Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1877| ballagott a poros országúton.~Megszólítja a kis csacsi a Greguss kutyácskáját.~-
2 I, 1878| föl tekintete. Ha ilyenkor megszólítja valaki, fölrezzen.~Ki tudja,
3 I, 1879| létezett. Egyszer valaki megszólítja: »Ugyan kedves bátyám, hogy
4 II, 1889| paraszt felé tartván, hangosan megszólítja:~- No, Fésüs-Katona János
5 II, 1881| nemegyszer.~Pártelnök korában megszólítja egy ízben, midõn a klubból
6 II, 1881| búslakodnék, egyszer csak megszólítja a palota elõtt egy magyar
7 II, 1882| Teresina Tuát.~Egyik ismerõse megszólítja hátulról.~- Te vagy, Vilmos?~-
8 II, 1883| pántlikájú szalmakalapját viseli, megszólítja valaki:~- Hallod-e, Feri,
9 II, 1883| akkor?~Mit felel õ annak, ha megszólítja, pedig okvetlenül megszólítja.
10 II, 1883| megszólítja, pedig okvetlenül megszólítja. Mert a csönd csacskább
11 II, 1883| kiszemelik valami hivatalra, megszólítja a miniszterelnök, s karonfogva
12 II, 1883| végiggondolkozik az elmondandókon, megszólítja valaki, a fejét rázza tagadólag: »
13 II, 1883| tekintélyes tótvidéki képviselõ megszólítja a folyosón Sporzon Ernõt:~-
14 II, 1884| végiggondolkozik az elmondandókon, megszólítja valaki, a fejét rázza tagadólag: »
15 II, 1884| comedit ova sex.«~Ráth Károly megszólítja a terembõl kijövõ Bergert,
16 II, 1885| tünteti ki híveit, hogy megszólítja, nagy ritkán kezet fog egyikkel
17 II, 1885| összehozni, most gyerekjáték.~Megszólítja a folyosón gróf Esterházy
18 III, 1887| ide-oda.~Egyszerre csak megszólítja a háta mögül Apponyi Albert:~-
19 III, 1887| járnak-kelnek az emberek. Megszólítja õket, s ki ne beszélne Ugronnak
20 III, 1890| hazafelé Madarász, amikor megszólítja Tisza Kálmán:~- Hova tartasz,
21 III, 1893| átmenõ miniszter útközben megszólítja. Ez a felsõbbség iránti
22 III, 1894| átmenõ miniszter útközben megszólítja. Ez a felsõbbség iránti
23 III, 1894| szabad megállapodni. A rendõr megszólítja még a képviselõket is, ha
24 III, 1894| halálos kimenetelû.~A király megszólítja cercle alkalmával Apponyit
|