Rész,  Esztendo/Fejezet

1001  III,  1896|               negyedik fõrendi tag, csak midõn már elbocsátotta a király,
1002  III,  1896|                  a kvótáról elmélkedve), midõn közbeszól egy jól táplált,
1003  III,  1896|           egyszerre kitört morajlásának, midõn a klubban Rosenberg, aki
1004  III,  1896|                  csak akkor keletkezett, midõn Bánffy egy volt nemzeti
1005  III,  1896|                  nagy sikerek közepette, midõn bámulattal szól róla ellenfél,
1006  III,  1896|                 róla ellenfél, jó barát, midõn hogy úgy mond­jam, szétválnak
1007  III,  1896|            valami Kraftausdruck-féle is, midõn a bürokráciát aposztrofálja.~
1008  III,  1896|                  laikus közönség átmegy, midõn újságírók közé kerül. Valami
1009  III,  1896|                van!)~Én tehát e percben, midõn az elõttem álló serleget,
1010  III,  1896|           ezúttal némileg szembeszállni, midõn e megnyitó beszédben, mely
1011  III,  1896|             beállott a normális állapot, midõn új jelenet villanyozta fel
1012  III,  1896|                  se jutott a derék Wolf, midõn egyszerre megcsillantak
1013  III,  1896|           országra. Egy obstrukció most, midõn minden higgadtságunkon fordul
1014  III,  1896|              politikai érettségünkön, és midõn annyit lehet kiaknázni a
1015  III,  1896|        társasjátékot is tudtok játszani, midõn a citadellát átveszitek
1016  III,  1896|              azonban eloszlottak késõbb, midõn más városrészekbõl való
1017  III,  1896|              megint tévedésben leledzik, midõn azt gondolja, hogy Meszlényi
1018  III,  1896|              ócska témával foglalkoznak, midõn a lelkekben egy új téma
1019  III,  1896|                      És tizenkét órakor, midõn Szilágyi Dezsõ mosolyogva