Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| országgyûlés eloszlatása óta nem hall az ember egyébrõl, mint
2 I, 1877| szeme és füle messze lát, hall, minélfogva siet amúgy magyarosan »
3 I, 1879| spicli mindent tud, mindent hall, mindenüvé befúródik. Legelõször
4 I, 1880| percig és gondolkozzék. Mit hall odakünn? Zúg a nép.~Mit
5 II, 1881| tárgyába, hogy se lát, se hall, se érez, csak az egyik
6 II, 1882| Egyszer azonban báránymekegést hall a távolban s fölébred.~-
7 II, 1882| megelégedettebb népe ennél.~Nem hall itten panaszt senki, olyan
8 II, 1882| Magyarországot.~No, ilyet is most hall elõször a világ. Egy szerzõdés
9 II, 1882| felhozott s egészen elragadta hallgatóit. - Midõn legelõször
10 II, 1882| kis Toldyról igen ritkán hall valamit az ember. Csendes
11 II, 1883| Csupán egyetlen embertõl hall nyájas szót, szelíd beszédet:
12 II, 1884| aztán olyan, hogy ha éljent hall, az õ szája is rámegy, lett
13 II, 1885| s ha csak gyerekeket is hall leckézni. Lássa én szerencsétlenebb
14 II, 1885| felét hiszi annak, amit hall.~Minthogy pedig mindennek
15 II, 1885| a felét hiszi, amit nem hall.~A papok megbotránkozva
16 II, 1885| eddig tudomása sem volt. Hall nemcsak a füleivel, de az
17 II, 1885| Elgondoltam, hogy õ most nem hall mind e szónoklatokból semmit,
18 II, 1885| mint a vak ember, mindent hall, de nem lát semmit.)~Hanem
19 II, 1885| olyan, mint a vak, mindent hall, de semmit sem lát.)~Hanem
20 II, 1885| eddig tudomása sem volt. Hall nemcsak a füleivel, de az
21 III, 1886| magány). Ezektõl annyira nem hall soha semmit, hogy õ maga
22 III, 1886| vagyunk) az, ha egy szónokot hall beszélni a vámügyrõl, kezdi
23 III, 1886| labirintust.~De aki két szónokot hall, kezdi nem érteni.~Én három
24 III, 1887| ragyog, ha valami jó beszédet hall a kormány ellen, mintha
25 III, 1888| édesség a közönség éljeneit hallgatni, abban is van valami
26 III, 1889| egyre gyûl. Itt is, ott is hall valamit. A kaszinó elejtett
27 III, 1889| annak, amit nem lát, csak hall - a büdzsé-beszédnek?~Pedig
28 III, 1889| alkalomra. A mamelukok vígan hallgatták, Almásy Géza, a »
29 III, 1894| valami segítségkiáltást hall s még Bánffy is, kit egy
30 III, 1895| anyától), amit másoktól hall, az csak adoptált poronty,
31 III, 1895| dühbe jön, ha bosszantót hall ellenzéki padból; közbekiált,
32 III, 1896| amit most a saját füleivel hall. Hogy õt, Krokács Jánost,
33 III, 1896| pár perc múlva, hogy nem hall semmit.~Már Madarász bátyánk
|