Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|    magokat, s ott is mozgósítanak mellettem.~Naiv népség! Persze nem
 2    I,  1877|          a golyójával.~Kricsi, ki mellettem állott, pirult el helyettem
 3    I,  1878|  mellettünk, ki nyájasan köszön a mellettem ülõ hölgyeknek.~- Ez is
 4    I,  1878|   császári-királyi hang megszólal mellettem.~- Nun? Wer soll leben?~-
 5    I,  1879|    azonban a mai volt, nem láttam mellettem a Balassákat, Nagy Lajos
 6   II,  1882|      improvizálta bele a darabba!~Mellettem is egy mama ült, meg egy
 7   II,  1882|      haboztam, tudtam, hogy õ áll mellettem.~- Mi újság van az országban? -
 8   II,  1882|          eleven poéták szürcsölik mellettem a kapucinert, s akiket senki
 9   II,  1882|        Mikor a báró megint átment mellettem, farkammal megcsaptam derekasan.~
10   II,  1883|         Talán szerelmes? - mondja mellettem valaki.~- Kibe? Tisza Kálmánba?~-
11   II,  1883|      szójátékért, Kürthy Emil ült mellettem a karzaton), áttérhetek
12   II,  1883|          alispán jelen van, éppen mellettem ül; kedves és köztiszteletben
13   II,  1883|      lányt.~- Nem lehet, barátom: mellettem ül a võm, az mindjárt beadna
14   II,  1884|           a kishúgom, amint éppen mellettem játszanék egy eltört fazék
15   II,  1885|         választó, aki jobbról ült mellettem, odasúgott a fülembe :~-
16  III,  1886|             E pillanatban ment el mellettem herceg Odescalchy Gyula,
17  III,  1886|           föllépésem. Megkértem a mellettem álló urat, hogy mutasson
18  III,  1888|        fiúk, akik itt dolgoznak a mellettem levõ szobában, a »legkülsõben«,
19  III,  1888| maradjanak meg és érezzék magukat mellettem otthonosan.~Jéghideg hallgatás
20  III,  1888|         is jó téma volna a lapba; mellettem édesdeden aludt Dániel Pál,
21  III,  1889|       tenyerébe: »Te is gazdagodj mellettem.«~Kovách László Gyöngyös
22  III,  1891|          pajtásom volt. Itt ült a mellettem levõ asztalnál. A legszebb
23  III,  1892|      utolsó szál emberig állottak mellettem.~És legfõképpen a konzekvencia
24  III,  1893|        Urányi nyugtalanul mozgott mellettem:~- Régen kapott ilyen hosszú
25  III,  1895|           császár, hogy elsuhanva mellettem, a fülembe súgja:~- Nagyon
26  III,  1895|   fölemelkedett helyérõl, átült a mellettem levõ üres zsöllyébe, s átfogta
27  III,  1896|           a prédikálószékrõl tart mellettem izgató beszédet a templomban,
28  III,  1896|            Ki lehet? - kérdem egy mellettem ülõ öreges úrhoz fordulva.)~