Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|           írjak, ha mind a kettõnek kedvét akarom tölteni?~Errõl jut
 2    I,  1873|          véletlen, mely különben is kedvét leli az ellentétek összehozásában.~
 3    I,  1878|         teljes ellentéteképpen nagy kedvét lelte fantáziáját nekiereszteni
 4    I,  1878|          egyetemi ifjúság tüntetési kedvét akarták felhasználni, hogy
 5    I,  1879|           inasnak, hogy tegye meg a kedvét.~- Fordítsd meg mind a bútorokat.~
 6    I,  1879|             nagyon sokaknak elvette kedvét az ilyennemû veszedelmes
 7    I,  1880|          mindenkorra elvegye tõle a kedvét. A törvény­szék el is ítélte
 8   II,  1881|            Gyurinak is ki kellett a kedvét tölteni. Miután családi
 9   II,  1881|             És nem lankadt sohasem, kedvét nem lohasztotta a nagy,
10   II,  1882|          kabát-históriákba, annak a kedvét akarom kitölteni s megmutatni,
11   II,  1883|   lohasztotta a vita tovább szövési kedvét.~Magán kegyelmes urunkon
12   II,  1883|            jobban el a kormányelnök kedvét, mint ahogy már úgy is.
13   II,  1884|        mégis bajos dolog a közönség kedvét rontani.~De ennek is kitalálták
14   II,  1884|             volt, sehogy sem tudták kedvét lelni otthon.~- Hát magának,
15   II,  1884|       élesztik a pártjukbeli szónok kedvét.~Jámbor, naiv lelkek, kivált
16   II,  1884|          elvegye az ellen­játékosok kedvét.~(Ezt a hasonlatot különben
17  III,  1886| cselszövények, nem bírták elvenni a kedvét s megingatni a székét -
18  III,  1886|   felszólalás elvette a dilettánsok kedvét, a vízi vita szerencsésen
19  III,  1887|             ellen; hanem hogy az ön kedvét meg se szegjük, egy mesét
20  III,  1887|            hogy csütörtöki napon is kedvét szegné a tisztelt Háznak.~
21  III,  1892|          pártnak hogy elronthatja a kedvét! Lankadtan, hosszú orral
22  III,  1892|     megbénítja mûködésében, elveszi kedvét, idegenné teszi számára
23  III,  1894|         lesz.~De hirtelen lehûtötte kedvét Horváth Gyula:~- Nono, mégiscsak
24  III,  1895|             tótul.~Hogy mi vette el kedvét a szónoki babéroktól? Éppen
25  III,  1895|             a fölháborodását, rossz kedvét. A sajtó is, az ellenzék
26  III,  1896|     látványosságnak, mintha a harci kedvét akarná megmenteni a kissé