Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|        pártokat a fúzióban részint szívbõl, részint színbõl egyesítette.~
 2    I,  1878|       részint színbõl egyesítette.~Szívbõl azokat, akik ma is tagjai
 3    I,  1878|         valami sajátságos jóakaró, szívbõl fakadó jellege. A szerencsétlenség,
 4    I,  1879|    emelkedett, virágzott, de azért szívbõl üdvözölné falai közt az
 5    I,  1879|          is. Mert monarchista volt szívbõl, amíg a monarchia a magyar
 6    I,  1879|      átlopózott a részvét az egyik szívbõl a másik szívbe; és a zsidó
 7    I,  1880|         mely ma ágyhoz bilincselé. Szívbõl óhajtjuk és reméljük azonban,
 8    I,  1880|            visszatérne: ez õszinte szívbõl fakadó óhajunk!~64. sz.,
 9    I,  1880|        fogadták, most pedig igazán szívbõl fakadó szívélyesség és szeretet.
10   II,  1882| diadalútjában és örült neki tiszta szívbõl.~Az a nagy ember, aki itt
11   II,  1882|           igazságot hirdetve, mely szívbõl jött, szívekhez szólt. Kik
12   II,  1882|      szimpátia a Degré részén van. Szívbõl éljenezték meg a tagok.~
13   II,  1882|       sorsomat?« Ma is ezt kiáltja szívbõl válaszul. A sikerült ünnepélyt
14   II,  1883|        csak az éljen.~A Prolog egy szívbõl átérzett költõi mû, méltó
15   II,  1883|            a szerelmesek: szeret-e szívbõl, színbõl, egy kicsit vagy
16   II,  1884|         arcából lehetett olvasni a szívbõl jövõ jókívánatokat. Mindenen
17  III,  1886|   ráijeszteni.~Akik Szegedet olyan szívbõl szeretik mint õ és én, azok
18  III,  1886|       tetszése szerint. Mert csupa szívbõl van a cigány. Ahova ér,
19  III,  1888|              a vasember, aki csupa szívbõl van). És ha az egyszer idejön
20  III,  1889|           németem, akárki volt is, szívbõl szerette a magyarokat, éles,
21  III,  1892|           akinek a kincsekbõl és a szívbõl több jutott, mint ezer nagyúrnak.«~
22  III,  1893|          fehér levélkéit tépdelni: Szívbõl? Színbõl? Egy kicsit? Sehogy?~(