Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|       körében, vagy a kaszinóban szórja szidalmait a kormányelnökre
 2    I,  1878|         fogják mondani: ni, mint szórja a pénzét a tékozló; és vegyük
 3   II,  1900|  körülötte boldog boldogtalan. - Szórja a pénzt, mint a polyvát.~
 4   II,  1882|         is azt parancsolta, hogy szórja a pénzt, ahogy csak tudja,
 5   II,  1883|      hajolva úgyszólván karéjban szórja a tüzet. Hol a mellét dülleszti
 6   II,  1883|          a csillár is gyengébben szórja fényét. Újra vidéki bál
 7   II,  1883|         Aranyos kedélye sugarait szórja azért jobbra-balra. Engem
 8   II,  1883| könyvtárszobában az öreg Pulszky szórja az elmélkedéseit a szélsõbalról:~-
 9   II,  1883|    csoportok közt, s egyre-másra szórja csípéseit a habarékok ellen.~-
10   II,  1885|        szûrt extraktumát pazarul szórja a hallgatók közé.~Valóságos
11   II,  1885|       ostorát megpattogtatja, és szórja a gúny nyilait zápormódra.
12  III,  1886|          tovább is danoló hangon szórja stílusának vadvirágait,
13  III,  1886|            Nem a betanult szónok szórja kiesztergályozott nyilait,
14  III,  1886|          azt a Horánszky szemébe szórja.~Az igazi csata csak most
15  III,  1887|      arcok. A csillár kedélyesen szórja fényét, a kártyaasztalok
16  III,  1888|          fogadva, szûkebb kézzel szórja a reklámot és dicsõséget,
17  III,  1890|        egyre sopánkodunk, közénk szórja bõkezûn munkája gyümölcseit
18  III,  1890|       lebilincseli hallgatóit, s szórja közéjük a cikkanyagot. Kéklõ
19  III,  1891| mezsgyékbe szintén tele marokkal szórja az életadó magot. Ott nõ
20  III,  1892|         A nap pedig lángkévékben szórja a maga fényét a folyosóra,
21  III,  1893|       kezén öreg gyémántos gyûrû szórja tüzét a pártok felé. A Ház
22  III,  1893|           Az ellenzék még jobban szórja a maga szóbokrétáit lábaikhoz,
23  III,  1894|        ma már csak Károlyi Gábor szórja az õ élclövegeit, ha ellenség
24  III,  1896|         fáj másnap.~Amerre megy, szórja a pénzt. Még a titkárja,
25  III,  1896|       késõre jár és Kossuth csak szórja vegyesen a derût és a villámokat.