Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| fölmentették őket. Mindjárt akkor mondtuk, hogy a hivatali titok megsértőit
2 I, 1875| kell az embereket, hiába mondtuk százszor és százszor, hogy
3 I, 1877| Vesztére intézkedett így, mint mondtuk, mert ez intézkedés Prinkiporával
4 I, 1877| fel nem adott jogot.~Ezért mondtuk mi, hogy nem a mazurka szezonja
5 I, 1877| külföldi lapoknak.~Nemhiába mondtuk tehát, hogy az a »dementi«-
6 I, 1877| urat.~- Hm! Meglehet! - mondtuk mi - de akkor mit keresett
7 I, 1877| De a dolog, mint fennebb mondtuk, nem maradt titokban, a
8 I, 1878| évi april 13-án.~Íme, jól mondtuk, hogy az elvfeladásoknak
9 I, 1878| Tudtuk és régen meg is mondtuk, hogy Tiszának nincs ereje
10 I, 1879| elsodortatásunkat vonta maga után. Nem mondtuk ki nyíltan és leplezetlenül,
11 I, 1879| ezt ugyan így aperte nem mondtuk, hanem úgy látszik; ön mondja,
12 I, 1880| benne, mert mint fönnebb is mondtuk, benne a rendszer, a felsõbb
13 I, 1880| Megyerit, mint többször is mondtuk, pályatévesztett embernek
14 I, 1880| ismételnünk kell most is - mint mondtuk: õ nem színész, s egy középszerû
15 I, 1880| hogy talpra állunk?~Azt mondtuk, hogy az ország részvéte
16 II, 1881| dolog, amint már tegnap mondtuk, nem megy komolyan.~Hiszen
17 II, 1883| azzal nem élnek vissza. Mondtuk is neki, hogy õt sohase
18 II, 1883| sas népszerûtlen lett. Azt mondtuk volt, hogy a sasnak azért
19 II, 1885| beszélgetésbe ereszkedett velünk. Mondtuk, hogy a »Kisfaludy Társaság«-
20 III, 1886| megtakarított filléreimet, mondtuk azután az öregemmel, hogy
21 III, 1887| Valaha még legalább azt mondtuk: az írónak nem jut kenyér,
22 III, 1891| Nem mókázunk. A valóságot mondtuk.~- Úgy! Skandalum. Hát ezért
23 III, 1895| nagyot nézett csak, mikor azt mondtuk a kastély elõtt, hogy most
24 III, 1895| Tisza minisztereit. Hányszor mondtuk a miniszteri padsorokra
|