Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1877|         dobattak, van azoknak fent a magasban értékök is.~Hát csak tegye
 2    I,  1878|        boldogabb prózaírók), hanem a magasban kóválygó bárányfelhõket
 3    I,  1878|               az én helyem itt van a magasban, semmi kedvem és hivatásom
 4    I,  1879| félmeztelenül, lengõ hajjal, szédítõ magasban ülnek. Meztelen jobb karjukon
 5    I,  1879|       behúnyva egyszer sem.~Elfogy a magasban is a türelem, a Tisza onnan
 6    I,  1880|              réztányér csillog ott a magasban, a boltok az õ szokott ábrázatukkal
 7   II,  1883|             lett nyomban hallgatva a magasban annyiban, hogy Thaly szólalt
 8   II,  1884|             rovására.~Negyven év óta magasban lenni, és mindég csak kellemes,
 9   II,  1884|       zászlók, s lengni látszottak a magasban újra, mint valaha régen
10   II,  1885|           látja az elõadás hevében a magasban révedezõ tekin­tetekrõl,
11   II,  1885|              kijárkálta magát fent a magasban a vezér, akkor leereszti
12   II,  1885|         Hallotta a szférák zenéjét a magasban, de nem hallotta egészen
13   II,  1885|         pántlikával keresztülszeli a magasban koválygó füstfelhõt is több
14  III,  1888|              elégedetten fütyörész a magasban; a mai szász szûz szónok
15  III,  1890|          magasba és a mélybe. Mert a magasban van a dicsõség, a mélyben
16  III,  1891|              ült a szokott helyén, a magasban. Hanem egyáltalában nem
17  III,  1892|          botjára támaszkodva. Fent a magasban a nevetõ tigrisfej (a Bánffyé)
18  III,  1894|          látszott hömpölyögni fent a magasban, amely nem eresztette keresztül
19  III,  1894|        mintha valami felhõ lebegne a magasban. A tömött karzatok hölgyei
20  III,  1895|            azért, mert Szilágyi ül a magasban, s rettentõ szemöldökei
21  III,  1895|         házelnöknek. Ott ült immár a magasban, az ország leghatalmasabb
22  III,  1895|           beszivárog és felhõt ver a magasban.~Akkor bágyadt, unott volt