgyûlésen! Hát add elé magad, mit akarsz?~S
12 II, 1882| eressz te át országodon s add mellém kíséretül két fejedelmi
13 II, 1883| át:~- Guszti, hol vagy? Add ide a kezedet. Hogy el ne
14 II, 1883| Hanem tudod mit, Ádám, add ki nekem azt a nemes adományodat
15 II, 1883| téglaport a paprikába?), és add meg mindennapi kenyerünket. (
16 II, 1883| így sóhajt fel Tiszához: »Add, hogy kevesebb mameluk és
17 II, 1883| szemöldökét borotválja. Csak hát add meg. Mind egyformák vagytok
18 II, 1884| kezedet, boldoggá teszlek. Add oda ezt az olvasójegyet
19 II, 1884| halálraítélt.~- Anka, édes Anka, add vissza a cifraságokat az
20 II, 1884| cifraságokat az uraknak. Add ide hamar, no, ne sírj hát,
21 II, 1884| hogy így kiálthatunk fel: Add, uram, hogy kevesebb macska
22 III, 1887| legjobban szidalmazzák! Pál! Add ki a jelszót: »Nyergelj,
23 III, 1887| tehessek én ebben az ügyben?~- Add férjhez.~- Hiszen adnám
24 III, 1888| odajárult az elnökhöz:~- Add vissza, kérlek, a zárt ülésünket.~
25 III, 1888| minõk lesznek a tigrisek. Add ide az esernyõmet!~- Az
26 III, 1889| ami a miatyánkban van: »Add meg mindennapi kenyerünket,
27 III, 1890| megjelent dolgokat hirtelen, és add ki egy kötetben, hogy ezzel
28 III, 1891| neked egy történetet.~- Add ide! Hogy néz ki?~- A harang
29 III, 1893| Bevallom neked, Klárikám, de ne add tovább, elvállaltam (leginkább
|