Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|         a lucus a non lucendo.~A nagyúr összeráncolta homlokát s
 2    I,  1878|          ominózus álmát a geszti nagyúr, kit a dicsvágy süllyesztett
 3    I,  1879|  folyosókat, s benn a teremben a Nagyúr tanácsosai csoszognak, sugdosnak,
 4    I,  1879|        is megcsorbult, s midõn a Nagyúr valamelyik szobájában meglátja
 5   II,  1883|         ellen.~- Hüm! - mondta a nagyúr elgondolkozva. - Kozareket
 6   II,  1883|          emezt.~Az utolsó magyar nagyúr fekszik a ravatalon, aki
 7   II,  1883|          remélte biztosíthatni a nagyúr pártfogása által. Nagy és
 8   II,  1883|         asszonyok mosakodnak.«~A nagyúr meghozta a szappant a leánynak,
 9   II,  1884|       elképzelni, hogy egy igazi nagyúr s amellé egy perfekt gavallér,
10   II,  1883|      kabátokban? Csupa egyöntetû nagyúr ül egymás mellett, aki Balitzky
11   II,  1885|          vagyok.~- Ah! - szólt a nagyúr, s rögtön elpanaszolta a
12  III,  1886|      szenvedett« ember.~A fiatal nagyúr az akkori idõk divatja szerint
13  III,  1887| mindenestõl potom áron.~A fiatal nagyúr aláírta az eladási okmányt,
14  III,  1887|          öreg Bethlennek, hogy a nagyúr mindig haragos legyen.)~
15  III,  1888|      nemigen mehetett, mert ez a nagyúr csak tótul tudott beszélni.
16  III,  1888|         mi zavar meg?~- Az, hogy nagyúr.~A király elmosolyodott.~-
17  III,  1889|       külön szobában több megyei nagyúr, köztük Udvary Ferenc képviselõ
18  III,  1890| hivatalnok lett: képtárigazgató, nagyúr - csak én maradtam itt,
19  III,  1890|         Tebeléd szerelmes minden nagyúr. Királyok, államférfiak
20  III,  1890|        év után. S van végre húsz nagyúr, akik azért képviselõk,
21  III,  1891|    puritán római erényekkel ékes nagyúr elé, ki - da capo saját
22  III,  1891| zsugorodik össze a legkisebbre a nagyúr elõszobájában. Itt jár a
23  III,  1892|      csak a viszonyai változtak.~Nagyúr maradt örökké.~Egyszer a
24  III,  1893|        imitálni. S ha valamelyik nagyúr nem ér rá ide-oda elmenni,