Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| ecsetelte állapotainkat.~»Oda jutottunk - úgymond -, hogy már a
2 I, 1878| volna már, csakugyan oda jutottunk, hogy elfásult bennünk még
3 I, 1878| önfenntartási ösztön is? Oda jutottunk, hogy megszûntünk magunkkal
4 I, 1878| hitelének.~Hiszen ma már oda jutottunk az ellenzék kegyelmébõl,
5 I, 1878| de hát iszen elég olcsón jutottunk hozzá: miért panaszkodnánk,
6 I, 1879| minden lapja sötét. Még nem jutottunk az utolsó lapokig. Vajon
7 I, 1879| tartott kezében...~Révhez jutottunk. Szeged lakossága együtt
8 I, 1879| melyeknek véletlenül birtokába jutottunk. Egy ugyanazon kéz írása
9 I, 1879| rossz idõket élünk! Oda jutottunk már, hogy szorongó kebellel
10 I, 1880| kigyomlálására. Rémülve látjuk, hova jutottunk. Leszálltunk Deák Ferenctõl
11 II, 1910| habár hála istennek még nem jutottunk oda, ahova a budapestiek.~
12 II, 1882| tenyészik.~És jó, hogy ide jutottunk, mert éppen errõl a dologról
13 II, 1883| vagyunk Sándor bácsi? Ennyire jutottunk«.~Csanády pirulva sütötte
14 II, 1883| Hüm! Hüm! Fene környékre jutottunk. Itt a halál tartománya
15 II, 1883| ennyit mondhatnak ki, mivel jutottunk elõbbre e szomorú ügy földerítésében,
16 II, 1883| napirendrõl.~Semmivel sem jutottunk elõbbre. A rettenetes homály
17 II, 1883| kezdenem.~Fejér megyébe úgy jutottunk, hogy Zichy Jenõhöz mentünk
18 II, 1884| harangozni, mikor a föld alá jutottunk, hol óriási fazekakból (
19 II, 1885| s arra a meggyõzõdésre jutottunk, hogy Magyarországban eddig
20 II, 1885| discrimina rerum, mégis célhoz jutottunk. Nosza, értesítse egyitek
21 III, 1886| azonfelül cselekszik is.~És így jutottunk be az ezüst-korból az »arany-korba«,
22 III, 1886| Végre is arra a megfejtésre jutottunk, hogy valami jókedélyû magyar
23 III, 1892| Szerencsére a válúthoz jutottunk. Itt vagyunk a Lloyd-épület
24 III, 1894| végre Wass Albert grófnál mi jutottunk két többséghez.~Utána Zichy
|