Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| Már egy szó mint száz, rút biz itt a nõ mind, értve
2 I, 1877| Fintorult arcokat láttat a rút szintér.~Oh! Ha a haldokló
3 I, 1878| messzebb.~*~Különben Tiszának rút külseje a legkisebb és legmenthetõbb
4 I, 1879| reszketett, s széles, fanyar, rút arca még nyáron is fázott.~
5 I, 1879| megnyirbálgatni, bizonnyal rút és nemtelen tett; de nem
6 I, 1879| tüköre, ha a közvélemény rút arccal áll oda eléje, ő
7 I, 1879| arcán is támadt néha egy-egy rút pattanás, de azért õ mégiscsak
8 I, 1879| a tükrében kinyomkodta a rút pattanásokat.~Ugyanez áll
9 I, 1879| minden népjognak.~Bármily rút eszközökkel küzdjenek is
10 I, 1880| érdekes jégmezõ... s alighanem rút pocsolyává válik nemsokára.~
11 I, 1880| hatást gyakorolja, amit rút banyák ravasz szemhunyorítása...~
12 II, 1903| volt, a picike szép arcon rút himlõk mutatkoztak, a királyi
13 II, 1881| ez az egyetlen szeme is rút, mintha szemöldje hiányzanék,
14 II, 1881| blazirtságáról összefirkáltunk, rút rágalom. Van itt vér, van
15 II, 1882| most is dicsekszik vele s rút arcát mosoly önti el, amikor
16 II, 1882| hogy most már az idõs és rút Dernyõi Lászlót kerítsék
17 II, 1882| többség a törvényhozáson. A rút motívumok egyike lelepleztetvén,
18 II, 1882| veszélytelenné vált.~De hány rút motívum marad leleplezetlenül,
19 II, 1883| hogy az asszonyok az eddigi rút képeket csodálták meg a
20 II, 1884| forgatni mindent, hogy a rút legyen szép, a hiba váljék
21 II, 1885| sem lehet mondani, hogy rút ember. Nincs rajta semmi
22 II, 1885| sem lehet mondani, hogy rút ember. Nincs rajta semmi
23 III, 1886| ban.~Ugyanis olyan ijesztõ rút volt a Basiliscus kígyó,
24 III, 1888| kidomborodott homlokkal; inkább rút, mint szép arc, a halántékcsontok
25 III, 1891| a nap a teremben, pedig rút szürke égbolt bámul be a
26 III, 1892| Szilágyi mellett mert bizony rút dolog, amely országban megeszik
27 III, 1896| képzelünk, ma még nem olyan rút és ráncos, hogy oka volna
|