1-500 | 501-1000 | 1001-1019
Rész, Esztendo/Fejezet
501 II, 1881| azért is szokta mondogatni, midõn a hírlapokra panaszkodtak
502 II, 1881| szerette báró Eötvös Józsefet.~Midõn késõbb kilépett, s a Deák-párt
503 II, 1881| korában megszólítja egy ízben, midõn a klubból hazafelé ment
504 II, 1881| is, mégpedig miniszter, s midõn éppen ez idõben mint követjelöltet
505 II, 1881| miniszter korában egyszer, midõn kilátásba helyezte, hogy
506 II, 1881| szakácsnéja Magyarországon, s midõn József fõherceg egyszer
507 II, 1881| nagyrészben inasoknak.~S most, midõn a legdicstelenebbnek látszik
508 II, 1881| párbajt.~Komoly esetekben, midõn valakit érzékenyen megsértett
509 II, 1881| piacon. S kivált ilyenkor, midõn nagy a kereslet, mindenki
510 II, 1881| nyomdahibákat néztem benne, midõn künn a lépcsõn csoszogó
511 II, 1881| hogy a múlt választáskor, midõn Tisza õt egy kerülettel
512 II, 1881| annyit sem tesz meg, hogy midõn állandó színházat épít,
513 II, 1881| öltözködni.~Egy francia író, midõn õt játszani látta, így szólott:~»
514 II, 1881| becsületes, jámbor vendéglõs, midõn egy szép fiatal lányka gyönyörû
515 II, 1881| gentleman távozni készült, midõn eszébe jutott, hogy a szegfût,
516 II, 1881| Az történt tehát, hogy midõn a »jókedvû adakozó« a mandátumos
517 II, 1881| Éppen abban a percben, midõn a miniszterelnök levette
518 II, 1881| képviselõvel ösmerkedett meg, aki, midõn bemutatták, tört németséggel
519 II, 1881| magyar Helikont szépíté.~*~Midõn a ténnyel együtt, hogy új
520 II, 1881| Rákosy többet mert erejénél, midõn a népszínmûvet átvette.~
521 II, 1881| népszínmûvet átvette.~De hát most, midõn a Népszínház még Blaha asszonyt,
522 II, 1881| is pangott a népszínmû, midõn a Nemzeti Színháznak a mai
523 II, 1881| Népszínháznál volt s aki midõn vidékre megy, el nem indul
524 II, 1881| savanyúvizek korszakában, midõn éppen mintha báli szépségek
525 II, 1881| kérdik azon másodperc alatt, midõn a kapuból kilépõben még
526 II, 1881| jócskán meg is rakták már, midõn nini, a ló erõsen hegyezi
527 II, 1881| ládából megszedte magát - midõn baljóslatú mormolás üti
528 II, 1881| is menyecske vagyok ám.~*~Midõn Debrecenbe ment a király,
529 II, 1881| illetõ mesteremberektõl, midõn a felség fogadására indult.~
530 II, 1881| gyanítva.~Bezzeg elhûlt nagyon, midõn egy fél év múlva egyszer
531 II, 1881| legény sem fogja énekelni, midõn kedveséhez siet:~»Röpülj
532 II, 1881| tehát a cirkumstanciák, midõn jó Lázár Mihály belépett!~*~-
533 II, 1881| búcsúzni, mert most már, midõn semmi érdekem, megvallhatom,
534 II, 1881| való ez az egylet, hogy midõn mi azt sürgetjük szívvel-lélekkel
535 II, 1881| tagjai idõztek az idén, midõn leírtak és észrevettek mindent
536 II, 1881| este benn a vacsoránál. Sõt midõn az indóháznál elbúcsúztam
537 II, 1881| ilyesmi jutott eszükbe, midõn a várost ismét egy mûtárggyal
538 II, 1881| CSEH SZÍNHÁZAT FELGYÚJTOTTA~Midõn istenben megboldogult József
539 II, 1881| maguk az írók.~Késõbb aztán midõn a hazafias láz kialszik,
540 II, 1881| fiatalkori pajtásaitól.~Midõn egy alkalommal Vas vármegye
541 II, 1881| hogy alig egy óra múlva, midõn a kormánybiztos már levetkõzött,
542 II, 1881| csillogtak ragyogó tûzben, midõn irodalmi kérdésekrõl volt
543 II, 1881| szép részletet találunk. Midõn ezeket írta, már akkor beteg
544 II, 1881| ugyanis párbajt vív egymással. Midõn kiállnak a küzdhomokra mielõtt
545 II, 1881| kérem egy kis kitérést -, midõn a múlt hónapban Horgos nevû
546 II, 1881| beszéljenek magukért e sorok, midõn anyja sírjáról szól:~»Valahol
547 II, 1881| most az éji órákban is, midõn e sorokat írjuk, eszeveszetten
548 II, 1881| is ellenzett komolyan, s midõn megtörténtek, büntetésükrõl
549 II, 1881| büntetésükrõl nem gondoskodott. Midõn felemlíté, hogy egy esetben,
550 II, 1881| felemlíté, hogy egy esetben, midõn az evidens visszaélések
551 II, 1881| õszinteséggel tartozik, midõn úgy állítja föl céljait,
552 II, 1882| volt nagyobb? Nem-e akkor, midõn az abszolutizmus igája alatt
553 II, 1882| elnyomatási korszak után, midõn újra föllélegzettünk 1861-
554 II, 1882| felvegye-e kabátját õ is, s midõn Andrássy kifelé indult,
555 II, 1882| rossz divat, mint most, midõn napok óta alig foglalkozik
556 II, 1882| földbe ülteti az ember.~Most, midõn végigtekintek a rekonstrukción,
557 II, 1882| belekezdeni.«~Tisza elõtt, midõn e feladathoz fogott, olyan
558 II, 1882| álló Zs. Andoré.~Egyszer, midõn még ismeretlen voltam ott,
559 II, 1882| minél elõbb eljöjjön az idõ, midõn a magyar festõk itthon hazát
560 II, 1882| kisasszony falegyezõjére, midõn Vadnay Károlynál látogatást
561 II, 1882| kíváncsiak, vajon most, midõn Krivosje már meg van tisztítva
562 II, 1882| tisztítva a lázadóktól, midõn Rohonczy mindent elmondott,
563 II, 1882| olvasva, hevert egy díványon, midõn Skobeleffet jelentették:~-
564 II, 1882| kötelességet teljesítek, midõn önt üdvözlöm.~Pedig nem
565 II, 1882| egész a frakk-felvételig, de midõn a frakkot fölvette, egyszerre
566 II, 1882| végett el kell utazniok.~Midõn hazavetõdtek és levetkõztek,
567 II, 1882| Éppen Olaszországban volt, midõn ott a háború kitört s megalakult
568 II, 1882| hiúság vett rajtam erõt, midõn a Koszorú szerkesztõje kijelentette,
569 II, 1882| egyre nyomasztóbbá lett, midõn egy napon azt a hírt hallotta,
570 II, 1882| híres udvarlóját. Legutóbb, midõn már nagyon beteg volt, így
571 II, 1882| hajléktalan, még akkor, midõn a király ott járt.~S mire
572 II, 1882| mint Chambord gróf, ki midõn 1876-ban Szegeden megfordult,
573 II, 1882| s már-már boldoggá lesz, midõn egyszerre megjelenik a Jancsó
574 II, 1882| Már éppen beugrani készül, midõn vidám muzsikaszó, víg kurjongatás
575 II, 1882| Lajos úrfi bûnösségérõl, midõn a familia megjön Budáról,
576 II, 1882| tünteté õt ki legelõször, midõn jegyzõjévé választotta,
577 II, 1882| csak 67-ben köszönt le, midõn mint osztálytanácsos lépett
578 II, 1882| azokra, akik nem dolgoznak, midõn azokat ünnepeljük, kiknek
579 II, 1882| nem adhatta vissza, sõt midõn a kabinetirodában már hetedszer
580 II, 1882| kívánnak? - kérdé a király, midõn beléptek.~- Hát felséges
581 II, 1882| bizonyos Kurcz Ferenc, midõn a király elé lépett s az
582 II, 1882| könyv ez? - kérdé a király, midõn a napokban körülvezették
583 II, 1882| idõszerûnek találtuk megírni most, midõn az Andrássy-grófok díszhintóját
584 II, 1882| mindennap agyonütik kétszer s midõn Tisza Kálmán hasonlóképpen
585 II, 1882| milliós kölcsönnel, melybõl, midõn 6% járadékká változott,
586 II, 1882| megmarad az ülés csendesnek, midõn egyszercsak fölkerekedik
587 II, 1882| dolog.~Igaza volt Helfynek, midõn rámutatva ez inkonvenienciára,
588 II, 1882| állanak hátrább senkinél. S midõn »pánszláv lutheránusokról«
589 II, 1882| fordulat volt szónoklatában, midõn sötéten kérdé: »Nem tudom,
590 II, 1882| fönn.~Az is találó volt, midõn kimutatta, hogy a tisztán
591 II, 1882| kisleányka volt.~Aznap, midõn a zsidók húsvét-ünnepe volt,
592 II, 1882| a vendéghez méltó volt. Midõn a pohárköszöntõkre került
593 II, 1882| Vácra. Aggódva néztem körül, midõn kiszállottam a parton, hogy
594 II, 1882| már-már kezdtünk elbizakodni - midõn a fõvárosi magisztrátus
595 II, 1882| és önfeláldozást tanúsít, midõn olyan darabokat tanul meg,
596 II, 1882| legjobban azon ámult el, midõn egy lelkes tisztelõje így
597 II, 1882| vagy te kiránduló!~Este, midõn leült a vacsorához, eszébe
598 II, 1882| elragadta hallgatóit. - Midõn legelõször tábornokká lettem,
599 II, 1882| óhajtását akarom most követni, midõn azt ajánlom...~- Ohó, uram! -
600 II, 1882| úti vámig.~Gondolt egyet s midõn a legközelebbi cirkulárét
601 II, 1882| ballagtam a Sugár-úton, midõn a sok között egy hirdetés
602 II, 1882| a legközelebbi múltban, midõn összes társadalmi osztályaink
603 II, 1882| Tarcal, Isaszegnél, sat.~Midõn csapataink Budát megostromolták,
604 II, 1882| ambiciója és tevékenysége, midõn az 1865-68-i idõszakban
605 II, 1882| miniszter.~Maga is érezte ezt, s midõn 1874-ben a közjegyzõségeket
606 II, 1882| rohamosan közeledett az az idõ, midõn ez utóbbi lesz a ritkább
607 II, 1882| Károlyival.~Persze, hogy most, midõn a peres felek egyike tétetik
608 II, 1882| elmondta azt a jó ötletet, midõn a londoni udvarnál követének
609 II, 1882| kiporolt nadrág« folytán, midõn kopogtatnak ajtaján, s lihegve,
610 II, 1882| nagy azon két hónapban, midõn a tavalyi dohány már elfogyott -
611 II, 1882| érdemes megtapogatni), s este midõn hazajön, megint megtapogatja
612 II, 1882| napokon halt meg 1873-ban, midõn szülõvárosában a kolera
613 II, 1882| rendelni akart a tyúkból, midõn megmagyaráztam neki, hogy
614 II, 1882| is megnyugodott, kivált, midõn este elõkerült a Pakas és
615 II, 1882| borított szobrot délután, midõn már lezajlottak az ünnepélyességek.
616 II, 1882| alakok jönnek Budapestre, midõn a gazdag Stomfay Ákos képviselõ
617 II, 1882| hogy végrendelet készül, s midõn pláne a papot is látják
618 II, 1882| elvetõdik a magyar játékszínbe, midõn hazai (mint Zbóray Zénó
619 II, 1882| Ujházi doktor a darabban, midõn kimondja a szentenciát,
620 II, 1882| sarlatán tudákosságában, s midõn egészségesen látja is így
621 II, 1882| hortyogott a derék asszonyság, midõn kiszálltunk a csodálatos
622 II, 1882| fekete. Pokoli sötétség volt, midõn behajtattunk. Csak a nagy
623 II, 1882| Annyira épül Szeged, hogy midõn egyik útitársunknak, Don
624 II, 1882| mennyire meg lesz lepve, midõn majd meglátja az újban a
625 II, 1882| fejlõdésének?~Miért? Mert midõn Tisza megalkotta a koncepciót (
626 II, 1882| a magyarok azon percben, midõn szívök a nagy csapás által
627 II, 1882| oda is figyelve, nem is, midõn egy fiatalabb bíró tiszteletteljesen
628 II, 1882| meggyõzõdésével beszélt, midõn fölemlíté a helyi körülményeket,
629 II, 1882| egyszeri fölszólalást, sõt midõn Ónody személyes kérdésben
630 II, 1882| interpellált, - végül azonban, midõn fölvette a sablon-kérdést,
631 II, 1882| órája félegyet mutatott, midõn az ülés bevégzõdött, befejeztetvén
632 II, 1882| is, s annak verdiktjét, s midõn Szederkényi figyelmeztette,
633 II, 1882| viharát kavarhatta föl az, midõn a Ház szabályainak nem egyes,
634 II, 1882| rejti, és klotürt emleget.~Midõn Baross befejezte beszédét,
635 II, 1882| kevesebbet, mint azt, hogy most, midõn elõször nyílik alkalma nyilatkozni,
636 II, 1882| is volt ez ülésnek. Csak midõn Apponyi, a szocializmusról
637 II, 1882| szélsõbaloldalra vetni, kivált midõn észrevettem, hogy a Polónyi
638 II, 1882| De restelltem megkérdeni.~Midõn éppen ezen tûnõdném, s hallgatám
639 II, 1882| s mintát vehetne róla, midõn a kezében levõ papirost
640 II, 1883| de nem csoda ilyenkor, midõn Hegedüs Sándor az elõadó.)~
641 II, 1883| korhely cimborákkal, de midõn már éjfélt mutatott az óra,
642 II, 1883| pártbomlásról beszélnek.~Most, midõn már szûnik a feszültség,
643 II, 1883| már szûnik a feszültség, s midõn már Szalay Imre is igazolta
644 II, 1883| bele.~Végre e napokban, midõn a miniszteri tanácsoshoz
645 II, 1883| kétségbeesve pillantott hátra, midõn látta, hogy nem mozdulhat
646 II, 1883| országgyûléseinken. Már 1848-ban is midõn a Lloyd-teremben tartotta
647 II, 1883| tartotta üléseit a parlament, s midõn egy tavaszi napon egy veréb
648 II, 1883| csillogott egy kis öröm, midõn az ülésnek vége volt.~-
649 II, 1883| egy olyan vita alkalmából, midõn éppen nekik kellett volna
650 II, 1883| rendelkeznék is, amekkora volt, midõn Zay végre leereszté a jobb
651 II, 1883| megvédik azt õk is ilyenkor, midõn senki sem támadja már...~
652 II, 1883| vizeinél ültünk és sírtunk, midõn Szionra gondolánk.« Bibliás
653 II, 1883| sejtették, mit fog beszélni, midõn felállott.~Õróla, aki mindég
654 II, 1883| nappal a fenyegetésnél.~Midõn felemlítette, hogy nem akarta
655 II, 1883| egy kis bonmot a múltból, midõn egy excellenciás képviselõ,
656 II, 1883| fürdõszobája elõtti teremben, s midõn a királynõ kilépett a márványkádból,
657 II, 1883| amibe a kedive volt egykor, midõn parlamenti reformokat léptetett
658 II, 1883| hanem ebben az egy esetben, midõn a kérdésnek nemcsak igazságügyi,
659 II, 1883| azt hiszik, hogy holnap, midõn õk tesznek hozzá kérdéseket,
660 II, 1883| derültséget támasztott, midõn egy lengyel falucskát említ,
661 II, 1883| vádló ügyész magatartását, s midõn az új tanúk beidézését követelte,
662 II, 1883| látszott, ki sem mászik belõle, midõn Heumann, a híres nyíregyházai
663 II, 1883| titkolják el, amit éreznek.~Midõn Friedmann felállt, hogy
664 II, 1883| tárgyalás befejeztével, midõn a törvényszék visszavonult,
665 II, 1883| hiszen követelte a tömeg -, midõn váratlanul elõkerült a holttest.~
666 II, 1883| megyeházi hetes vallomásai.~Midõn Henter elmondta, mint idegenedett
667 II, 1883| tárgyalás befejezése után, midõn a közönség már eloszlott,
668 II, 1883| hullámzása a közönség közt, midõn belép hanyag szürke öltözetében,
669 II, 1883| tekintélyének követel elégtételt.~Midõn elnök rosszalását kijelentette,
670 II, 1883| jelenetek fejlõdtek; nevezetesen midõn Vámosi Julcsát szembesítették
671 II, 1883| méltóztassék megengedni«. S midõn Eötvös azon kérdésére, miért
672 II, 1883| Mindennek vége!~Ekkor - midõn már senki sem reméllett
673 II, 1883| legnevezetesebb momentuma a mai, midõn Scharf Móric meghitelte
674 II, 1883| mindenki Scharf Móricot, midõn a szünet után az elnök parancsára
675 II, 1883| vallaná be most a kényszert, midõn minden egyebet visszavon?~
676 II, 1883| városszerte beszélték, hogy midõn Móric tegnap az általam
677 II, 1883| egyszer mozgást idézett elõ, s midõn a hulla agnoszkálásnál jelen
678 II, 1883| Nagy mozgást idézett elõ, midõn Kozmának köszönetet mond
679 II, 1883| volt megtéve.~A lakosok, midõn homályosulni kezdett künn
680 II, 1883| emellett megmaradt akkor is, midõn Eötvös közölte vele, hogy
681 II, 1882| is lehetett napjainkban, midõn a közlöny kap lábra mindenfelé.~
682 II, 1882| színésszé csak akkor lett, midõn a budapesti Népszínház megnyílt,
683 II, 1883| csökkent, s az elõ idõkben, midõn a király és a nemzet közötti
684 II, 1883| az októberi diploma után, midõn õ, Tisza Kálmán, Lónyay
685 II, 1883| siettem az Athenaeum felé, midõn a tömérdek piros orr s zúzmarás
686 II, 1883| ebben a megdöbbentõ tényben, midõn orvul elesik e fényes nagy
687 II, 1883| romjaiban, s aki látja ma, midõn fényes paloták mellett suhan
688 II, 1883| most, annyi év múlva is, midõn szorgalma által elnyerte
689 II, 1883| látogatni.~Ennek végeztével, midõn kifelé menne a két sorba
690 II, 1883| szeretjük a fényes hajdankorból, midõn még kardosan jelentek meg
691 II, 1883| büszkeség van. A teher, midõn nyakát meghajtja, a keserûség,
692 II, 1883| tehetségesebb tagjainak, midõn lekerült Szegedre Kempelen
693 II, 1883| de ma már e tulajdonok, midõn nem az a cél, nagy pályákat
694 II, 1883| az a tanúság a mai napon, midõn a szegedi királyi biztosság
695 II, 1883| emelkedett beszéde után, midõn élénken megéljenezték a
696 II, 1883| harapni lehetett volna, midõn két alak tért be a Sándor
697 II, 1883| legérdekesebb mozzanata volt, midõn a Deák párt rossz gazdálkodásáról
698 II, 1883| felette bosszankodék vala, s midõn a gróf felszólalt a megyegyûlésen,
699 II, 1884| sopánkodnak az asszonyok, midõn egy-egy új öngyilkosság
700 II, 1884| azon idõpont elérkezése, midõn ugyanis arról lehetne tanácskozni,
701 II, 1884| kiadójukról beszélgetve, midõn valaki fölemlítette, hogy
702 II, 1884| tudós királyfi eszméje, midõn annak legelsõ híre kelt
703 II, 1884| eszményképét olyankor lepi meg, midõn ez beretválkozik. Selyemfürtökrõl
704 II, 1884| gességekben; de soha inkább, mint midõn a szentek könyvét gazdagította
705 II, 1884| erényét megingatni. Megleste, midõn Secundus püspök sírjához
706 II, 1884| hatalmas szakáll borítja arcát. Midõn elhagyja a kápolnát, üldözõje
707 II, 1884| át a keresztény vallásra. Midõn felserdült, a szomszéd országocska
708 II, 1884| per procura köttetett meg. Midõn azonban legelõször találkozott
709 II, 1884| emberünkkel, s így kiált fel, midõn elválnak:~- Ön nagyon megörvendeztetne
710 II, 1883| Mihály uram mulatozásai, midõn ugyanazokat a pénzeszacskókat
711 II, 1883| mintegy illusztrálta Tisza, midõn késõbb odament ülni Szilágyi
712 II, 1883| azért. Hanem egy csata után, midõn orosz tisztekkel járt a
713 II, 1883| hölgyeken botránkozik meg, akik, midõn Phaetón a maga szekerével
714 II, 1883| bizonyos kosztümben ábrázolja, midõn ruhátlanul jelenik meg Rip
715 II, 1883| bocsánatot kért a múltkor, midõn õt nézte annak).~De Tisza
716 II, 1883| összefogva a hóna alatt, mint az. Midõn azonban visítani és röfögni
717 II, 1883| legvégzetesebb percben, midõn már a miniszter egy könnyed
718 II, 1883| nagy derültséget keltett, midõn megjegyzé, hogy »Apponyi
719 II, 1883| életében az elsõ kitûnõ élcet, midõn Vadnay mindjárt a szûzbeszédében
720 II, 1883| Erre elhagytam a termet, s midõn kevés vártatva újra elõszólítottak,
721 II, 1883| vége között.~Ha ilyenkor, midõn végiggondolkozik az elmondandókon,
722 II, 1883| Jól elõrehaladt az idõ, midõn végre felállt Horánszky,
723 II, 1883| visszagondolni még akkor is, midõn a György Endre kitûnõ szónoklata
724 II, 1883| legmeglepõbb volt, hogy midõn már Móricz rég elhallgatott,
725 II, 1883| mint akárkivel mással. Midõn vége volt a játéknak egy
726 II, 1883| kedves rokonának halálhírét.~Midõn Tisza rövid védõ felszólalása
727 II, 1884| akkor látnának napvilágot, midõn egészen készen vannak, de
728 II, 1884| el belõle, annál nagyobb.~Midõn ma ötvenéves jubileumát
729 II, 1884| tavalyi képviselõ ezek közül, midõn arra perszvadeálták, hogy
730 II, 1884| vége között. Ha olyankor, midõn végiggondolkozik az elmondandókon,
731 II, 1884| az emberek volnának.~De midõn Bánfy Dániel, aki az egész
732 II, 1884| üres hordóról elméskedett.~Midõn Tisza bevégezte szavait,
733 II, 1884| mandátum jóvá változott.~Midõn egy ilyen bizottságban Szivák
734 II, 1884| utána és sereges kitódulás; midõn Lukáts Gyula kikent-kifent
735 II, 1884| a lelkesedés, ami kitör, midõn hirtelen (nem ám »valahára«,
736 II, 1884| Hatalmas hahota tört ki, midõn Tiszára célozva elszónoklá:~-
737 II, 1884| kezdheted majd a beszédeidet: »Midõn a hazáért szenvedtem, t.
738 II, 1884| hangulata derültre válni, midõn belepottyan a verõfénybe
739 II, 1884| e kritikus pillanatban, midõn nyomasztó, fojtó csöndben
740 II, 1884| kivált a mostani idõszakban, midõn az ellenfél élén olyan ember
741 II, 1884| akartam fogni a doktort, midõn láttam, hogy Berzenczey
742 II, 1885| mint egy derült téli nap, midõn a napsugár a hóval játszik.
743 II, 1885| a bemutatás s a cercle, midõn õfelsége jelt adott a táncra,
744 II, 1885| csak mosolygott erre, de midõn a szobor-bizottság késznek
745 II, 1885| Akadémiánál díjat nyert.~Midõn 1877-ben elhunyt Székács,
746 II, 1885| lassanként el-eltünedeztek, midõn ismét kijutottam az erdõbõl,
747 II, 1885| tekingettek a túlsó erdõszélre. Midõn aztán én is ebbe az irányba
748 II, 1885| illúzióim csakhamar eltûntek, midõn látnom kellett, hogy õkelme,
749 II, 1885| maguknak nem telik.~S most is midõn (talán elõször) lépnek ki
750 II, 1885| emlékezetére íratott 1786-ban, midõn az úr a hív és vitéz szolgát
751 II, 1885| kitûnt kutató elméje által, midõn innen átment a debreceni
752 II, 1885| kiérezte halhatatlanságát, midõn ezt énekli az egyszerû professzor
753 II, 1885| zsarnokoskodhat a többség fölött.~Midõn a folyosó érdekében történt
754 II, 1885| délutánra hajlott az idõ, midõn végre zajos tetszés közt
755 II, 1885| õ lesz a belgrádi követ, midõn egy nap megérkezik Iszákovics,
756 II, 1885| magamét.~E szörnyû játék, midõn két képviselõ a saját koponyájára
757 II, 1885| tetszészaj és viharos helyeslés.~Midõn bevégzé izzadtan, fölhevülve,
758 II, 1885| Tamás nem engedte beszélni, midõn rátévedt a sasokra... Az
759 II, 1885| mindjárt az ülés elején, midõn Lajos Krausz igazolását
760 II, 1885| a kimondott ítéletért, s midõn azt kérdezték tõle, miképp
761 II, 1885| ellenzék volt többségben.~Midõn a szegény sorsú miniszterekrõl
762 II, 1885| közelegvén a befejezés felé, midõn aggódva szétnéz... teringettét,
763 II, 1885| ki parlamenti beszédeit.~Midõn egyszer Loiseau de Mauleon
764 II, 1885| csendben hallgatták Tiszát, midõn egy ilyen ízetlen dologban
765 II, 1885| KÁLMÁN?~(Igaz történet)~Midõn a fõrendi tagok kinevezése
766 II, 1885| fele kötekedési malícia, s midõn nemrég egyik mágnás barátja
767 II, 1885| hónapban elõfordul egyszer, midõn az uborkára legjobban rásüt
768 II, 1885| visszavesz Török János, akkor, midõn majd az utolsó goromba fiákeros
769 II, 1885| az ottani kórház tõkéjét, midõn arra utazott.~Kitüntetéseket
770 II, 1885| alkalmatlanok pártjuknak, midõn vagyoni állásuk és nem képzettségük
771 II, 1885| közt. Alig ösmertem rá, midõn másnap a bankett elõtt hozzám
772 II, 1885| vidékének volt oly idõszaka, midõn a nemzet bal- és jó szerencsének
773 II, 1885| születendõ gyermek fiú lenne.~Midõn az esemény végre bekövetkezett,
774 II, 1885| hogy honores mutant mores, midõn váratlanul elõtoppant, s
775 II, 1885| délben a sok kép között, midõn megpillantja Zichy Jenõt
776 II, 1885| volt ez azon pillanatoknak, midõn az ország önmagától kormányoz
777 II, 1885| fák harmatos leveleit, - midõn egyszerre szeme elé villan
778 II, 1885| megadta már magát a sorsnak, midõn az ülés vége felé feláll
779 II, 1885| csak akkor nyugodott meg, midõn Ábrányi Kornél megvigasztalta:~-
780 II, 1885| Mondom, így álltak a dolgok, midõn végre nyilvános csúfot vallott
781 II, 1885| mandátum elõnyösebb, de midõn ahhoz az érvhez jutott,
782 II, 1885| morfondírozott Margittay Gyula, midõn odatipeg szürke köpenyegében
783 II, 1885| fiatal hírlapíró ötlete, midõn a miniszterelnök - bizonyos
784 II, 1885| megjegyzése volt valakinek, midõn Szilágyi Dezsõ egyik kitûnõ
785 II, 1885| fogadtatásra talált. 1848-ban, midõn a népképviselet a Lloyd-teremben
786 II, 1885| is vetette Ugron Gábor, midõn mindjárt a miniszter után
787 II, 1885| van. Abban a pillanatban, midõn feláll, egész más emberré
788 II, 1885| olyankor szólítja meg valaki, midõn az elmondandókon gondolkozik,
789 III, 1886| vidékének volt olyan idõszaka, midõn a nemzet jó- és balszerencséjének
790 III, 1886| rokonok és ismerõsök elõtt.~Midõn elsõ ízben érkeztem haza
791 III, 1886| Egészen méltó volt az hozzá.~Midõn rendre úgynevezett »nagyszabású«
792 III, 1886| életet; egy ízben 1848 elõtt, midõn fõjegyzõi hivatalát a szabadságharc
793 III, 1886| csöpp bárányfelhõ sem volt. Midõn az ajtó megnyílt és Tisza
794 III, 1886| csak akkor bámultak el, midõn bizonyos megbotránkozással
795 III, 1886| telve Trefort-kultusszal, midõn Ugron Gábor kezdett szólani.~
796 III, 1886| megrovást. Bánffy zavarba jött, midõn észrevette, hogy a csönd
797 III, 1886| fel a „szabadelvû” nevet, midõn Szilágyi kilép közülök.«
798 III, 1886| hangulatban volt minden, midõn egyszerre megérkezett a
799 III, 1886| hangzott egyetlen egyszer, midõn a Szapáry beszéde alatt
800 III, 1886| szabadon a kifejezések közül.)~Midõn a vasárnapi tüntetések történtek,
801 III, 1886| gyülekezni a magyarok ellen, midõn egyszerre megjelent köztük
802 III, 1886| majdnem annyira voltam, midõn nehány hét elõtt egy szerre
803 III, 1886| fõjegyzõvé választják, s midõn az elõbbi alispán, Nagy
804 III, 1886| egykori ügy védet úgy, hogy midõn két év elõtt a belügyminiszteri
805 III, 1886| ott van még e percben is, midõn e sorokat írjuk. Pedig most
806 III, 1886| néztem ki, uraim és hölgyeim, midõn végre a posta... dehogy
807 III, 1886| szomorú élettörténetem; midõn végre szétmetszettek, beleimet
808 III, 1886| mégis szepegtem kissé, midõn a kertbe értünk, ahol szerteszét
809 III, 1886| messzely bort elhozta.~Csak midõn megittam az elsõ kortyot,
810 III, 1886| beszélgetni kezd egyébrõl, midõn megint arra jön egy ismerõs (
811 III, 1886| a szomorú világban, hogy midõn az újonnan odaköltözött
812 III, 1886| és vaslogikával referált.~Midõn 1882-ben Hieronymi megvált
813 III, 1886| választás alá, épp oly unalmas, midõn õk magok a választók. Majdnem
814 III, 1886| ember, hogy már vége van, midõn ma ismét bebonyolódott Gajári
815 III, 1887| a fölvert por az utakon, midõn megindult az a bizonyos
816 III, 1887| hozom fel, mert a múltkor, midõn a miniszterelnök volt nálunk
817 III, 1887| ott legyen mint házigazda, midõn egyszerre csak eléje toppan
818 III, 1887| ártatlan közömbös arcot vágott, midõn a deficit megszüntetésérõl
819 III, 1887| Legtalálóbb ötlete volt, midõn az állam 1874 elõtti hitelérõl
820 III, 1887| Komlóssyt jött meghallgatni, de midõn Komlóssy helyett egy szabadkõmûves
821 III, 1887| a tervet Csanády ellen, midõn egyszerre híre ment, hogy
822 III, 1887| melegedni kezdett a vita, midõn György Endre, Törs Kálmán
823 III, 1887| idén nem voltak ritkák, midõn az egész világot érdeklõ
824 III, 1887| gyermek még. Ez meghallja, midõn titkosan elbeszélnek egy
825 III, 1887| Majd akkor, édes jó fiam, midõn hatalmas úr lészesz, midõn
826 III, 1887| midõn hatalmas úr lészesz, midõn boldogságod fényében úszni
827 III, 1887| gondolta a két Pittet, s midõn tanulmányt ír róla, felette
828 III, 1887| lefelé.~Csak a nagy csendbõl, midõn a gyermek is elaludt, vélte
829 III, 1887| csillogott a szemekben, midõn vázolá, hogy a »deficit«
830 III, 1887| nem a legfifikusabbak, így midõn a fõérve az volt, hogy az
831 III, 1887| Tehát éppen Neppel beszélt, midõn belépett a terembe Unger
832 III, 1887| ragyogó bajusztalan arcát, midõn felállott Eötvös Károly,
833 III, 1887| végképpen csüggedni kedztem, midõn egy nap (gondolom a hó elsején),
834 III, 1887| párbajgyben lõn ismeretes, midõn alezredes ellenfelét agyonlõtte.
835 III, 1887| irigylendõ helyzetbe került, midõn barátjai rossz ügyét az
836 III, 1887| szabadabban lélegzett fel a Ház, s midõn Trefort kijelenté, hogy
837 III, 1888| nem is lehet föltenni. De midõn a porosz sasrendet küldték
838 III, 1888| egypár évtized elõtt élt), midõn József nádor tudtára adta
839 III, 1888| Ugyanezen Forgách Pál volt, aki midõn a ts. karok és rendek elhatározták,
840 III, 1888| vendéglõben kettesben. Reggel felé midõn már felkeltek, azt indítványozza
841 III, 1888| képviselõi csoportokban, midõn Tisza belép. Csak az isten
842 III, 1888| jellemének alapvonásai.~Midõn Deák Ferenc megszerkesztette
843 III, 1888| parlamenti mûködésére esik, midõn Tiszával karöltve oppozíciót
844 III, 1888| lemondás küszöbén volt, midõn véletlenül egy ügyvédtõl
845 III, 1888| csapolásokkor keletkeznek, midõn a törzsvendégek félig teli
846 III, 1888| párbeszédet azon a napon, midõn a királyné elõször referáltatott
847 III, 1888| az ódon ház lakói fölött, midõn fekete lobogó leng a homlokzaton,
848 III, 1888| igazságügy-miniszter korából, hogy midõn Wagner László a saját fiát
849 III, 1888| tölti be az egész termet, de midõn beszédje utolsó részében
850 III, 1888| csendesen elfogyatkozának.~Midõn újra bejöttek a folyosóról,
851 III, 1888| tisztnek.~Két óra felé, midõn körülbelül minden kapacitás
852 III, 1888| fõrendiházban volt elfoglalva, midõn hírnök érkezett a Házból,
853 III, 1888| szélsõbal ezen tápláló témája, midõn abban egy újabb rákos kinövés
854 III, 1888| megölt választási jog«, midõn a temetési ceremónia felett
855 III, 1888| általánosságban a javaslatot), midõn a részleteknél Hoitsy Pál,
856 III, 1888| füle az énekhallgatásban, midõn haza kellett utaznia, s
857 III, 1888| pillanatban, mert éppen akkor, midõn a nemzet és hadsereg közt
858 III, 1888| fölösleges kitenni akkor, midõn valaki szolgálati ügyben
859 III, 1888| kieszelt terv után az ámulás, midõn másnap felütötték a Házban
860 III, 1888| körülmény legyen akkor, midõn a Beniczky úr üdvös és igazságos
861 III, 1888| lesz - szólt a miniszter, midõn elbocsátá Molnárt -, ha
862 III, 1888| mint hajdan õsz Toldi, midõn kopogtatnak az ajtón odakünn.~
863 III, 1888| Gyula.~Egy más alkalommal, midõn valamely instituciót akartak
864 III, 1888| összefacsarodik a bizonytalanságban s midõn a sacra corona-ra reáborul
865 III, 1888| akartam a régi folyosót, midõn egyszerre fölpezsdült ott
866 III, 1888| idõ már egy óra felé járt, midõn a jegyzõ harsányan kiáltá
867 III, 1888| belenyugodva, szenderegni kezdtem, midõn nagy kacagás riaszt fel.~-
868 III, 1888| Ilyen volt a hétfõi ülés; midõn Tisza István és Horvát Boldizsár
869 III, 1888| jóízûen, nagy tetszés mellett, midõn végre felállt a szélsõbali
870 III, 1888| volt, hogy beleereszkedik, midõn elõtoppant Fejérváry, s
871 III, 1888| rendeletérõl szóló része is, midõn a tapintatot prédikálta (
872 III, 1889| csak ráfogott) bonmotja, midõn állítólag megállította kocsiját,
873 III, 1889| írlandiaknak:~Szerencsy Istvánnak, midõn a kormány intencióiról beszél,
874 III, 1889| megyéket is egy füst alatt, midõn követjeiket említi. »Nógrádban -
875 III, 1889| izegtem-mozogtam ágyamban, midõn közbevág szerény hangon
876 III, 1889| mertem Zalaynak elmondani, midõn egy este megkérdezte:~-
877 III, 1889| képzelhetni tehát meglepetésemet, midõn három-négy nap múlva találkozunk
878 III, 1889| ezelõtt az étvágyat nevezték), midõn a paprikás pörkölt illata
879 III, 1889| találja a végzetes perc, midõn a jegyzõ elkiáltja: »Szilágyi
880 III, 1889| hogy csak akkor sül ki, midõn a szónok az utolsó mondatot
881 III, 1889| hallgatta az ellenzék, de midõn aztán Horváth Gyula beszédje
882 III, 1889| képét õ maga (ti. az elnök), midõn Thaly közbekiáltására: hogy
883 III, 1889| volt már a három órán), midõn gróf Károlyi István szónokolni
884 III, 1889| szemrehányást tesz Tiszának, hogy midõn Eötvös kompromisszummal
885 III, 1889| még hetekre volt kilátás, midõn benyitott hozzám a fõjegyzõ: »
886 III, 1889| erejéig.~A legutóbbi idõkben, midõn vékony hangjaikon »abcúg«-
887 III, 1889| tanácstalanul fészkelõdött, midõn felállott Tisza Kálmán.~
888 III, 1890| beszéd végén fokozódott még, midõn kijelenté, hogy addig, míg
889 III, 1890| áldásait reá, tavaszkor, midõn a hóolvadás kezdõdik a hegyeken,
890 III, 1890| összeomlását. S ugyanekkor, midõn több mint száz élet veszett
891 III, 1890| szerencsétlenséget.~1883 õszén, midõn másodízben is lent járt
892 III, 1890| királyi bizottság távoztával, midõn a városi élet rendes köznapi
893 III, 1890| is ezen a nézeten volt, s midõn a határozatot, a miniszterhez
894 III, 1890| derekas munkát végzett. S midõn ezt tette, lemondott az
895 III, 1890| mennykõcsapás volt tehát rám nézve, midõn észrevettem, hogy az egyik
896 III, 1890| dolgoztam egész mai napig, midõn teljesen összetört egy sajátszerû
897 III, 1890| is fejemben valami terv, midõn egy kopogtatás az ajtón
898 III, 1890| tól jutott a »Napló«-hoz, midõn a »Századunk« fúzionált
899 III, 1890| KIADÁSÁHOZ]~Kedves barátom!~Midõn arra kérsz, hogy néhány
900 III, 1890| nagy bizalmam, de most, midõn idegen nyelveken, ragyogó
901 III, 1890| ami akkor áradhatott szét, midõn a krónika szerint Simonyi
902 III, 1890| panaszok mérges szószólóját.~Midõn Tisza gróf beszédjében említette,
903 III, 1890| mutatkoztak s volt egy idõ, midõn a legilletékesebb körökben
904 III, 1890| azon idõkrõl datálódik, midõn a válság még el volt fedve
905 III, 1890| miniszter, szeretetét pedig midõn mint egyszerû párttag nemesen
906 III, 1890| hírlik, hogy Szapáry gróf, midõn a kabinet alakítására vállalkozott,
907 III, 1890| aminõk nem voltak évek óta), midõn a vezér belépett lengõ fehér
908 III, 1890| az ünnepélyes félórában, midõn még a balmezõn is minden
909 III, 1890| kormány feje fölött a mai nap, midõn hirtelenül elõbuggyant ebben
910 III, 1890| fejbólongatva hallgatta helyérõl, de midõn így kezdé utolsó bekezdését: »
911 III, 1890| tavaly a véderõ-vita alatt, midõn könnyen válhatott volna
912 III, 1890| emlékezetünkben lehet az ötlet, midõn pénzügyminiszter korában
913 III, 1890| ingerültebb közbekiáltás. Midõn a tótok kivándorlásáról
914 III, 1890| templomi csönd állt be, midõn a szónok lélegzetvételkor
915 III, 1890| hogy õ konspirált, akkor, midõn a fejével játszott. Némely
916 III, 1890| várja õket, mások akkor, midõn olcsó népszerûségre tehetnek
917 III, 1890| már-már kínossá kezdett válni, midõn nagy tapintattal mindent
918 III, 1890| Horánszky kifogásolta...~S midõn ilyenformán él az elmékben
919 III, 1890| Végre is azon nehéz idõkben, midõn a párt egyedüli drága kincsét,
920 III, 1890| 22.]~Abban a pillanatban, midõn elsõ nagy beszéde után leült
921 III, 1890| beszéde után leült Csáky, midõn kipirulva a szómámortól
922 III, 1890| szó, eszünkbe jut, hogy midõn Deák Ferenc ott haldoklott
923 III, 1890| órája fél kettõt mutatott, midõn végre áttért a házassági
924 III, 1890| vallásszabadságot és jogegyenlõséget, de midõn abból egy részt életbe kell
925 III, 1890| mely az írót megkapja, midõn áttekint a fegyvergyári
926 III, 1891| bizony csodálni senki, hogy midõn a kegyelmes úr átvette a
927 III, 1891| másokat.~Ama nevezetes eset, midõn egy szédelgõ értéktelen
928 III, 1891| csodálkozó szemeket vetett rájok, midõn felkérték, hogy írjon számukra
929 III, 1891| a redakció), hogy most, midõn holnaptól kezdve újra a »
930 III, 1891| Závoryval, a fürdõorvossal, midõn a Venedig-hotelnél szembe
931 III, 1891| mekkora volt csodálkozásom, midõn egy angolos úri embert mutattak,
932 III, 1891| képviselõház szélsõ emberei ma, midõn az volt a Ház napirendjén,
933 III, 1891| elszólta volna magát akkor, midõn kijelentette (amire égetõ
934 III, 1891| Szegény Apponyi!~Gondolta-e, midõn Szilágyi nagysága, ereje
935 III, 1891| ruhából áll), gondolta-e, midõn elindult õt összetörni,
936 III, 1891| ellomhult testbe.~Fõleg midõn Szapáry kijelenté, hogy
937 III, 1892| menne ma: de azon idõkben, midõn az Esterházyak s mások pénzszórási
938 III, 1892| tett a gyertyatartók mellé, midõn vendégül látta Ferenc császárt.
939 III, 1892| az Öreg Csernovics Pál, midõn megnyílott az öröklés, figyelmen
940 III, 1892| komótosan legyek.~S valóban midõn benyitottak, kilenc egymásba
941 III, 1892| mesélnek hazárd játékairól, midõn Macsát egy blattra tette
942 III, 1892| valami nagy gentleman, s midõn egy ízben olyan kártyája
943 III, 1892| Petõfinek egy szóra, s midõn az kijelenté, hogy nem szeret
944 III, 1892| Még csak néhány hó elõtt, midõn az általános választások
945 III, 1892| ellenzék túllõtt a célon, midõn ma mindent követelt Klapka
946 III, 1892| látszott a kínos Klapka ügy, midõn a temesvári küldöttség érkezett
947 III, 1892| kisasszonytól. A vén kókler, midõn ott állt a világszép teremtés
948 III, 1892| ferde irányban használják ki midõn felséges asszonyunk szavaiba
949 III, 1892| feleségeiket is elszedték.«~Most, midõn végérte értem e kedélyes
950 III, 1892| vesztette el akkor sem, midõn teljesen lejárták magukat
951 III, 1892| balról.~- Hibát követtem el, midõn megengedtem - folytatta
952 III, 1892| halljuk! zúgta a jobboldal.~- Midõn elfogadtam az elnöki széket -
953 III, 1892| visszhangzanak a távolból, midõn újra megnyílik az ajtó,
954 III, 1892| nevezetességû konferencián, midõn Szapáry utolsó beszédét
955 III, 1892| rögtön e konferencia alatt (midõn teljesen bizonyossá vált,
956 III, 1892| jelentéseiket dünnyögték, midõn egyszerre fölharsant a lelkesült
957 III, 1892| chria bevezetésében járt, midõn újból jövének híradással:~-
958 III, 1892| szemekben a vallási tüzek, midõn suhogó derültség hirtelen
959 III, 1892| pattogóbb, haragosabb, s midõn Vajay a szegedi plébános
960 III, 1892| helyteleníti, mert a nõ, kivált midõn a jótékonyságot gyakorolja,
961 III, 1893| reménykedtem.~S valóban egy nap, midõn megkérdeztem a minisztertõl,
962 III, 1893| kellemetlen szaga, s éppen akkor, midõn az a láb gyõzelmi ütemre
963 III, 1893| történt, hogy Teleki gr., midõn nagyobb szabású beszédet
964 III, 1893| mekkora csodálkozás volt, midõn a napokban egy idegen úr
965 III, 1893| Szily Kálmánra ilyenkor, midõn éppen harcban áll Neményi
966 III, 1893| hittem megapprehendált, midõn három-négy nap múlva messzirõl
967 III, 1893| lehetett, hogy explodálni fog, midõn ruganyosan felpattant Fejérváry
968 III, 1893| élénk jelenet fejlõdött, midõn a miniszterelnökkel szemben
969 III, 1893| tanácstalanul a sürgõ tömeg közepén, midõn vállamra teszi a kezét nyájasan
970 III, 1893| meglehetõsen alkalmatost, midõn egy különös incidens jött
971 III, 1893| ma a tanácsterembe lépve, midõn egy aluszékony kompániát
972 III, 1893| járt, a napirend kimerült - midõn végre jött az a szcéna,
973 III, 1893| határozati javaslata mellett, midõn megnyíltak a szárnyas ajtók,
974 III, 1893| mekkora lett a konsternáció, midõn helyette a vele jött magas,
975 III, 1894| meglehetõsen kedvetlenül, midõn egyszerre felém jön Lukács
976 III, 1894| kellemetlen volt meglepetésem, midõn megpillantottam a címét:~ »
977 III, 1894| talentumáról, jogi ismereteirõl, midõn egy pótválasztáson a Házba
978 III, 1894| különösen a halála után, midõn már nem lesz senkinek kényelmetlen.~
979 III, 1894| A Szapáry-rezsim alatt, midõn tevékeny részt vett a parlamenti
980 III, 1894| baráti társaságban is, midõn elfogy a téma, s beáll az
981 III, 1894| nemzeti pártba, éppen akkor, midõn a legtöbb nemzeti párti
982 III, 1894| szóval akart reflektálni, midõn egyszerre kitört a kiáltás:~-
983 III, 1895| Azóta elmúlt egy-pár hónap, midõn a legközelebbi napokban
984 III, 1895| tehát arisztokrata volt), midõn a csengettyûhang után kíváncsian
985 III, 1895| például a júniusi válságnál, midõn a miniszterelnöki palotában
986 III, 1895| livrét. Mily bámulatos volt, midõn megjelent a küszöbön és
987 III, 1895| Kozsibrovszky az õ csínyjét, midõn egy nap fölolvasás volt
988 III, 1895| istennek elég példány), midõn az »Angol királyné« elõtt
989 III, 1895| kizökkent pályája vágányából. Midõn újra elõjött az öreg Taddus,
990 III, 1895| iskolázása közben megtanulja, s midõn az életbe kilép mint munkakeresõ
991 III, 1895| fölszaporodott jelentéseket végzi, midõn egyszerre megnyílik a szárnyas
992 III, 1895| rejlik gróf Csáky Albinban, midõn elõször ült le arra a székre,
993 III, 1895| példás rendben, úgy, hogy midõn beütött a válság, a legnagyobb
994 III, 1895| elnöki katedrát.~És ma, midõn elhagyta, és mint miniszterelnök
995 III, 1895| a helyhez termett, mint midõn valamely plánta, mely egyebütt
996 III, 1895| nyári szünidõ után érez, midõn régi otthonába tér vissza.
997 III, 1895| excentrikus ember, kivált ma, midõn nem az oroszlánok és sasok
998 III, 1815| a magvát, melyek tavaly, midõn szépséges életpályája véget
999 III, 1815| újságoknak. És éppen akkor, midõn az újságírók tiszteletére
1000 III, 1896| másnak az ajtókat Krokács úr, midõn egy délután a régi urával
1-500 | 501-1000 | 1001-1019 |