Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1870|          népet, akinek mikor már semmije sem volt, még jó híre sem -
 2    I,  1873|   érvényre: a császárnak nincsen semmije: mindene a népé.~Még ő maga
 3    I,  1878|         Jó annak, akinek nincsen semmije,~Nyugodtan fekszik, nyugodtan
 4    I,  1879|    mindenét megeszi, s mikor már semmije sem marad, megeszi magát
 5    I,  1879|          városunkra, mert akinek semmije sincs, az hajítsa el a politikáját
 6   II,  1921|        Jó dolga van annak, kinek semmije sincs,~Nyugodtan fekszik,
 7   II,  1882|          Dernyõi, aki, mikor már semmije sincs, az Erdélybe látogatóba
 8   II,  1882|       kormány, mikor látta, hogy semmije sem maradt, a mehádiai fürdõben
 9   II,  1882|      sötéten: nem maradt már meg semmije a nagy múltból, csak még
10   II,  1883|   Szegény Móric! Most már igazán semmije sincs. Istene sincs. Errõl
11   II,  1883|            Nincs annak a világon semmije - szólt Tihanyi nagy pátosszal -,
12   II,  1883|        ember elhiggye, miszerint semmije se hiányzik.~Aztán legalább
13   II,  1884|         a nemességtõl (mikor már semmije sincs), s hogy az az õ »
14   II,  1884| fejedelem.~(Nem is hiányzik neki semmije, hogy annak érezze magát
15   II,  1885|     Háromszéknek mindebbõl nincs semmije.~Hanem az igaz, hogy ott
16   II,  1885|       vegye hirtelen észre, hogy semmije sincs.~Most jön a másik
17   II,  1885|       utánozva.~Nem jött ki neki semmije. Hiába segítettek gusztálni
18  III,  1887|      semmi közöm hozzá. Nem kell semmije. Sajnálom, hogy a gentlemanek
19  III,  1887|         a nagyobb rész: megtört, semmije sincs, de annyira mégse
20  III,  1888|     kiállni. A hatodik gyereknek semmije se maradt.~Egy-egy ilyen »
21  III,  1892|   esztendeje. Már akkor nem volt semmije. De még mindig tizenkét
22  III,  1894|      szétnézett, de nem volt már semmije a világon, csak egy széthasított,