Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1878|  Petrovics Sándor felelte olyan önérzetes hangon, mint ahogy ma felelhetné.~-
 2    I,  1878|    Kálmán a parlamentben, midõn önérzetes szavakkal s felemelt fejjel
 3    I,  1878|      természetes, hiszen minden önérzetes ember jellemének alapvonása
 4    I,  1880|         jönnek, az alkotmányos, önérzetes nagy auktoritású megyei
 5   II,  1882|         a mai ülésre sohasem az önérzetes büszkeség, de a fájdalom
 6   II,  1883| Arisztokrata, de nem oligarcha.~Önérzetes, de nem kevély. Törik inkább,
 7   II,  1883|     szürke öltözetében, de úri, önérzetes magatartással.~Vay mindent
 8   II,  1883| Arisztokrata, de nem oligarcha. Önérzetes, de nem kevély. Erõs, de
 9  III,  1886| alkalmával.~A szegedi polgárság önérzetes s minél szegényebb, annál
10  III,  1886|       abban nyilvánuló nyugodt, önérzetes és férfias hang, melyet
11  III,  1886|    fokozni ezt a hatást.~Egypár önérzetes, büszke szó következett
12  III,  1886|         föl bennök. Magatartása önérzetes, de nem dölyfös. Általában
13  III,  1888|         meg a maga beszédét.~Az önérzetes, méltóságteljes megjegyzésre,
14  III,  1890|         végén kiesve egy percre önérzetes hangjából, kissé szelídebben
15  III,  1892|        acél. Magatartása mindig önérzetes, de sohasem dölyfös. Föllépése
16  III,  1892|       az a méltóság, mellyel az önérzetes államférfi múltját, alkotásait,
17  III,  1893|         A miniszterelnök néhány önérzetes szóval valótlanságnak bélyegezte
18  III,  1893|          mikor a foga nem fájt. Önérzetes volt, de nem dicsekedett.
19  III,  1894|        ez az életkedvet.~Bátor, önérzetes hangon beszélt, a tiszta
20  III,  1894|          mely arra sarkallta az önérzetes férfiút, hogy másnap többször
21  III,  1895|   megerõsít Szász Károly püspök önérzetes magatartása. Nem így néznek
22  III,  1895| személye ellen is fordult, mint önérzetes ember, aki más meggyõzõdésen