Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| könnyek, az árva honyhaza keserves állapotját siratók: no,
2 I, 1875| egy anya szemébõl fakaszt keserves könnyeket, ki elvesztett
3 I, 1877| ügyefogyott arcú bolgár tartotta, keserves füstöket eregetve a nyirkos
4 I, 1878| jó félóra óta hullajt már keserves könnyeket afölötti nagy
5 I, 1878| Boszniából? - Megátkozza azt a keserves órát, amikor a saját tarisznyájába
6 I, 1879| állampolgárok ellen, kiknek keserves verejtékébõl lett fölfegyverkezve,
7 I, 1880| hogy illik rám!~Valami keserves, istenmegátkozta vonó remekelt
8 I, 1880| ezreitõl s kurjongatásoktól, keserves muzsikától visszhangzott,
9 I, 1880| parasztasszony odaadta a maga keserves ötven krajcárját, mint a
10 I, 1880| most, mikor még télen is keserves verejtékkel izzadtuk az
11 I, 1880| uralkodását, melynek hogy keserves emlékei maradjanak fönn,
12 I, 1880| biztonságban miattuk; t. i. keserves adóforintjainkon hízlalt
13 I, 1880| berlini kabátokat, s ezzel keserves gyásznapjaikat juttatván
14 I, 1880| az álpátosztól és azon keserves siránkozástól, mely jóízlésû
15 II, 1908| józan gondolkozás, hogy amit keserves munkával kerestünk, ne bízzuk
16 II, 1881| maradt volna, mert, hej, keserves dolog lehet az, mikor a
17 II, 1881| zivataros éjszakán forog, keserves nyikorgással. Jámbor lélek
18 II, 1882| a külföldre, enni azt a keserves kenyeret, amelyrõl annyit
19 II, 1882| Halbrechts fõherceg.~Egy keserves polgárháborúnak az emléke
20 II, 1882| is sejtve, hogy micsoda keserves lagzi várja.~Kis Mihály
21 II, 1882| adókat vetik ki játszva, de keserves verejtékkel szedik be. Lesz
22 II, 1883| a pótadót, mert az olyan keserves, mint a valóságos adó.~Tehát
23 II, 1884| Hóna alá veszi két-három keserves kötetét, melyek után egy
24 II, 1883| folyosón jóízû adomák és keserves panaszkodások hangzanak,
25 III, 1887| küszködvén görnyedten a keserves kenyérért.~És ezeket hiába
26 III, 1888| egész flegmával.~- Biz ez keserves volt. Hanem most már legalább
27 III, 1892| megkímélje a sors egy igen keserves megpróbáltatástól. Ugyanis
28 III, 1815| képzelhetik, kérem, milyen keserves munka! Vagy a szavakon volna
|