1-500 | 501-959
Rész, Esztendo/Fejezet
501 II, 1883| kezeiket, s késznek ajánlkozott õket képviselni új három évre.
502 II, 1883| nekik is úgy látszott, hogy õket fixírozza a derék állat,
503 II, 1883| Tavaly Pozsonyban untam meg õket, átmegyek feküdni Zalaegerszegre
504 II, 1883| sõt sokban emlékeztette õket rá a mai bemutató.~A fiatal
505 II, 1883| azután így csillapította le õket: »Ne veszekedjetek, no,
506 II, 1883| õsei vannak, s elõ tudja õket vezetni, »kamarás« lesz.
507 II, 1883| tanácsosokból, ha mind együvé hozná õket az ember, meg lehetne tölteni
508 II, 1884| velök vagyok. Megszoktam õket. A tulipánokat éppen úgy
509 II, 1884| megnemesítené, de megcégérezi õket.~Tisztelet a kivételeknek -
510 II, 1884| lelke mindazzal felruházza õket, amit számukra a mi lelkünk
511 II, 1884| szeretik, s az is úgy tudja õket szeretni, meginteni és megdicsérni,
512 II, 1884| rosszul, Mariska?~Mind ismeri õket, mindnek minden dolgát tudja.
513 II, 1884| jellemzõ vonásuk, hogy nehéz õket megszerezni, de nehéz elveszíteni
514 II, 1884| nevelõbõl. Megsimogatta õket, leverte róluk a port, beléjök
515 II, 1884| eseményeket, azonnal detronizálja õket a pletyka, s ha az nekiesik,
516 II, 1884| történeti festõnk (nem éppen õket célozom, csak a neveiket
517 II, 1884| körül, hogy elkülönözzék õket a magasabb lényektõl. Az
518 II, 1884| hogy összetévesszék õket a gyorsírókkal.~- Nem baj
519 II, 1884| annak, hogy összetévesztik õket a képviselõkkel.~- Hüm! -
520 II, 1884| alkalmasint pénzen fogadja õket), hogy ennek következtében
521 II, 1884| megsimogatta, összecirógatta õket, s nagyon nyájas volt hozzájuk,
522 II, 1884| beszédjében), elég ügyesen lehetne õket humorizálni; mert van valami
523 II, 1884| huszadrészének. És ez csábítja õket gyakran vagyoni romlásuk
524 II, 1884| s a miniszterek is nézik õket szeretettel. Hiszen ezek
525 II, 1884| hogy mikor karóba húzták õket, még ott a karón is pipáztak.~
526 II, 1884| míg arra rájönnek, hogy õket senki sem nézi!~*~Tehát
527 II, 1884| hallgatniok, mivel vádolja õket.~Nincs ez ellen más segítség,
528 II, 1884| vállalkozott senki, hogy kihívja õket.~- Utoljára is ki kell nyittatnom
529 II, 1884| zsidókat, özönvízbe fullasztván õket, csak egyet hagytál meg,
530 II, 1884| öregek csodálkozva hallgatják õket. Talán bosszankodik is egynémelyik:
531 II, 1884| szerint válogatta össze õket.~A legelsõ szónok a »Ház
532 II, 1884| ilyenkor - de ki bízta meg õket azzal, hogy ilyen szörnyû
533 II, 1884| mentsenek meg, áldja meg õket az Isten.~Egy könny lopta
534 II, 1885| hangzanék, ha az elvek tartanák õket a pártban).~Az elõbbi vezérek
535 II, 1885| esõ gyûrûzet visszanyomta õket. Tisza alatt meg van fordítva,
536 II, 1885| árnyékuk volna, két kép tükrözi õket vissza. Két példányban vannak,
537 II, 1885| errõl a képrõl?«, elvezette õket egy szûk közbe, ahol egy
538 II, 1885| szerkesztõknél, s nem hagyja õket aludni (pedig a szerkesztõk
539 II, 1885| mellett) addig-addig bizgatta õket, hogy azok csakugyan észrevették, »
540 II, 1885| szépen, nemesen jellemzi õket - oskolát kérnek magoknak.~
541 II, 1885| szegénység miatt, hogy az megöli õket.~Mennyi ellentmondás e nehány
542 II, 1885| Bismarck tanította volna õket rá. Olyan ismerõsen beszéltek
543 II, 1885| mintha már odaígérték volna õket valakinek. Én a saját mellényeimet
544 II, 1885| kicsinyeket; az állatok érdeklik õket legjobban, de meg is tanulták
545 II, 1885| tudákosság hangja jellemzi õket, amint leckéznek, mi a fiúknak
546 II, 1885| öreg akadémikus nem gyõzte õket dicsérni elõttem.~- No,
547 II, 1885| képviselõket, hogy aláírassa õket a borgyártás elleni akció
548 II, 1885| Négy esztendõ óta szurkálom õket, kellemetlenkedem velök
549 II, 1885| Tádé, s az lecsillapította õket.~- Urak, itt most vallásügyi
550 II, 1885| báró - a tavasz elsöpri õket a felsõházból örökre.~Víg
551 II, 1885| hogy csatornákká tegye õket, amelyeken át a kaszinó
552 II, 1885| látták a termet, mi pedig õket nem láttuk soha.~Ott künn
553 II, 1885| éppen most, mikor kirekeszti õket a fõrendiházból.~»Nyújtsa
554 II, 1885| karcolatokat - ha nem én írnám õket.~De mivel én írom (ámbár
555 II, 1885| aztán hirtelen megtámadta õket az ellenség, a nagy hadvezér
556 II, 1885| földrengés sem mozdítaná ki õket.~Dobránszky széttekintett,
557 II, 1885| helytõl függnek, ahonnan nézi õket az ember.~Ezek a viták is
558 II, 1885| volna, ha ott nem tartogatja õket a pièce de résistance, a
559 II, 1885| lengyeleket! Hát majd akarjuk õket mi!~S fogadta õket tegnap
560 II, 1885| akarjuk õket mi!~S fogadta õket tegnap Pest egész lakossága
561 II, 1885| vagyok, hogy hova állítsuk õket?~- Mik azok a világ csodái?~-
562 II, 1885| érdektelen dolog. Hányszor látjuk õket, amint itt az országházban
563 II, 1885| anyaföldre is, mely élteti õket, de az anyaföld nem nyomta
564 II, 1885| asszonyok: mihelyt elhagyjuk õket, azonnal megint leteperi
565 II, 1885| Kapott-e sebet?~- Nem olvastam õket. De megvagynak, instálom,
566 II, 1885| külön bírta volna választani õket. Napóleont kergette-e meg
567 II, 1885| kevesebben, pusztították õket a folytonos háborúzások.~
568 II, 1885| semmit, de a béke megöli õket.~Pedig jól értenek a béke
569 II, 1885| kísértem, amit írtak, s láttam õket, miképp válnak fokról fokra
570 II, 1885| ezek még nem méltóztattak õket észrevenni; az a szemök,
571 II, 1885| hírnév országát, beeresztik-e õket az irodalmi areopágok szépszerivel,
572 II, 1885| csak egypár nap óta kezdik õket emlegetni egyre sûrûbben.~
573 II, 1885| már egyszer leszaggattuk õket a trafikboltokról.~- Én
574 II, 1885| Hanem a végén mégis lefõztem õket. Otthagytam nekik ajándékba.~
575 II, 1885| a vízbe, mikor áthozták õket a Lajtán.)~De hagyjuk itt
576 II, 1885| is azt mondják, hogy nem õket verték meg.~- Hát annál
577 II, 1885| meg.~- Hát annál jobb, ha õket sem verték meg. Akkor hát
578 II, 1885| új fõrendi megpillantja õket, és megbillenti a kalapját,
579 II, 1885| félni, majd akkor tessék õket megnézni, milyen kemény
580 II, 1885| magamban, hátha megcsípem õket a Házban. Isten neki, benézek.
581 II, 1885| Nagy pietással hallgatom õket.~- Velem ne humorizálj,
582 II, 1885| nevelõbõl; megsimogatta õket, leverte róluk a port, beléjük
583 II, 1885| ha az elvek tartanák ott õket.)~A hajdani kormányelnökök
584 II, 1885| esõ gyûrûzet visszanyomta õket. Tisza alatt meg van fordítva,
585 II, 1885| ugyan itt meg nem zavarják õket közelgõ léptek, »tip-top,
586 II, 1885| hogy a füst ne fojtogassa õket. Az exképviselõk összenéznek
587 II, 1885| voltak, mikor karóba húzták õket, még ott a karón is pipáztak.~
588 II, 1885| minden fordulat izgatja õket, minden esély mulatságot
589 II, 1885| vezényletnek mozogni s összetartani õket.~Jellemzõ megjegyzése volt
590 II, 1885| szinte feledtetni képes õket. Magok az ellenzékiek, mihelyt
591 II, 1885| Hiszen virággal hajigálja õket!) Meg-megpödri a bajuszát
592 II, 1885| örökké maga mellett érzi õket. Ott ül a balján Bercsényi
593 II, 1885| keresgél, s mikor megtalálja õket s felhozza az emlékezõtehetség
594 II, 1885| figyelmét. S utoljára kezdi õket tényezõknek tartani.~Sõt
595 II, 1885| nincs jövõjük. Nem kell hát õket azért kigúnyolni, ha néha
596 II, 1885| nagyságokat, mert közel hozták õket a közönséghez. Minden bibircs,
597 III, 1886| között.~Íme, végre látom õket. Többnyire zömök, tagbaszakadt
598 III, 1886| korszakban botbüntetéssel kellett õket rákényszeríteni, hogy krumplit
599 III, 1886| kevesebben, pusztították õket a folytonos háborúzások.~
600 III, 1886| semmit, de a béke megöli õket.~Pedig jól értenek a béke
601 III, 1886| nemzetünk virágának tartjuk õket.~A másik eszünkkel pedig
602 III, 1886| eszünkkel pedig el hagyjuk õket pusztulni.~A székely népre,
603 III, 1886| instálom« szót.~Ki akartam õket ösmerni teljesen.~Megnéztem,
604 III, 1886| teszik is, mert hallottam õket szónokolni is a poharak
605 III, 1886| hogy akkor is érdemes volna õket megszeretni, ha egy szót
606 III, 1886| mosolyogva világosították fel õket:~- A nagykövet még idegen
607 III, 1886| mihelyt beleszabadították õket a kérdésbe s mihelyt a szájukat
608 III, 1886| rokonszenvvel látták ott õket éppen a magyarságuknál fogva.
609 III, 1886| délután, amikor nem zavarja õket kívül a munka lázas lármája.~
610 III, 1886| még csak közelebb hozza õket. A klub fülledt helyiségei
611 III, 1886| beszélnek és alig lehet õket rajtakapni, hol zökken az
612 III, 1886| gólyabegyszínek megállítják õket, Jézus Mária, ehol ni egy
613 III, 1886| zsivány is van, aki agyonütné õket, és farkas is van, aki megenné
614 III, 1886| farkas is van, aki megenné õket.~Azért hát az erdõnél fáradtan
615 III, 1886| ugyancsak megrezzentette õket - egy percre.~Azok akik
616 III, 1886| pénzügyminiszter nem trémáztatta õket sokáig. Kijelenté csakhamar,
617 III, 1886| pénzügyminiszter, ha szaporítja õket az eladásokkal.~Pedig ezen
618 III, 1886| szorítkoznom, hogy megdicsérem õket:~Szépen beszéltek, okosan
619 III, 1886| sem szólalt fel. Üsse a kõ õket.~Csanády Sándor pedig annyira
620 III, 1886| Lükõ Géza) -, minek tartja õket annyiszor behunyva?~*~Most
621 III, 1886| figyelmem követte volna õket.~Közbe hálásan gondoltam
622 III, 1886| személyei, hogy lehetetlen volt õket szétválasztani.~Hanem azért
623 III, 1886| sajátságot, amelyekrõl föl lehet õket ösmerni.~A lutheránus ember -
624 III, 1886| Egymás után szólította õket sorompóba a jegyzõ, de azok
625 III, 1886| valószínûleg megeskettette õket, hogy legalább õk nem fognak
626 III, 1886| Csendesebben, akadémikusok! - inté õket Ivánka Imre.~- Nem jó renomét
627 III, 1886| sztenográfok izzadva fogdossák õket.~Hol a piros boros bor beszélt
628 III, 1886| Aztán aki úgy ösmeri már õket mint én, annak meglohad
629 III, 1886| elnök bámészan nézi vissza õket, s maga Lázár Ádám van a
630 III, 1886| képeznek most.~Gyakran látni õket a büfébe osonni s ott egymásnak
631 III, 1886| Mintha zsinóron rángatná õket a szónok.~Az ellenzéknek
632 III, 1886| alakjaim közt legyek. Szeretem õket egytõl egyig és úgy veszem
633 III, 1886| miniszterelnök alig gyõzi õket kiparírozni, de mégis gyõzi,
634 III, 1886| ika van. Végre megcsíptük õket!~De már azt csakugyan megnézem,
635 III, 1886| Tisza csendesen hallgatta õket. Talán arról gondolkozott
636 III, 1886| az elnök, hogy kibékítse õket, egy viccet mondott közbe.~
637 III, 1886| Csip-csup ügyekben kérik õket.~Nézetem szerint ugyan minden
638 III, 1886| Afrika sem produkál, ami õket visszatartsa.~Mire elunja
639 III, 1886| visszatartsa.~Mire elunja õket hallgatni Tisza Kálmán és
640 III, 1886| szétoszlottak.~Arra vitte õket útjok a Fiume Kávéház mellett.
641 III, 1886| elfogottakkal, vagy kapacitálta õket, vagy felakasztatta.~Ez
642 III, 1886| kártyát a kezébe és leültette õket egy asztalkához, az ügyvédeknek
643 III, 1886| háborúban is megkülönböztette õket, mûvelt emberhez illõ delikatesszel.~
644 III, 1886| vannak a sorban. Meg akarta õket különböztetni, azzal, hogy
645 III, 1886| venni, hogy elhallgattassam õket s hogy az önkéntes vezetõt
646 III, 1886| erélyességgel s kormányozni õket bölcsességgel: az bámulatra
647 III, 1886| mert én nagyon megszerettem õket, rokonszenvezem velök. Ösmerem
648 III, 1886| éppen azért szereti meg õket nagyon, hogy önzés nélkül
649 III, 1886| barátjainak, el lehetne õket rendre sorolni, nincsenek
650 III, 1886| hanem amellett békítette is õket.~Az pedig nagy dolog és
651 III, 1886| nemzetiségek iránt, nem üldözte õket, hanem csak azt üldözte
652 III, 1886| anélkül, hogy az megrúghatná õket.~Ideges hölgyek összerándulnak;
653 III, 1886| a nyúl türelemre intette õket:~- Azt a slendriánt, uraim,
654 III, 1886| és otthonukban pusztítsam õket. Ha tetszik, fölmutathatok
655 III, 1886| kalendárium?~Sehova sem hívják õket. A vendéglõkben még megszólaltatják
656 III, 1886| sikeresebben üldözhették õket. Hogy ez nem volt természetellenes
657 III, 1886| rekedt kappanhangon. - Üssük õket agyon!~Erre kacagás támadt
658 III, 1886| kíséretében végigdefilíroztatja õket a tisztelt Házban.~Vérbe
659 III, 1886| mintha a föld nyelte volna el õket, rohantak a távirdához.~
660 III, 1886| kivévén a négy interpellálót.~Õket méltán bosszanthatta, bár
661 III, 1886| másfél hónap elõtt elhagytuk õket.~Megjöttek az õszi ködökre
662 III, 1886| még felakasztani lehetne õket), de Hodossy úgy volt hangolva,
663 III, 1887| és azután megválasztják õket a parlamentbe ahol egy darabig
664 III, 1887| ember. Szekereken kellett õket a választási helyre bevinni.
665 III, 1887| Az, hogy megválasztották õket.~Hát nem komikus állapotok
666 III, 1887| megszólalt, hogy ki akarja õket csúfolni, s megbotránkozva
667 III, 1887| nagy szívességgel fogadta õket.~- Aztán elvárom az urakat
668 III, 1887| addig szelídek, amíg etetik õket.~(A hallgatók megint viharos
669 III, 1887| ezekkel a képekkel? Eldobjam õket? Azt nem teszem, hanem,
670 III, 1887| Kovách László tartogatná õket valami kelléktárban, hogy
671 III, 1887| s olyankor nem zavarja õket többé senki. Leülnek valamelyik
672 III, 1887| mellettök, hogy ne háborítsák õket s ne halljanak meg semmi
673 III, 1887| is elfogytok - ijeszték õket a mamelukok.~Olayra ez különben
674 III, 1887| ilyenkor? - kérdezgetik õket az arra menõk.~- Nem akarjuk
675 III, 1887| hadnagy, aki vezetgette õket, mindenféleképp elöl akarta
676 III, 1887| zsidók ki ne foszthassák õket.~Hanem hiszen kemény dió
677 III, 1887| a képviselõket, elviszi õket a másik megyéjébe és kicseréli
678 III, 1887| férjek, s ha nappal lefogják õket teendõik, este nekiszilajodva,
679 III, 1887| a téli szemeikkel nézték õket a feleséges emberek.~Leszállnak
680 III, 1887| gyerekekkel, ha mesterségre adná õket? Hiszen jobb pálya az. Az
681 III, 1887| meggyõzõdésük, ami harcba vezeti õket. Elhiszem. De hát harcoljanak
682 III, 1887| gagyogni. És õ elhagyta õket; s ment oda, ahol nem egy
683 III, 1887| akadémikusok, hogy ne lássan õket, mit csinálnak. De ön is,
684 III, 1887| mikor a rendõr kérdõre vonta õket, azt mondták, hogy »coki
685 III, 1887| csak a választásra vitték õket vissza.~Ezért bukkant folyton
686 III, 1887| egymásra rakja, hol kirugasztja õket a harmadik padsorig, hol
687 III, 1887| mellett, akkor nem érné õket somogyi eset. A humorista
688 III, 1887| nagyközönség közé, s hívd össze õket még egyszer az oltárhoz.
689 III, 1887| vette célba, hogy ne bántsa õket, jó faj az, mennyi derék
690 III, 1887| táborával.~Minden belépõ érdekli õket. Lassú suttogás támad köztük,
691 III, 1887| hallanak, most még úgy éri õket, mint a szûz fehér tajtszipkát
692 III, 1887| triccs-traccs közt. És elfelejtjük õket pénteken.~»Megfogjuk, megfogjuk!« -
693 III, 1887| szívóssága mentette meg õket annak idején a veszedelembõl.~
694 III, 1887| ellenzéknek. Hiszen szeretem õket, jók, csak egy kicsit ügyetlenek.
695 III, 1887| az emberek. Megszólítja õket, s ki ne beszélne Ugronnak
696 III, 1887| itthon az éhhalál környékezi õket. Szederkényi Nándor gyönyörûen
697 III, 1888| akasztófáravalók, hogy a regényíró õket is kiszimatoltatja Lándorival?)~
698 III, 1888| öreg nem sokra becsülte õket. Okos emberrõl nem is lehet
699 III, 1888| növény, egyebütt. Ha kiveszik õket ama üvegbúra alól, mely
700 III, 1888| apródonkint kiadogatják õket adandó esetben, és az idei
701 III, 1888| A dal is ajkaira vette õket, s még most is fölsír itt-ott
702 III, 1888| ember a kávést, mért tûri õket helyiségében, vállát vonva
703 III, 1888| polgárok... nem dobhatom ki õket.~A »régi polgárok« (hajdan
704 III, 1888| kegyelettel viseltetnek. Meghívják õket asztalaikhoz, hozatnak számukra
705 III, 1888| számukra bort, le is itatják õket sokszor, és ilyenkor durva
706 III, 1888| tréfák tárgyaivá teszik õket.~Ilyen »régi polgár« lett
707 III, 1888| be nem jön.~- Hagyjuk itt õket - szóltam -, álmos kezdek
708 III, 1888| hatalmakat, hogy ellensúlyozzák õket...~- Mivel, oh bölcs Neptun?~-
709 III, 1888| hozták. Mikor fizetni akarom õket, mind a markát tartja, csak
710 III, 1888| mikor még õ vezetgette õket végig az országon, s minden
711 III, 1888| szólt:~- Eredj hát, verd meg õket!~Perczel Mór elment, és
712 III, 1888| volna:~- Eredj hát, verd meg õket!~Ennélfogva Perczel itthon
713 III, 1888| történnie... Õk jöttek el. Õket látta a padokban. Nekik
714 III, 1888| S alig van ülés, hogy ne õket ütnék. Sõt a Schvarcz Gyula
715 III, 1888| begöngyölgetve úgy, hogy szinte nehéz õket kihámozni.~Eötvös Károly
716 III, 1888| leckézve, biztatva és békítve õket.~Azután áttért a liberalizmusra,
717 III, 1888| magyarok verjék agyon.~Nem, õket nem bántja senki. Márpedig
718 III, 1888| kérvényt. Ha be nem eresztik õket a királyhoz, mint litkeieket,
719 III, 1888| mint okos ember elejti õket, és csak a rákokat veszi
720 III, 1888| gémek, mert sokkal nehezebb õket pusztítani lõfegyver nélkül,
721 III, 1888| magyarok. E különállás tette õket nevezetesekké.~S most íme
722 III, 1888| levelezõit, arra kapacitálva õket, hogy pártja manifesztumát
723 III, 1888| sajtóbíróság elõtt védte õket.~Az egyik védence, aki sajtóvétséget
724 III, 1888| egy kis szél meglengeti õket, de mindegy, azért a levegõ
725 III, 1888| részében, mintegy megsajnálva õket, a történet végén a bonyodalomban
726 III, 1888| bonyodalomban siet kivágni õket.~Íme, vegyünk egy modern
727 III, 1888| a népélettel, nehéz lesz õket kigyomlálni, de a merész
728 III, 1888| õszi szél búsan rázza meg õket estelenkint.~A Hangl-habituék
729 III, 1888| gazdag lakomával fogadták õket egy alföldi nagy városban.
730 III, 1888| kötelességérzetbõl. Lónyay összegyûjtötte õket és bemutatta magát. Nyájas
731 III, 1888| halál ellen meg nem védheti õket még Kubicza sem. Szegény »
732 III, 1888| úgyszólván versenyezve szórják õket a Ház asztalára.~Ma is alig
733 III, 1888| azonban semmi közük. Azért õket kár nem érheti.~Még Wahrmann
734 III, 1888| garasokkal. Váltig kiadogatja õket párbajdolgokban, mint a
735 III, 1888| nem volt, aki megtámadja õket).~Azazhogy ott volt még
736 III, 1888| országos financiák érdekeljék õket annyira.~Nem akarok maliciózus
737 III, 1888| tevékenységben a szemük elõtt, de õket ez sem érdekli. Csak ajkaikon
738 III, 1888| volna, mert nem nevezhetnék õket »negyvenheteseknek«. Negyvenhét
739 III, 1888| pillanatban.~- Nem merem õket idézni -- mondá -, mert
740 III, 1888| a kollegáim közt, látván õket, mint nõnek, izmosodnak
741 III, 1888| ki kíváncsian szemlélte õket az üvegfalon át.~- Igen,
742 III, 1888| pattoghatnának. Ne keverd õket a hamu alá.~Nemcsak Kozsibrovszky,
743 III, 1888| egyszerre pezsgésbe hozta õket egy ellenzéki mondattal:~-
744 III, 1888| emlékeznek. Bátran lehetne õket kezdeni elülrõl... Mindamellett
745 III, 1888| utókor gyászmagyaroknak fogja õket nevezni.~Eötvös hátán hideg
746 III, 1888| bõsz üvöltéseken, lenyomta õket mindig jobban-jobban, végre
747 III, 1888| sopánkodnak:~- Hagyjátok õket haragudni!~Ma sem hozták
748 III, 1888| vannak, s máris kiparancsolta õket. Valóban látni lehetett
749 III, 1889| Hírkürt« »belebõszítette« õket. Csinált belõlük nagy szerb
750 III, 1889| miniszterek alig is ismerik õket mindnyájukat. Az ördög se
751 III, 1889| tagok! Csakhogy valahára õket is szóba hozták! A Beöthy-párt
752 III, 1889| gazdag fantáziával látja õket, amint a hívó szóra jönnek
753 III, 1889| Pulszky Károly meg is oktatta õket, hogy a »Házban« ez sorba
754 III, 1889| pórusain, s aki hallgatja õket, azt hinné: a mérges öreg
755 III, 1889| beleizzadt.~Az ellenzék éljenezte õket, õk pedig, mikor leültek,
756 III, 1889| barátjaihoz hozzá nem szól, kerüli õket. Többet el sem olvassa a
757 III, 1889| lassankint átalakította õket, szelíd erkölcsökhöz szoktatta;
758 III, 1889| csak fel nem akaszthatom õket.~- Rendre Csatárt! - ordítá
759 III, 1889| közelülõk vehetik ki.~- Õket is! Õket is! Ne csak engem!~
760 III, 1889| közelülõk vehetik ki.~- Õket is! Õket is! Ne csak engem!~Még a
761 III, 1889| van az utcának; le kell õket húzni az út sarába kocsijukból.~
762 III, 1889| jelenté ki, hogy miután Gajári õket az utolsó percben is feldühösítette,
763 III, 1890| volna ereje megzabolázni õket?... Dózsának jönnie kellett,
764 III, 1890| teljesen lenyomta, eltompította õket. A város történetében ott
765 III, 1890| nevelésére fordítani s úgy hagyni õket - vagy pedig a lakosok megmaradt
766 III, 1890| ki magához bírta csatolni õket.~Ezzel a két emberrel ment
767 III, 1890| koszorúkat, s hallottam õket, amint a virágok közt babrálva
768 III, 1890| feltalálni a börtönt, mely õket ártalmatlanokká tegye örök
769 III, 1890| sérelmük, hogy nem hívja meg õket fölséged az udvari ebédekre.~
770 III, 1890| fûtöm, hehehe.~Elnéztem õket, milyen csendesen ülnek,
771 III, 1890| szóhoz többé, hiába kérleli õket az elnök, hogy »a képviselõ
772 III, 1890| volt, hogy valaki kémleli õket. De Hermannak sem volt eszeágában,
773 III, 1890| mályvabimbóknak mindegy, hogy ki tûzi õket a gomblyukba; õk csak benne
774 III, 1890| eleszkamotírozni. Megvannak, tessék hát õket számon adni!~Így szólhatnának
775 III, 1890| említve.~Jól van hát, vegyük õket górcsövi vizsgálat alá,
776 III, 1890| nyomban is dezinficiálta õket, egy spongyával Dárdai Sándor,
777 III, 1890| alatt suttyomban lejegyezte õket, s alább közöljük (mint
778 III, 1890| modorával lebilincselte õket egyenkint. Akaratlanul is
779 III, 1890| mikor az akasztófa várja õket, mások akkor, midõn olcsó
780 III, 1890| többé; lankadtság fogta el õket; az okosabb ellenzékiek
781 III, 1890| Mondom, tegyük fel, hogy õket fogja segíteni a térfoglalásban
782 III, 1890| és hogy sehol se várják õket tepertõs pogácsával.~GRÓF
783 III, 1890| üzenetekkel! A reform elnyelte õket.~Különben se volt az valami
784 III, 1890| képviselõknek esett a szónok, és õket kezdte piszkolni, Péchy
785 III, 1890| leaotungi embert és elkezdi õket a saját állításaikba mártogatni (
786 III, 1890| minél többet mártogatta õket, annál kisebbek lettek.
787 III, 1890| szava elillanásra készté õket...~Ohó! Hiszen nem a fonóban
788 III, 1890| Nehány komoly öregúrnak kell õket visszatartani: Ugyan, ne
789 III, 1891| éppen az a csomó. Könnyû õket megismerni. A Tisza-klikkbeli
790 III, 1891| megkeresésükre, hogy segítse õket.~- Ühüm! Nagyon jó lesz.
791 III, 1891| vallási türelemre szoktatják õket« - felelék. »Járjanak hát
792 III, 1891| bosszúból. Okosan kijátszva õket, szebb eredményt érhet el
793 III, 1891| rajkóimat is. Szeretném õket szépítgetni, de az udvarhoz
794 III, 1891| Csiky -, sajnálom bizony õket. Minden tragédiám kéziratának
795 III, 1891| beosont tolvaj bátran vihette õket.~Pedig igazán szép kabát
796 III, 1891| játékszerem. Becézhetem õket, de össze is törhetem...~
797 III, 1891| gondolat! Hiszen szeretem õket valamennyit, mint gyermek
798 III, 1891| évtizedig csipkedtem, szurkáltam õket (s nem tréfadolog folyton
799 III, 1891| miniszternél jobban érdekli õket az új miniszter.~S ma az
800 III, 1891| javaslat ellen. Persze bántotta õket a magyarosítás szempontja,
801 III, 1891| apródonkint lebilincselte õket, habár beszédének szerkezete
802 III, 1891| rettenetes kolosszus összenyomta õket, mint egy malomkõ. Elõször
803 III, 1891| Kaas Ivor pedig biztatja õket: »Lelkesedjetek, mordizom
804 III, 1891| Madarász gyönyörködve írta õket a táblán sorba.~Holló Lajos
805 III, 1891| és lovagiasság meghagyta õket, holott annyi régi elõjog
806 III, 1891| körülöttük?~Szinte látjuk õket, mikor ezeket a beszédeket,
807 III, 1891| forintos. Gyönyörûség nézni õket. Majd bejõ egy daliás hatalmas
808 III, 1891| kimenetelû csatába vezeti õket Apponyi.~Szegény mérsékelt
809 III, 1892| szalmaviskókba, hogy kiveri õket onnan a temetõkbe. Nincs
810 III, 1892| mesés nimbusszal övezték õket, nagy virtus cselekedet
811 III, 1892| lecsukódott s fogságba ejtette õket. Még többet mesélnek hazárd
812 III, 1892| lehellete oszlatja szét õket, holott nem sok idõ kellett
813 III, 1892| régi idõkbõl, öröm volt õket hallgatni. Az egész Európát
814 III, 1892| Valóságos zúgolódás tört ki, õket ne képviselje Helfy. (Bizonyos
815 III, 1892| növény egyebütt. Ha kiveszik õket ama üvegbúra alól, mely
816 III, 1892| beletörõdjenek, mintsem kívül hagyni õket a nagy domíniumaikkal. Dicsérem
817 III, 1892| személyeink benne, hogy lehetetlen õket elválasztani«. Így nem jutott
818 III, 1892| választóiddal találkozol, el kell õket vinned a belügyminisztériumba.
819 III, 1892| csak a drót mely összehívja õket nagy veszedelmes szavazások
820 III, 1892| maradnak, dehogy, hiszen már õket is viszik el az idõk és
821 III, 1892| élvezésében megakasztlak, miután õket már el nem vehetem. Nem
822 III, 1892| Bercsényi szava: Vágjátok le õket!~Olyan szépen fest a terem
823 III, 1892| István szónoklata se tudta õket felvidítani; pedig az általános
824 III, 1892| üvegfákon s mikor a szél elkezdi õket rázni, megcsendülnek csilingálnak (
825 III, 1892| rohantak. Csávosy nem bírta õket lekérlelni, hogy menjenek
826 III, 1892| minduntalan összecserélik õket. Különösen a horvát delegátusok,
827 III, 1892| mért tévesztem mindig össze õket!~...Hanem azért az »államtitkár«,
828 III, 1892| félhangosan:~- Mit hozza õket elõ! A mi királyunkkal egy
829 III, 1892| felõl, s kitörõ öröm fogadja õket, azon párt szerint, amelyhez
830 III, 1892| hát elõbb-utóbb le is kell õket gyõznie. Végre arra a témára
831 III, 1892| összetörni. Apponyi fel akarja õket izgatni, lelkesíteni, Tisza,
832 III, 1892| elnök!~Tisza lecsitította õket szelíden.~- Bismarck még
833 III, 1892| azt, hogy elszalasztjuk õket, mert semmi újat se mondtak.~
834 III, 1892| nagy cséplõgép megszánta õket s nem vallott. Ehelyett
835 III, 1892| lángpallos ûzte volna ki õket. Beksics arca sugárzik,
836 III, 1892| is, aki vissza is tudja õket csukni a skatulyába.~AZ
837 III, 1892| Frigyes bosszankodva korholja õket:~- Hát mit akartok itt?
838 III, 1892| szorgalomra, tanulásra buzdítják õket: »Volt egyszer egy gazdatiszt,
839 III, 1892| persze csak, mert kevesli õket.~A nagy rabulisztikus azonban
840 III, 1892| meg a Tiszákat!~- Luxus õket is meghallgatni!~De azért
841 III, 1892| elõadói beszéddel ráeresztette õket a javaslatra.~Pécskai Gaál
842 III, 1892| kezével egymáshoz tolja õket.~- Apponyi nem léphet be
843 III, 1892| hiszen minden kor meghozza õket, ingyen hozza és biztosan
844 III, 1892| koptassuk el, együk meg õket, mint ahogy a barackot megesszük
845 III, 1892| tudta, hogy õ nem bírja õket elfogni, a fogdmegek jöttét
846 III, 1892| hogy az szolgáltassa ki õket.~El is ment a községbe a
847 III, 1892| Tisza István. Biztatja is õket a mester Károlyi Gábor: »
848 III, 1892| efféle beszédekkel fogják õket irritálni. (Zaj és mozgás
849 III, 1893| hogy õ választatta meg õket. Körüle tolongtak örömzsivajjal
850 III, 1893| diskurálnak, hogy nincs szívem õket egymástól elválasztani.~...
851 III, 1893| Ez is jó téma, szidtuk õket.~Friss, erdei illat lengette
852 III, 1893| mint a jó komondor, õrzi õket féltékenyen, vigyáz rájok,
853 III, 1893| Brézelék« - amint Atzél nevezi õket -, s kilenc szavazattal
854 III, 1893| ország költségén fogják õket agyonverni.~Sírjál, sírassál
855 III, 1893| agyonverni.~Sírjál, sírassál õket kis harangocska az elnök
856 III, 1893| jó Xenophón hiába várta õket.~A Ház különben élvezett.
857 III, 1893| informálta. Azért büntették meg õket, mert hazafias szónoklatokat
858 III, 1893| összes beszédeket (tessék õket elolvasni az országgyûlési
859 III, 1893| szólítom. S hogy javítsam õket, bizonyos fokozatokat éreztetek
860 III, 1893| megösmerjék és ne tartsák õket képviselõknek.~Borzasztó
861 III, 1893| örökkévalók, mert meg lehet õket változtatni, de az alaptörvények
862 III, 1893| sikere valóságos lázba hozta õket. Tegnap este a klubban roppant
863 III, 1893| monogramba a haza egén, elfújta õket a mai vihar. Hiábavaló volt
864 III, 1893| emlékszel, te békéltetted õket.~A két gyerek elmondta,
865 III, 1893| eset, amire újra elfogta õket a keserûség és a düh. Te
866 III, 1893| igazán olyasmi lesz, ami õket sokkal jobban érdekelheti,
867 III, 1893| elnöki csengettyûvel kellett õket felköltögetni, de az elnök
868 III, 1893| bekövetkezett, megtöltvén õket ízes hús- és rizsvagdalékkal.~
869 III, 1893| Mameluk mégsem bántotta õket. De két nap óta valahogyan
870 III, 1894| becézgette és a karjain hordozta õket.«~Ez volt a csoda hatás.
871 III, 1894| teóriák. Nem használhatom õket.~Hipnotizõr: Ej, ej, ne
872 III, 1894| buzdító beszéddel fakasztá õket könnyekre, mondván:~- Lássátok
873 III, 1894| Utánuk nyúlna, de lehet-e õket elérni? Nem. Ilyenkor tehetetlenül
874 III, 1894| pedig nem is igen ösmerte õket; folyton nyert és akármit
875 III, 1894| frakkja gomblyukában, fogadta õket a lépcsõházban, rigmusokat
876 III, 1894| Serbán iránt, hiába intette õket Visontai és Károlyi Gábor:~-
877 III, 1894| karzatra az újságíróknak, hogy õket a folyosótól elzárja, ahol
878 III, 1894| hírlapírókkal és lehajítani õket a pincébe.~Tudom, hogy divatos
879 III, 1894| amint éjjelenkint vontatják õket a gellérthegyi citadellába.
880 III, 1894| arkanum gyanánt megszaporítsák õket. Bús, rideg a jobboldal
881 III, 1894| tagjaira.~Ha látják is még õket, de már így együtt sohasem.~
882 III, 1894| se tudnak. S mégis veri õket jó Gyulai Pál.~Apponyi Horánszkynak
883 III, 1894| folytatja), néha meg is szagolta õket s aztán megelégedetten nézett
884 III, 1894| prenumeránsa vagy, olvasgasd õket ezek után is, de illedelmes
885 III, 1894| remény, hogy viszontlássuk õket, mert szolidaritásban vannak,
886 III, 1895| Hm, miért ne szerezném õket magamnak meg? Lefordítom
887 III, 1895| hallotta közelegni.~Feszélyezte õket, és egyszersmind csiklandozta
888 III, 1895| ebédünkre, ha szépen meghívnók õket.~- Bah! - kiáltott fel egyszerre
889 III, 1895| De hisz én nem is ösmerem õket.«~»Mindegy, mégis üzentek.«~»
890 III, 1895| fiákert hozatva, hogy vigye õket oda?~Bizony, nem álmodta
891 III, 1895| feléjük. Ott ismét várja õket sok új munka és sok új bankett.~
892 III, 1895| tudja. Csak a palánk tette õket oly mérgesekké és bátrakká.
893 III, 1895| hogy voltaképpen ez bántja õket. Az a honorárium, melyet
894 III, 1895| ahelyett, hogy elriasszam õket a magyarizmusokkal.~Legyen
895 III, 1895| nyomtalanul, a vonat innen elviszi õket valamely állomásra, vagy
896 III, 1895| hogy vehemensen támadja õket.~A kormánypárt diszgusztálva
897 III, 1895| múzeum lépcsõháza elé röpíti õket. Suhogva haladnak föl a
898 III, 1895| voltak, most már ki lehet õket az ablakon hajítani.~Aztán
899 III, 1895| Wlassics védelmezze meg õket. Hová tûntek a szép idõk,
900 III, 1895| többiek nyugodtan hagyták õket csatározni. A többiek, a
901 III, 1895| könnyedséggel verte meg õket velök, hogy csak akkor vették
902 III, 1895| az igazságaikhoz, hanem õket magukat mindennap elpüfölte.
903 III, 1815| ez?~Veres Pálné szeretné õket olvasni, de nem bírja annyira
904 III, 1815| úrilányokat; s beavatni õket a magasabb ismeretekbe is,
905 III, 1815| Dezsõ, aki még jobban tudja õket szóval tartani, mint a férfiakat,
906 III, 1815| vagyonuk. Mi az ördög izgassa õket, kik elõtt minden nyitva
907 III, 1815| asztalához, összevegyítvén õket a legelõkelõbb elemekkel,
908 III, 1815| követelték, hogy a fûtõ vigye le õket. Hencegtek is egy kicsit,
909 III, 1815| tudott ellenállni, levitte õket, de rosszul, s megtörtént
910 III, 1815| barátainknak, minthogy nem lehet õket bebalzsamozni. De légbõl
911 III, 1815| egy-egy küldöttség jelent meg õket fölkérni:~- Ej, hát mindig
912 III, 1815| eladó, hát mégis meg kell õket venni. Csak azt kell elõbb
913 III, 1815| a záróra többségben érte õket, ekképpen okoskodának:~»
914 III, 1815| harminc lelket és adjuk el õket Bambergnek.«~Tetszett a
915 III, 1815| titokzatos mándlis ember elment õket megkínálni a Bamberger-féle
916 III, 1896| minisztertársaival fönt a palotában várná õket.~Így gyûlt össze szépen
917 III, 1896| csöngettyûszó rángatja be õket. A kereskedelmi büdzséjénél
918 III, 1896| nagyra, mert nem eresztette õket szélnek, s õ csak azért
919 III, 1896| szabadelvû párt vezére, Bánffy, õket segítené.~A szabadelvû párt
920 III, 1896| Elférünk. Szívesen látjuk õket, csak azt ne higgyék, hogy
921 III, 1896| elsõ pillanatra megijeszti õket, de csakhamar rájönnek,
922 III, 1896| búcsúzóul még jól elnáspágolta õket.~Maguk az ellenzékiek is
923 III, 1896| november 25-én halomra rakják õket a korelnök elé, aki nyilván
924 III, 1896| lapokat olvas, mígnem elnyomja õket a buzgóság s csöndesen elalszanak
925 III, 1896| vádolta õt, hogy elárulta õket. Türr ekkor így szólt a
926 III, 1896| mindenben látni akarja õket.~A klub tárgyalásai nem
927 III, 1896| dicsõséget, mintha nem bírnád õket jól mozdítani, bizonytalanul,
928 III, 1896| poloskákkal. Az isten áldja meg õket.~Öt esztendõ alatt annyit
929 III, 1896| közleménye hûvösen érinté õket, ahogy Benitzkyné-Bajza
930 III, 1896| sõt sokszor bagatellizálja õket, melyekbõl a nemzeti csillogás
931 III, 1896| magukat, csak nem könnyû õket kicsalni. A nemes vad ritkán
932 III, 1896| eszméje elõhítt, ne érhesse õket az a szemrehányás, hogy
933 III, 1896| magyaroknál. A fény veri meg õket. Példák mutatják. Rossz
934 III, 1896| politikához, mert nem nyomta le õket az a dehonesztáló körülmény,
935 III, 1896| megy, se elõre, csak nézi õket, egyre nézi kihívó tekintetével.
936 III, 1896| Az ám! hogy becsukják õket! - felelte a német báró
937 III, 1896| csak egy napra (ki kellene õket kormányköltségen küldeni),
938 III, 1896| kipusztítatni nem lehet õket. Ezek ellen nincsen szer.
939 III, 1896| régiektõl. De mégis szépíti õket, mert abban a falláciában
940 III, 1896| kocsisok számláival zaklatják õket még néhány napig; azután
941 III, 1896| akartam tenni. Ajándékba adom õket; egyet a múzeumnak, aki
942 III, 1896| Ház elõtt Polczner várta õket és rohamlépésekben vezette
943 III, 1896| képviselõ büszkén vezette õket a Múzeum körút fölszedegetett
944 III, 1896| azért is siettette volt õket, mert az ilyen nagyon rövid
945 III, 1896| tanácskozása iránt, mint amennyire õket a parlamenti ülés lekötötte.~
946 III, 1896| Egy darabig marasztja még õket a folyosó mindenféle kedves
947 III, 1896| amikor senki sem akarja õket bántani? Egy pillanatra
948 III, 1896| karzatot is.~Most már ki fogja õket hallgatni?~ORSZÁGGYŰLÉS [
949 III, 1896| Leonidás is cserbenhagyta õket? A perzsa - akarom mondani,
950 III, 1896| másik pillér. Csak tessék õket lerakni és a szociális lápból
951 III, 1896| történik odabenn? - faggatják õket.~- Madarász... ühüm... az
952 III, 1896| Ágoston József nem is bántotta õket, csak azt vetette szemükre,
953 III, 1896| paraszt még félre találja õket érteni.~De fölemelkedett
954 III, 1896| teljességgel magára vadította õket. A goromba szóra Szentes
955 III, 1896| kérdezte a szélsõbal.~- Õket akarja kapacitálni? - kérdezte
956 III, 1896| földi hatalom sem tartja õket a fõvárosban. Ha tehát történni
957 III, 1896| beszélni kezdett. Nem csalta be õket Thaly Kálmán, de még Gyõry
958 III, 1896| nekik?~A döbbenet megállítja õket. Kérdezni szeretnék: igaz-e?
959 III, 1896| nem is nagyon akadt, aki õket csitítgassa.~Ilyenformán
1-500 | 501-959 |