Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|         melyben egy Guidry nevû amerikai, midõn akasztani vitték,
 2    I,  1880|  szorgalmasan rakosgatott félre amerikai úti leírásokra, s magára
 3    I,  1880|       Többet, mint amennyit egy amerikai út s a munkálat bevégzése
 4    I,  1880|    jókor jöttél, Pál bátyám! Az amerikai nagykövettel fogok reggelizni,
 5    I,  1880| otthonból.~Végre megérkezett az amerikai nagykövet, s minthogy Pali
 6    I,  1880|     Andrássy hirtelen. Aztán az amerikai követ felé fordul: - Egy
 7    I,  1880|       óta, ott találta magát az amerikai élet zajának legközepén,
 8    I,  1880|     tiszteletére, ahol New York amerikai fogalomban összes elõkelõi
 9    I,  1880|    miatt provokálni kellett.~Az AMERIKAI KAPITÁNY~Nincs a világon
10    I,  1880|  történt nagy esemény, hogy egy amerikai kapitány van itt!~Egy eleven
11    I,  1880|    kapitány van itt!~Egy eleven amerikai ember, valóságos; megtapintható
12    I,  1880|    rohant feléje a napbarnított amerikai testvér.~- Semmi ölelkezés! -
13    I,  1880|     vagy mint egy gyorsan épülõ amerikai telep.~Tömérdek új ház és
14   II,  1881| általános csoda emlegettetik az amerikai lapokban egész hasábokon
15   II,  1881|        említsem-e, vagy a derék amerikai elnökét?~A bécsi szerencsétlenség
16   II,  1882|    Igazi jobbkeze a bárónak. Az amerikai szellemtõl õ is át van hatva
17   II,  1882|      meglátogatni, kinek számos amerikai, orosz, angol, német, svéd,
18   II,  1882|         honnan szítta be ezt az amerikai szellemet, hogy a legrosszabb
19   II,  1883|       egy még megmaradt neki az amerikai polgárságából.~Mint mikor
20   II,  1883|        a nagybátya - még ha nem amerikai is.) Azután vasúti dolgot
21   II,  1883|     neki színi. Valami rovátkos amerikai szivarokat használnak most.
22   II,  1884|      sok angol, ír, portugál és amerikai nagy szemeket meresztve
23  III,  1887|    Félnek tõlem.~A FEHÉR VÁROS~(Amerikai fotográfia)~A muszka be
24  III,  1887|   Perczel, kit Baranya küldött, amerikai élményeirõl festett képet,
25  III,  1888|      üresedésben, mert különben amerikai párbajt kellett volna inszcenírozni
26  III,  1890|      egy középkori angol író.~- Amerikai parlamenti tag - szólt a
27  III,  1890|     pedig se nem norvég, se nem amerikai, hanem francia.~S így lõn
28  III,  1891|   nemzeti katasztrófát, hogy az amerikai sertés már megjelent Debrecenben. (