Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|        uram?~- Vagy úgy? - szólt a klasszikus életíró. - Tehát nincs itthon?
 2    I,  1878|   kollegialitás kedvéért csináltak klasszikus idézetet.~Hogyisne!~A gyorsiroda
 3    I,  1878|  érthetetlenné a Jókai beszéde, és klasszikus idézetté a báró Kaas Ivor
 4    I,  1879|     egyeduralkodó bálkirálynõje, a klasszikus szépségû barna kisleány (
 5    I,  1879|       által, amely a darabot éppen klasszikus vígjátékká emeli. Különben
 6    I,  1879|  megtagadni egy nagy érdemet, hogy klasszikus légkör tiszta, nemes áramlata
 7    I,  1879|       rosszul játszott, mert hát a klasszikus darabnak nagy foga van.~*~
 8    I,  1879|      idegrázó mûvéhez. Az ily nagy klasszikus darab elõadásának vidéken
 9    I,  1880|         Közönyt közönnyel«, Moreto klasszikus vígjátékát.~*~Színházi körökbõl,
10    I,  1880|       tekintetbe, hogy úgyszólván »klasszikus« mű adatik a színpadon.~»
11   II,  1883|            milyen abszurdum a régi klasszikus nyelvekkel való túlterheltetése
12   II,  1883|       szónok Lánczy volt. Lánczy a klasszikus nevelést óhajtja.~- És a
13   II,  1883|       elszavalja a következõ görög klasszikus idézetet:~Ek nefeleisz fereteisz
14   II,  1883|          isten neki, akkor a másik klasszikus nyelvet, a latint pedig
15   II,  1883|          mélyen él tudja siratni e klasszikus alakokat, akik még fehér
16   II,  1885|            ollóval a kezében, szép klasszikus fején fehér pehelyfészek.~
17   II,  1885|            kanáriszín szakállával; klasszikus antik arc s érdekes pelyhes
18   II,  1885|           Horvát Boldizsár, a régi klasszikus orátori iskola nagy alakja.
19  III,  1886|         emberi csontdarab.~A hõsök klasszikus földjén vagyunk.~De az itthon
20  III,  1886|            erõteljesség bájával. A klasszikus szépség alkatelemei összhangzatosan
21  III,  1887|           szekerét.~Ez a székelyek klasszikus földje, véres csatákról
22  III,  1887|             A »löllei konferencia« klasszikus földjén, hiába, mindig történik
23  III,  1889|        novella voltam, szép kerek, klasszikus munka, tele üdeséggel és
24  III,  1889|             lágy szavaival, a régi klasszikus iskola oratora, aki még
25  III,  1893|           Okos, derék ember a régi klasszikus világból; csinosan beszélt
26  III,  1893|        kivel beszélt. Míg ellenben klasszikus tanúk találtatnak arra is,
27  III,  1895|        megholtakat néhány meleg és klasszikus szóval; az öreg báró Huszár
28  III,  1896| kitüntetést, mely szinte nem illik klasszikus egyszerûségû egyéniségükre,