Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| a bõbeszédû honatyákból meghökkenve néznek az égre; már az isten
2 I, 1877| meredek útja elé, miszerint az meghökkenve forduljon vissza, ha még
3 I, 1880| kegyelmes uram? - kérdé meghökkenve egy udvari úr.~- Úgy, hogy
4 I, 1880| szórakozottságból nem vett észre, meghökkenve hebegé:~- Ezer bocsánat,
5 I, 1880| kegyelmes uram? - kérdé meghökkenve egy udvari úr.~- Úgy, hogy
6 II, 1882| virágcsokrokat szállítja.~Meghökkenve állunk meg a távozó herceg
7 II, 1882| húgomasszony? - mondá a vezér meghökkenve tündöklõ ábrázatától. -
8 II, 1882| kakasra? - kérdé a vezér meghökkenve.~- Esküdjél meg vallásodra:
9 II, 1882| érted ezt? - kérdi Göndöcs meghökkenve.~- Hát úgy, hogy Irányi
10 II, 1882| Mi történt, Maxi? kérdem meghökkenve, történt valami?«~»Történt,
11 II, 1883| fölrázta a Házat egészen. Meghökkenve mozdult meg minden ember.~-
12 II, 1883| vagyok«.~»Hm! - szóltam meghökkenve. - És kérem, mi célból kérdi?«~»
13 II, 1883| zsidókhoz?~Hebegtem valamit, s meghökkenve gondoltam rá, hogy elhibáztam
14 II, 1883| emelkedett fel senki, egész meghökkenve nézet rá báró Keményre,
15 II, 1885| szélsõbaloldal »közbülsõ« vezére meghökkenve rántja hátra a feját.~-
16 II, 1885| sarkantyúsan járni?~Beksics meghökkenve riad fel.~Ki költögeti a
17 II, 1885| Hegedüs elhalványodék, s meghökkenve halt el ajkán a szó. »Mit
18 III, 1886| fegyveresek összenéztek meghökkenve. Ajkaikon volt a vád, hogy
19 III, 1886| rám ütöttek egy bélyeget.~Meghökkenve látom a betûkbõl, hogy Budán
20 III, 1887| miért? - kérdi a képviselõ meghökkenve.~- Mert hát hogy válasszon
21 III, 1887| krajcárjába se került? - Jellinek meghökkenve mondá: »Ugyan kérem, ne
22 III, 1888| jegyezett, mígnem egyszerre meghökkenve állt meg a ceruza a kezében.~
23 III, 1888| elõtoppant Fejérváry, s meghökkenve, zavartan állt meg egy percig.
24 III, 1889| elcsöppentené, szétnézett s meghökkenve vette észre, hogy hiány
|