Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|        honfibú marja vészes körmeivel bánatos kebelét, az »átkos minisztériom«
 2    I,  1873|             Szikszay bácsi hord fel a bánatos kebel fonnyadozó remény-virágainak
 3   II,  1882|                 kérdé hozzám fordulva bánatos hangon.~- Mit gondolnék?
 4   II,  1883|              dialektusa tótos, hangja bánatos. Az embernek kedve volna
 5   II,  1883|               éjfélt mutatott az óra, bánatos hangon mondá:~- Takarodjatok
 6   II,  1883|          Halljuk! Halljuk! Mezei Ernõ bánatos tekintetet vet Hermanra.~
 7   II,  1883|    csoportozat: jobbról Solymosiné ül bánatos arcával egy külön széken,
 8   II,  1883| szárnyvasútról volt szó.~Minden arcon bánatos merengést fakasztott...
 9   II,  1883|              fûbe harap ott az ember!~Bánatos melankóliával ballagtak
10   II,  1885|                  Sokkal több - mondák bánatos örömmel -, mint amennyi
11   II,  1885|    felsõháznak, ha mágnások.~A fõurak bánatos szemrehányással néztek a
12   II,  1885|              Annak az, a gondterhelt, bánatos arcához, nagyon jól áll.~
13  III,  1886|              perszonáluniót. Ellenben bánatos boron­gássá vált akkor,
14  III,  1886|            ott, ahol közel van hozzá, bánatos töprengésekbe merül, és
15  III,  1887|            ráncolva, de ajkai egy-egy bánatos vonással a széleken és kék
16  III,  1887|          katedra mellõl Szapáry is, s bánatos megadással ereszkedik le
17  III,  1887|              hallik ezer alakban, hol bánatos nyöszörgõ hangon, hol hetykén
18  III,  1887|               gondol Rónay János, aki bánatos hangon panaszolja a folyosón,
19  III,  1887|         asztalon.~Podmaniczky Frigyes bánatos melankóliával nézegette:~»
20  III,  1887|               kegyelmes uram - mondám bánatos panaszló hangon -, ha se
21  III,  1888|              az egykori, melynek csak bánatos melódiája csendül meg benne.~
22  III,  1888|         összehúzódott a széken, Orczy bánatos szemekkel merengett a Fabiny
23  III,  1891|       megígért kéziratokért zaklatni, bánatos hangon feleltem:~- Megígértem
24  III,  1891|            öntözi a várost, mégis oly bánatos minden. A léptek csoszogásából,
25  III,  1893|          sorokban ajánlat volt (s ezt bánatos, lágy hangon fuvolázza I.
26  III,  1893|    miniszterek?~- Nincsenek - felelte bánatos, reszketeg hangon.~Nincsenek!
27  III,  1893|         mérgelõdött volna az ellenzék bánatos hírlapi merengésein, melyek
28  III,  1895|            értett semmit, csak a hang bánatos lágysága, érzelgõssége ríkatta