Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1874| szabadon művéről, ha ez tulajdona volt; csak akkor tarthatta
2 I, 1874| maga sajátlagos alakjában tulajdona az írónak, míg azt mások
3 I, 1874| amint kimutattuk, egészen tulajdona voltak, tehát szabadon rendelkezhetett
4 I, 1874| ezen rész mármost éppoly tulajdona, mint vala előbb az egész.
5 I, 1874| vagyonjogi, haszonvételi jog tulajdona, minélfogva nem lehetünk
6 I, 1874| irodalmi műre vonatkozó tulajdona megsértetik: I) utánnyomás,
7 I, 1874| haszonvételi jog éppoly tulajdona, mint volt a mű maga a közzététel
8 I, 1880| városi pénztárba, s a város tulajdona legyen.~Ez azonban nagyon
9 I, 1880| mely immár Szeged városának tulajdona, s üres idejében õ is le
10 I, 1880| telek ugyanis a kisdedóvó tulajdona a Nõegylet rendelkezése
11 I, 1880| Tisza Lajosnak a legszebb tulajdona.~Az õ kicsinyessége az õ
12 II, 1881| tulajdonait.~Az apák legfényesebb tulajdona a név és a nagy atyafiság
13 II, 1881| gravirozva: »György Aladár tulajdona.«~Egy nõi kalap, spanyol.~
14 II, 1882| föld az államé. Kétségtelen tulajdona. De megosztott tulajdon,
15 II, 1882| tûrhetõ, hogy a magyar állam tulajdona fölött idegenek intézkedjenek.
16 II, 1883| imponál neki.~De a legnagyobb tulajdona a kedélyes röhögés és vigyorgás,
17 II, 1883| Mohán; Kempelen birtokos tulajdona.~Megvolt már régen, itták
18 II, 1885| van felírva: Móricz Pál tulajdona. Zichy Jenõ megvette a Matlekovics
19 II, 1885| képviselõk. Tisza Kálmánnak a tulajdona. Egypár millió forintot
20 III, 1888| Természetesen az Árkay úr tulajdona, de az utcai részét Mucker
21 III, 1888| hangon (mely a legbecsesebb tulajdona az apának és fiúnak), hogy
22 III, 1888| mely csak ritka emberek tulajdona, s mintha mindez csak most
23 III, 1894| benne. Az államférfi legfõbb tulajdona eltalálni, hogy mit nem
24 III, 1896| Tihanyi Borbála úrhölgy tulajdona. Ebecken nincs lutheránus
|