Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|       egy szerény leányka naiv mosolyával fel nem vidítja kedélyemet,
 2    I,  1878|  Lássuk most egyszer pongyolán mosolyával. Naiv, akár egy gyermek.~
 3    I,  1879|   asztal fölött örök vidámságú mosolyával, eredetiséggel és szellemmel.~-
 4   II,  1881|        s a röstellkedés zavart mosolyával néz a tisztelendõ úrra,
 5   II,  1882| kabátkájában szánalomgerjesztõ mosolyával s átnyújtotta a nyereményt.~
 6   II,  1883| zavartalanul, finom szatirikus mosolyával Csernátony, hatalmas, vaskos
 7   II,  1884|          szólt szeretetreméltó mosolyával Hoffman kisasszony, egyik
 8   II,  1885|       az elnök, Haynald, finom mosolyával, kacéran rendezett õsz hajával.
 9   II,  1885| zavartalanul: finom szatirikus mosolyával Csernátony Lajos, aki keveset
10  III,  1886|      is nyitott szokott szelíd mosolyával.~- No, hát mit kapunk? -
11  III,  1886|    szép ragyogó arcán legszebb mosolyával csak a falusi gyerek látja
12  III,  1886|     Gyula, örök derült, kedves mosolyával az arcán.~- Pompásan beszélt -
13  III,  1886|      egyszer elneveti magát, a mosolyával eltemeti a gyûlöletét.~Ezt
14  III,  1887|    most a folyosón, malíciózus mosolyával és gúnyos megjegyzéseivel
15  III,  1889|       a megelégedettség boldog mosolyával.~A nemes gróf végre feltalálta
16  III,  1889|       fújva, a megelégedettség mosolyával arcán:~- Valami volt ez!
17  III,  1893|      olyan seb, amit õ édesded mosolyával be ne hegesszen?~Szilágyi
18  III,  1893|     most Bánffy ül az õ tigris mosolyával, egy potrohos alak terpeszkedik
19  III,  1894|   szólt õ bámulatosan tündöklõ mosolyával, mihelyt észrevett -, ugye
20  III,  1894|    arcával Szilágyi, tavaszias mosolyával Wekerle és a többiek valamennyien.
21  III,  1895| Megállj Ucsu!~Ucsu egy filozóf mosolyával felelte, mikor ezzel ijesztgették
22  III,  1896|       látod - mondá szirupédes mosolyával, s boldogan veregette meg