Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873|    beszédre még feleljek is, azt mondanám annak a valakinek, miszerint
 2    I,  1877| csodaszerem.~- És mi az?~- Hiába mondanám meg - felségednek úgysem
 3    I,  1878|        napja lenne, mint ma.~Azt mondanám, hogy az ellene elkövetett
 4    I,  1878|         kínálta meg:~- Hátha azt mondanám Pali, hogy volna-e kedved
 5    I,  1878|       lépni, mit szólanál?~- Azt mondanám, - felelte Szontagh szerényen,
 6    I,  1880|         nem hízelgõ is, miért ne mondanám ki?~Bakayt egy epidemikus
 7   II,  1907|            Kicsoda ön?~- M. K. - mondanám neki.~- Hol született? -
 8   II,  1881|          önökre vonatkoznék, nem mondanám, hogy titok... mert nem
 9   II,  1882|        elmondja.~Már miért is ne mondanám? Nem lehessen tudni, mitõl
10   II,  1883|     embertõl telhetik ki!~Ha nem mondanám is, mindenki tudná, hogy
11   II,  1883|       ami a begyemben van. El is mondanám, ha az az átkozott pártfegyelem
12   II,  1883|      hogyha semmim se volna, azt mondanám, hogy gróf vagyok!~Bent
13   II,  1885|         sikerrel dolgozik.~És ha mondanám, sem tenné meg, mert ez
14  III,  1886|        ezt, te Borcsa?~- Mért ne mondanám komolyan?~- Hiszen akkor...
15  III,  1886|        elõtt történt. Ma már azt mondanám: »ráér még«.~ ~A MUROKFALVI
16  III,  1886|   irodalomra. »Magyar Taine«-nek mondanám õt e nagy mûve után, ha
17  III,  1887|        Tamás egyik történetkéjét mondanám el az ellenzéknek.~Péchy
18  III,  1888|      regényíró tudakozódnék, azt mondanám:~- Hamarabb volt a kard
19  III,  1888|     esszéíró kérdezõsködnék, azt mondanám:~- Íme, láss egy politikust,
20  III,  1889|       nem tudom, de ha tudnám se mondanám meg.~- Istenem, istenem,
21  III,  1889|             Meghalnék, ha ki nem mondanám.~Percekig tartó hahota tör
22  III,  1896|    énekli.~Kedves zöld idõk! Azt mondanám, hogy akkor kellett volna