1-500 | 501-857
Rész, Esztendo/Fejezet
501 III, 1886| utca jobb felőli sarkán~Egyszerre lép ki két magyar alak~Tisztes
502 III, 1886| unalmas ülés végét, amikor egyszerre kiözönlenek a Házból valamennyien
503 III, 1886| öreg Deák. Hm! Ha most úgy egyszerre belépne!)~Szavaztak, jó
504 III, 1886| kiáltá vagy negyven torok egyszerre.~Apponyi a mai ötletbõl
505 III, 1886| megnyitja az ülést odabent s egyszerre minden külsõ élet és zsibongás
506 III, 1886| Miért növekedtem meg így egyszerre az emberek szemében?~Töprenkedve
507 III, 1886| nagyon tisztelt egyéniség egyszerre? Mert az elutazásom elõtt
508 III, 1886| tizenkilenc eleven szakácsnét egyszerre! Nagy dolog. Fõzni fognak
509 III, 1886| használ.)~Erre csodálatosan egyszerre kiengedett a Klopinszky
510 III, 1886| a magyarok ellen, midõn egyszerre megjelent köztük egy piszkos,
511 III, 1886| tizenkét ember mehet be egyszerre.~Minthogy csak tizenkét
512 III, 1886| Ünnepek, mégpedig három is egyszerre.~Elõször megnyitottuk a
513 III, 1886| és miniszterelnök, akik egyszerre kénytelenek toasztírozni,
514 III, 1886| banda oly messze van.~Nosza egyszerre száz kéz is intett Erdélyinek,
515 III, 1886| legmeglepõbbek. Horvátország bánjának egyszerre csak elõrántja gróf Héderváry-Khuent.
516 III, 1886| ahol a madár se járt még, s egyszerre végezni két különbözõ talentumnak
517 III, 1886| ettem...~Erre a nehány szóra egyszerre figyelni kezdett valamennyire
518 III, 1886| darabig a babérain.~S most egyszerre benne van a »Pesti Hírlap«-
519 III, 1886| boglyával, akinek ezeret raknak egyszerre?~Egyszerû kék abaposztó
520 III, 1886| kópék.~Az írói karzatok egyszerre a zsúfolásig megteltek: »
521 III, 1886| ember hátán tolong. A levegõ egyszerre fojtóvá válik, sûrû nehéz
522 III, 1886| László.~Hanem most Tisza egyszerre más sorokhoz ért a kiterjesztett
523 III, 1886| helyeseltük volna.~Nini, nini! Egyszerre fölocsudott mindenki. S
524 III, 1886| sopánkodott Wodianer.~Az újságírók egyszerre eltûntek, mintha a föld
525 III, 1886| eláll! - dörgi száz torok egyszerre.~Gajári megrezzen. A kormánypárt
526 III, 1886| jelenti. Egy név, amely egyszerre kisöpri a folyosót.~Majd
527 III, 1886| szarajevói felköszöntõ«-be, amire egyszerre haragosan megrándult a Péchy
528 III, 1886| magasztalták Baross Gábort, aki egyszerre nagynak, fényesnek látszik,
529 III, 1887| vagyunk.~- Miért? - kérdik egyszerre hárman is.~- Hagyjuk az
530 III, 1887| rettenetes aktushoz, mikor egyszerre megpillantja a törülközõkendõ
531 III, 1887| parlamentben, félték és szerették egyszerre. Egész lelki habitusa olyan
532 III, 1887| különbözõ programok szócsöve, egyszerre bõségszaruvá válik.~Ezen
533 III, 1887| legyen mint házigazda, midõn egyszerre csak eléje toppan az egyik
534 III, 1887| De amint így búslakodik, egyszerre nyájasra, mosolygóra vált
535 III, 1887| Gyula következett, s erre egyszerre megteltek a padok.~Hogyne,
536 III, 1887| Két beszédet mondott el egyszerre, noha csak egyre volt feliratkozva (
537 III, 1887| van! Sajátos ösztön, mely egyszerre megkapja és megdermeszti.
538 III, 1887| tanakodnának tanácstalanul, egyszerre kirohan a terembõl Beöthy
539 III, 1887| tompán kong...~Aha! Most egyszerre minden fej fölbillen, élénk
540 III, 1887| tervet Csanády ellen, midõn egyszerre híre ment, hogy Tisza az
541 III, 1887| nincsen a nap elveszve! Egyszerre kipárolgott az agyvelõkbõl
542 III, 1887| Gyõrynek.~Honnan, honnan nem, egyszerre népes ülés lett, még a hölgykarzatra
543 III, 1887| Tádét, majd Széll Kálmánt: egyszerre csak fölvetem szememet,
544 III, 1887| történt õfelségével - mikor egyszerre irtózatos zaj rázza meg
545 III, 1887| Az sem lehet! Eláll!~Egyszerre három szónok áll az óriási
546 III, 1887| amilyen szelíd volt ez a hang, egyszerre olyan szelíd lett az egész
547 III, 1887| mérgesen kapkodta ide-oda.~Egyszerre csak megszólítja a háta
548 III, 1887| idézetei alatt az egész Ház egyszerre beletalálta magát a hangulatba,
549 III, 1887| a dolmányos kocsissal - egyszerre ropogtatni kezdi az rr-eket
550 III, 1887| öt miniszterhez is fordul egyszerre.~Erdélynek tagadhatatlanul
551 III, 1887| talpait a pádimentumra, egyszerre égetni, csiklandozni kezdi
552 III, 1887| mindig messzebb-messzebb, egyszerre hátrafordult és egyet pislantott
553 III, 1887| logikai gyeplõt is, hipp-hopp egyszerre Falknál termett s csihi-puhi
554 III, 1887| ujjaival a kártyákat, hogy egyszerre csak kimorzsolja a - tizenkettediket.
555 III, 1887| egy Sadovát.«)~Most aztán egyszerre a frontba léptek »a Ház
556 III, 1887| igazságokat sohasem kell egyszerre kimondani.~De menjünk tovább.
557 III, 1887| kegyelmed, ha most Tisza Kálmán egyszerre betiltaná a krumplitermesztést?~-
558 III, 1887| kánonjogi katedra számára egyszerre három jeles fiatalember
559 III, 1887| õméltóságát, pittegve-pattogva, egyszerre kiadva mindazt, ami a szívén
560 III, 1887| gyöngéd lények, akiknek sátrai egyszerre eltûntek a föld színérõl:
561 III, 1887| lépik át a szent küszöböt, s egyszerre ott találják az elõszobában
562 III, 1887| valami boldogítóbb érzés?~Egyszerre otthon érzik magukat. Odabent
563 III, 1887| mindenik körösztülmegy.~Egyszerre a közügyekhez való tekintélyesen
564 III, 1887| Ösmerkedtek, de annyian annyival egyszerre, hogy a következõ tournál
565 III, 1887| valamit, s ezzel a morgásával egyszerre kihívta a Ház különbözõ
566 III, 1887| kérlek, kegyelmes uram, hogy egyszerre két dologgal rohanlak meg,
567 III, 1887| holnap.~A mosoly derûje egyszerre démoni rútakká festé a kormánypárti
568 III, 1887| amint túl volt a kezdeten, egyszerre észrevették átmelegedve,
569 III, 1887| bizonyítja, hogy Körmendy egyszerre 60 krajcárt fizetett el
570 III, 1887| belemerült az olvasásába.~Egyszerre elmosolyodott (valahol a
571 III, 1887| asszonyt el nem bolondíthatok egyszerre. Várj egy kicsit, míg valamit
572 III, 1887| visszavágott Eötvösnek, s egyszerre minden fej megmozdult, a
573 III, 1887| két hétig tárgyalt, azt õ egyszerre kapja. Kolozsvártól Váradig
574 III, 1887| el útközben a makaón...~Egyszerre felhangzik a csengettyû
575 III, 1887| Hát fogadjunk! - mondom.~Egyszerre négyen is nyújtották a kezüket.~-
576 III, 1887| Fejérváryt, hogy miért lett egyszerre nyugdíjazva a honvédség
577 III, 1887| ezek az öreg tábornokok egyszerre kapták volna meg lábukba
578 III, 1887| meg lábukba a köszvényt, s egyszerre untak volna rá a hadiszolgálatra.~
579 III, 1888| roppant hahotában törtek ki, s egyszerre vége volt az angol királyi
580 III, 1888| szélsõbal közt vannak, most egyszerre megszûntek, azaz dehogy...
581 III, 1888| lágyan zizegõ pennájával, egyszerre megakadjon a szeme ennél
582 III, 1888| közönséggel szemben állt. A szerep egyszerre elpárolgott a paróka alul.
583 III, 1888| toronyóra elüti a tizenkettõt, egyszerre megszereti a közösügyeket,
584 III, 1888| meghallotta az ajánlás hírét, egyszerre úgy tett, mintha semmit
585 III, 1888| kakasok ma nem szólottak.~Egyszerre közelgõ lódobogás hangzott
586 III, 1888| szórványosan a gázlángok.~Egyszerre megkondult ünnepélyesen,
587 III, 1888| emelethez.~E pillanatban egyszerre kialudt a városban minden
588 III, 1888| nagy eréllyel húzogatva azt egyszerre jobbra-balra. Szóval, hogy
589 III, 1888| ajkán megfagyott a mosoly. Egyszerre visszaemlékezett a szcénára,
590 III, 1888| folytonosan jegyezett, mígnem egyszerre meghökkenve állt meg a ceruza
591 III, 1888| szürke és a fekete kabát egyszerre kiáltá:~- Úgy fan! Úgy fan!~
592 III, 1888| percegtek a fehér papírlapokon. Egyszerre megálltak azok is. A gyorsírók
593 III, 1888| több mint egy félóráig.~Egyszerre kipp-kopp melódiaszerû zsongás
594 III, 1888| az ember a »holt lelket«, egyszerre szétfoszlik a kísérteti
595 III, 1888| megbecsüli a felsõséget.)~Egyszerre megváltozik a panoráma.
596 III, 1888| engem leszavazhatnának.~Egyszerre léptek csoszogását hallom.
597 III, 1888| adósokra és nem adósokra, s egyszerre zúgtak egy-egy szónoknak
598 III, 1888| parlamentben az »okos«-ak közé.~Egyszerre három! Egy napra elég. De
599 III, 1888| lágyabb viaszkú fejekbe, egyszerre megjelenik a korridoron
600 III, 1888| karcolatot. Mert csak nem lehetek egyszerre író és téma.~Fölvettem reggel
601 III, 1888| Sándor.~Amint így elmélkedém, egyszerre elém bukkan valahol az olvasóterembõl
602 III, 1888| azonban néhány észrevételt, egyszerre felhangzik mindenfelõl:~-
603 III, 1888| tudományt is elengednék neki!)~Egyszerre lecsendesült Thaly, mosolygott
604 III, 1888| végén Csatár nevét szólítá.~Egyszerre, mint villámütésre megmozdult
605 III, 1888| egy olyan ötletet, ami egyszerre naggyá teszi, ha elsül.
606 III, 1888| hogy a Ház rokonszenvét egyszerre megnyerte.~Aztán áttért
607 III, 1888| lében kanál Polónyi« mellett egyszerre kidomborodott a nagy »gascogne-i«,
608 III, 1888| fiú közelében, ha nem õ.~Egyszerre szaggatottan zokogni kezdett,
609 III, 1888| kölcsönkérése. Néha hatan is kérték egyszerre, de mert csak egy kaphatta,
610 III, 1888| az utolsó kombinációnál egyszerre makacsul megáll a hírharang,
611 III, 1888| konfliktushoz?~E beszélgetésbe egyszerre beleszól Sterneck báró.~-
612 III, 1888| szerencsés véletlen által egyszerre a mai események izzó katlanába
613 III, 1888| Mit? Mit? - kérdezik egyszerre tízen is.~- Hétszámra nem
614 III, 1888| közepette, kevés híja, hogy egyszerre bele nem pottyantunk a bellovai
615 III, 1888| gondolatai«.~A KIRÁLYFI HALÁLA~Egyszerre csöndes város lettünk...
616 III, 1888| szép remény most váratlanul egyszerre elhervadott.~A magyarok
617 III, 1888| akartam a régi folyosót, midõn egyszerre fölpezsdült ott a régi élet -
618 III, 1888| táncolni kezdenek elõtte. Míg egyszerre csak rávicsorog a zárt ülés
619 III, 1888| módosítványt adott be.~Most egyszerre felállt a kormánypárti padokból
620 III, 1888| Böszörményi!~S ettõl a szótól egyszerre megrekedt minden szélsõbali
621 III, 1888| mondják. - A télikabát!~S egyszerre tíz kéz is Jónás Ödönre
622 III, 1888| egy-egy gyilkoló ötletnél egyszerre leteszi a tollat, rohan
623 III, 1888| rendesen Ugronnal jönnek egyszerre), van ünnep a szélsõbalon!
624 III, 1888| konferenciáról a tudósítást, egyszerre megbizseregtette véremet
625 III, 1888| lappangó forrongást, mely egyszerre fog kitörni, mint a Vezúv.~
626 III, 1888| meg nem szólal.~Ma aztán egyszerre híre kerekedik déli harangszókor,
627 III, 1888| homályossága odaát, megint egyszerre pezsgésbe hozta õket egy
628 III, 1888| kérdé vagy húsz hang egyszerre.~Óriási zsivaj keletkezett.
629 III, 1888| förgeteg szabadult volna el és egyszerre meglóbázná a fák gallyait,
630 III, 1889| belehangzott, a jobboldali padokról egyszerre odafordult a párt figyelme.
631 III, 1889| reményrõl is lemondtak, mikor egyszerre négy hasadékon kezd derengeni
632 III, 1889| is csak egy könyvet írhat egyszerre. És az kevés, nagyon kevés.~
633 III, 1889| elhatározás: tíz könyvet íratni egyszerre, s tízezer forintot adni
634 III, 1889| veszi a zajongó mamelukokat. Egyszerre dühre lobbant.~Micsoda,
635 III, 1889| vájkál a sok limlom közt, s egyszerre kikapja abból, aminek õhasznát
636 III, 1889| zarándokolnak be napokon át - egyszerre csak letûnik a név a fekete
637 III, 1889| szalad át az egész beszéden. Egyszerre összeszorítja a szívét egy
638 III, 1889| Linder György is közbeszólt.~Egyszerre csak azon vette észre magát
639 III, 1889| Még ez se nagy baj. Hanem egyszerre csak híre támadt, hogy Kubicza
640 III, 1889| döreje hangzott a folyosón, s egyszerre elnémult minden. Ki volt
641 III, 1889| ságok közül tíz-húsz is egyszerre ragad meg fejükben, hogy
642 III, 1889| Hagyni kellene beszélni egyszerre mind a kettõt; gyorsabban
643 III, 1889| szólítani gróf Károlyi Pistát s egyszerre híres ember lett belõle.~
644 III, 1889| két kolléga jött ki onnan, egyszerre komollyá vált az arca, s
645 III, 1889| hogy lehessek most megint egyszerre tót?~- Ípen avégett. Jutsz
646 III, 1889| szépen beszél a generális!) Egyszerre a csöndet egyetlen egy hang
647 III, 1889| az épület minden zugában egyszerre szárnyra kelt a hír, hogy
648 III, 1889| az ember, ha a ketyegés egyszerre váratlanul megszûnik.~Hát
649 III, 1890| másnapra, amint híre ment, egyszerre megállapította a renoméját
650 III, 1890| joggyakornokot pusztíttatok el egyszerre. Ez szélesebb körben kelt
651 III, 1890| fölvenni.~De legújabban egyszerre megváltozott a közhangulat.
652 III, 1890| egy kopogtatás az ajtón egyszerre elkergette.~- Szabad!~Hórihorgas
653 III, 1890| nem tudtam felõle, hogy egyszerre viheti a magasba és a mélybe.
654 III, 1890| tervelt, dolgozott, két ésszel egyszerre; az üzletemberével és az
655 III, 1890| Tiszáról kezdett szólani, egyszerre meghidegültek iránta balról,
656 III, 1890| beszédet akarja folytatni.~Egyszerre száz torokból zúdul rá:~-
657 III, 1890| pedig elmés leleménnyel egyszerre Szombathely meg Sopron mellett
658 III, 1890| auktoritás élt köztünk), most egyszerre háttérbe szorítva, Cogordannal
659 III, 1890| nemzetek nem változhatnak meg egyszerre egyes emberek kedvéért,
660 III, 1890| Csak Apponyi Albert indult egyszerre a vörös szék felé.~Egy lépés
661 III, 1890| Ugron szívébe nem fér be egyszerre két érzelem; Gulner olyan
662 III, 1890| modern csecsebecsék közt egyszerre ráakadunk azokra a csinált
663 III, 1890| Az »ilyen ember« szóra egyszerre nagy zaj tört ki balról.
664 III, 1890| tudós redaktor.~Ez a szó egyszerre megütötte a fülemet. Hogyan
665 III, 1890| együtt vannak a teremben, egyszerre meglohad a derék hazafiak
666 III, 1891| Sprincer János véletlenül egyszerre nyújtanak kezet az érkezõnek,
667 III, 1891| az én kiadóimmal ellenem, egyszerre elborult velem a világ,
668 III, 1891| ünnepiesen borotvált állát, egyszerre megfájdult a szívem, s részvéttel
669 III, 1891| levélhordó. Két levelet is hoz egyszerre.~Az egyiken otthoni postabélyeg.
670 III, 1891| völgyek, csalitok, patakok egyszerre elém lebegnek s megtöltnek
671 III, 1891| Hiszen ez egy pompás ember. Egyszerre feledtem a verset, a tiszteletpéldányt,
672 III, 1891| argumentumot csatolva ahhoz, mely egyszerre agyonsújtsa az újságíró
673 III, 1891| állásra, amelyet a vele egyszerre hivatalba lépõ Niki báró
674 III, 1891| fölköthetik akár mind a hármat egyszerre, akár csak az egyiket, amelyikre
675 III, 1891| kenekezve) a bakafántos rácokra, egyszerre mélységes csönd lett a Bánátban.~
676 III, 1891| szeded össze a lapodba, hát egyszerre beküldik száz helyrõl ezt
677 III, 1891| hányt-vetett nevû matadorjaival, egyszerre messze elvarázsolja a falut.~
678 III, 1891| okos ember, hihihi!« Akkor egyszerre kérdi egypár elkényszeredett
679 III, 1891| szavának mint egy kezes bárány egyszerre engedett egy meghajtással.~
680 III, 1891| s a végzetes pillanatban egyszerre átvillant lelkünkön egész
681 III, 1891| Egy anekdotát mondott.~Egyszerre fölébred mindenfelé a kíváncsiság:~-
682 III, 1891| száz meg száz ember kezd egyszerre beszélni, kiabálni, szitkolózni,
683 III, 1891| közbeszól, szónokló balkeze egyszerre leesik s kissé meghajolva
684 III, 1891| szólni. A szélsõbalon azonban egyszerre elhangzott ez a kiáltás:~-
685 III, 1891| mi ütött hozzájuk, hogy egyszerre ily nyíltan hadat üzennek
686 III, 1891| ajkán a tizenkétezer forint, egyszerre kisüt a nap a teremben,
687 III, 1891| jövõ költségvetés pluszául.~Egyszerre kicserélõdik a Ház. A kedélyekben
688 III, 1891| volna meg a honatyákat, egyszerre mozogni kezdett az egész
689 III, 1891| és most egy fordulattal egyszerre támadó lett a támadottból),
690 III, 1891| él valami varázserõ, mely egyszerre lebilincsel mindenkit.~Ím,
691 III, 1891| Kérem, ne mondják meg egyszerre a rémhírt. Ideges vagyok
692 III, 1891| kezdenek alakulni, hogy egyszerre parittyakövek képében kopognak
693 III, 1892| ilyen emberrel együtt és egyszerre hozza el boltomba, megveszem.~***~
694 III, 1892| Késõbb aztán, mikor Baross egyszerre, mint egy váratlanul elõbukkanó
695 III, 1892| székét Baross foglalta el, egyszerre mintegy fanatizmussal vetette
696 III, 1892| gondjaival foglalkozott.~Egyszerre csak kiragadta feje alól
697 III, 1892| is emlékszem én erre?~Hát egyszerre, mint a fénysugár, fejembe
698 III, 1892| értheti, hogy mi ebben a jó.~Egyszerre azonban mégis elmosolyodik
699 III, 1892| azonban meg a királynõ, egyszerre megváltozott. A nyaka elõre
700 III, 1892| üdvözölték másnap a Házban:~- Egyszerre népszerû lettél!~A gróf
701 III, 1892| mintha egy leszólt bányában egyszerre két nagy darab termésarany
702 III, 1892| gyarló közigazgatást, az egyszerre mintaszerû lesz, hogy még
703 III, 1892| Bresztovácon sohase látott) egyszerre csak megindultak a teremben
704 III, 1892| pompásan állt a magyar dísz, s egyszerre meghódított mindenkit, mikor
705 III, 1892| valami szavazásnál a jegyzõ, egyszerre elnémul a hegy, síri csönd
706 III, 1892| elábrándozik. Amint ül, üldögél, egyszerre csak begurít neki Csávosy
707 III, 1892| Két szónok is felállott egyszerre. Horváth Gyula középütt,
708 III, 1892| belehajtatván a kényszertõl, egyszerre olyan erõket kezd kifejteni,
709 III, 1892| bizalmasan kiejtett szó, egyszerre elhallgattunk, és igazunk
710 III, 1892| csengettyûrengés a tanácsterembõl, egyszerre begyûjti a környék minden
711 III, 1892| Míg a mi politikusaink egyszerre szeretnek lenni szép barnák
712 III, 1892| reformokat kivinni nem lehet egyszerre. Mert a világ, fájdalom,
713 III, 1892| a két tanácskozó alakot, egyszerre összefoly elõttük, s szinte
714 III, 1892| minden szem odatekint s egyszerre felötlik a Csávosy háznagy
715 III, 1892| elõjött az öreg Hentzi, s egyszerre felpezsdül az ásítozó tábor.
716 III, 1892| mosolygó olasz ég alatt. Egyszerre egy sápadt fej merül föl
717 III, 1892| Szapáry vissza nem tér) egyszerre önkéntelenül is ez a név
718 III, 1892| jelentéseiket dünnyögték, midõn egyszerre fölharsant a lelkesült éljenzés.~
719 III, 1892| avagy nagyobb hazafi amint egyszerre vagy abbahagyja, vagy tovább
720 III, 1892| szabadelvû párt két nagy szónokát egyszerre egymásután hallani.~Szilágyit,
721 III, 1892| Valóban kényelmes dolog egyszerre tanulni a törvényeket mint
722 III, 1892| Gábor, mind a vén Madarász egyszerre elhallgattak. Konsternáció
723 III, 1892| Bánffy Dezsõ magas katedrája egyszerre õrült kalamajkát kezd táncolni...~
724 III, 1893| A legillatosabb lábak is egyszerre csak kezdenek rossz szagúak
725 III, 1893| errõl értesült e napokban, egyszerre látott összeomlani mindent,
726 III, 1893| Összerezzentem.~- Mi bajod? - kérdék egyszerre a barátaim. - Elsápadtál.~-
727 III, 1893| a vén óra elüti az ötöt, egyszerre csökönyös lesz a csikó és
728 III, 1893| csakhamar sejthetõvé lett, mikor egyszerre csak mindenütt kezdtek a
729 III, 1893| kontrázni senki se merte), egyszerre csak megnyílik a klub szárnyas
730 III, 1893| terembe - mire Tisza Kálmán egyszerre leteszi a kártyákat, végignéz
731 III, 1893| elmék megtermékenyültek s egyszerre szembeszökõ lett azon vérlázító
732 III, 1893| rossz ember mi tõlünk.~Hát egyszerre csak, mint mikor kukorica
733 III, 1893| az erdei fenyõk, hát csak egyszerre elkezdi magát háborogni
734 III, 1893| hallgatja, hallgatja, hát egyszerre csak megint elfutja arcát
735 III, 1893| képviselõségrõl.~Nosza, egyszerre népszerû ember lett Urbanovszky.
736 III, 1893| meresztettek Helfyre, s egyszerre eszükbe jutott némelyiknek
737 III, 1893| egy szerencsés beszéddel egyszerre naggyá teszi Fiumét. Ott
738 III, 1893| rezedaillat terjeng.)~De ím egyszerre átváltozik a helyzet. Latkóczy
739 III, 1893| óramutató a kettõre, s akkor egyszerre rácsapta beszédjére a kupakot
740 III, 1893| képviselõ!~Amint így merengne, egyszerre nyakon csípi egy erõs marok:~-
741 III, 1893| valamelyik kifejezésnél egyszerre felhangzott az éljenzés.~
742 III, 1893| jegyzõkönyv ellen?~De volt bizony; egyszerre felállt Horváth Ádám, s
743 III, 1893| helyes! - kiáltá száz torok egyszerre az ellenzékrõl.~S mikor
744 III, 1893| nagy élvezettõl rántanák el egyszerre, lomhán emelkedik fel, s
745 III, 1893| Mi történt? - kérdik egyszerre tízen is.~- Hát megvolt -
746 III, 1893| nincs, ami Wekerlének, hogy egyszerre ragadja el a Házat, hanem
747 III, 1893| szempillanat nem sok, s egyszerre üres lett a bal mezõ. Haragos,
748 III, 1893| Molnárt a kártyaszobában, egyszerre kiesik a kezébõl mind a
749 III, 1893| hangon.~Nincsenek! Nincsenek! Egyszerre híre ment kártyaasztaltól
750 III, 1893| Már senki se jöhet - mikor egyszerre megnyílik a szárnyas ajtó,
751 III, 1893| feleletül tíz hang is.~Erre egyszerre megértette a Lloyd-beli
752 III, 1893| Azóta! A koronatanács óta!~Egyszerre felugráltak az excellenciás
753 III, 1893| talán nem is egzisztál.~Egyszerre beszaladt egy hírnök: Jön
754 III, 1893| a beszivárgó napfényben egyszerre megcsillant félig ezüstösen
755 III, 1893| a Házba, úgy déltájban, egyszerre csak azzal fogad Perczel
756 III, 1893| ködként illanó lisztán...~Egyszerre, mintha látomány keletkeznék,
757 III, 1893| képviselõvé választatja, s õ egyszerre megkapna engem fölnevelve,
758 III, 1893| babát, Szapáry Lászlót, egyszerre négy-öt ponton is látni
759 III, 1893| foga fáj. Beszédje alatt egyszerre elringatva fennkölt érzelmekbe
760 III, 1893| kezdtek felcsillámlani. Egyszerre kapni kezdtem a meghívókat
761 III, 1893| támogassuk, vagy õ! De ha egyszerre ketten támogatjuk, akkor
762 III, 1894| megrökönyödés, az ijedelem, amint egyszerre ott látnak a képen, a búcsúzó
763 III, 1894| Két lángpallosú angyal egyszerre ott toppant, s Ádámot eltaszigálta
764 III, 1894| meglehetõsen kedvetlenül, midõn egyszerre felém jön Lukács Béla. Szívem
765 III, 1894| de micsoda szemek azok! Egyszerre valami különös, félelmetes
766 III, 1894| az õzébõl volt összetéve.~Egyszerre lehajolt, homlokomat kezével
767 III, 1894| hátha mégsem voltak?~Hopp! Egyszerre a homlokomra ütöttem. Világosság
768 III, 1894| Egész életében hízott s most egyszerre elkezd fogyni. Szokatlan
769 III, 1894| javaslatot lengetve kezében.~Egyszerre megmozdult az egész Ház,
770 III, 1894| ellenben látni lehetett, hogy egyszerre az elnöki szék gazdátlanul
771 III, 1894| nagy eseményeket alant, egyszerre csak elfogott a bámulat.
772 III, 1894| kedden ne legyenek ülések, egyszerre el kezdenek könykezni az
773 III, 1894| indítványok eleven tarkaságát egyszerre agyon nyomta a nagy tromf,
774 III, 1894| Fabiny nézi Kiss Albertet, egyszerre zimankós fagynak engedett
775 III, 1894| akart reflektálni, midõn egyszerre kitört a kiáltás:~- Menjen
776 III, 1894| folyosói nyugalmasságban egyszerre csak fut a korridor felé
777 III, 1894| akadálytalan haladás.~A 36. §-nál egyszerre hangzott a csengettyû. A
778 III, 1894| egész.~Szilágyi arcáról egyszerre eltûnt a mosoly s míg Teleszky
779 III, 1894| mondott egy olyat is, amitõl egyszerre felhõs lett a vidék Apponyiék
780 III, 1894| üstökével, hogy magát lehûtse.~Egyszerre tízen is megrohanták az
781 III, 1894| nyomatott névlajstromon egyszerre fordított négyszáz ember
782 III, 1894| tulajdonít, nem mondta.~Amire egyszerre ki is gömbölyödött az erdélyi
783 III, 1894| akkor e Napóleon-kópiából egyszerre csak kiugrik Rónay János
784 III, 1894| egyszerûségében gyönyörködünk, egyszerre csak kipattan a fals Rónay
785 III, 1894| fölemelkedett székében. Egyszerre olyan csönd lett, hogy szinte
786 III, 1894| Apponyi Albert gr.!~A karzaton egyszerre megsuhant a sok tollas kalap,
787 III, 1894| fõrendiház vörös padjaiba.~Egyszerre csak robogás, ajtónyitogatás
788 III, 1895| a sok szép beszédet, míg egyszerre megnedvesedett a szeme...~
789 III, 1895| mellényzsebében, s akkor egyszerre rábukkant az órájára.~Megnézte,
790 III, 1895| szükségem volt. De mint a villám egyszerre végighasította agyvelõmet
791 III, 1895| szõrre és szabásra, te egyszerre odaböksz a magadéra. Egy
792 III, 1895| ösztöntõl mintegy kényszerítve, egyszerre kivettem az egyik szivart,
793 III, 1895| volt már éjfél elõtt, mikor egyszerre megcsörrent az ablak.~Felkeltem.
794 III, 1895| pápaszememet.~Erre a szóra egyszerre eleresztettem.~- Miféle
795 III, 1895| vállalni a Kígyó-patikában, egyszerre meghalt egy nagybátyja,
796 III, 1895| dologtalan élet kényelmei közt egyszerre csak szülni kezdte Krisztina
797 III, 1895| õket.~- Bah! - kiáltott fel egyszerre János úr örvendezve. - Tegyük
798 III, 1895| aludni. Beszélgetés közben egyszerre csak Rimaszombatra fordult
799 III, 1895| tojása...~- Mi? - kérdék egyszerre négyen is.~- Az, hogy meg
800 III, 1895| szûkölködõkön segíteni kell, ott egyszerre megszûnik minden osztályválaszfal,
801 III, 1895| éppen ki kellett mondani, egyszerre kicsapott egyet a zsebébõl
802 III, 1895| Hát mikor nem volt?~Lett egyszerre nagy mozgás, nagy akció;
803 III, 1895| jelentéseket végzi, midõn egyszerre megnyílik a szárnyas ajtó,
804 III, 1895| rátermettség!~A hideg érc egyszerre lehûti forró tenyerét. Nem,
805 III, 1895| átnézi, de mindig állva, mire egyszerre kiderül ábrázata, s gunyoros
806 III, 1895| Szilágyi kiveszi óráját, s arca egyszerre ünnepélyessé, rideggé változik.
807 III, 1895| pedig sokszor akar, a Ház egyszerre kezdi keresni az ürügyet
808 III, 1895| magával visz a másvilágra.~Egyszerre mozogni kezdtek az udvari
809 III, 1895| egy egészen új földben, egyszerre csak mesésen nõni kezd és
810 III, 1895| tárca, mikor elõtte állott, egyszerre azt mondta: »Nem kell«.~
811 III, 1895| lézeng itt-ott egy alak. Egyszerre megjelenik a teremben Tisza
812 III, 1895| végéhez ért és félezer kéz egyszerre fordít lapot. Olykor, valamelyik
813 III, 1895| Wertheimjébe a tömérdek honorárium, egyszerre csak becsukja a kasszáját,
814 III, 1895| A Gyula miniszter lett.~Egyszerre huszan is körülvették, s
815 III, 1895| gyümölcs lesz - de mikor egyszerre a tányéron hozzák, mindenki
816 III, 1895| annyi tudást kell mutatni egyszerre, amennyi az embereknek nem
817 III, 1895| amint a beszédje végére ért, egyszerre csak zajos, növekvõ éljenáradat
818 III, 1895| az ötödik percben azonban egyszerre híre kelt, hogy megjöttek
819 III, 1895| Nyitráról a képviselõk.~Nosza egyszerre kiürült a Ház. Ki, ki a
820 III, 1895| mondatnak másik részét, mikor egyszerre mint a villám lecsapott
821 III, 1895| föleszi Kálnoky úr vagy egyszerre, vagy néha kétszerre (mint
822 III, 1895| Széchenyi Béla gróf beszéde után egyszerre szokatlan zaj ütötte meg
823 III, 1895| Wertheimjába a tömérdek honorárium, egyszerre csak becsukja a kasszáját,
824 III, 1895| a jegyzõ sarlója, mikor egyszerre csak közbemennydörög az
825 III, 1815| csak a Ház karzatán volna, egyszerre feléje fordult a honatyai
826 III, 1815| álmodik-e vagy egész ország egyszerre lát egy álmot.~S ha álom
827 III, 1815| egri bandériumnak, melybõl egyszerre egy sereg Dobó István ugratott
828 III, 1815| királyné nevének hallatára egyszerre csak fölzúg az éljen. És
829 III, 1815| fejét... és az a hófehér arc egyszerre csak elkezd pirosodni...
830 III, 1815| amint közeleg a vasárnap, egyszerre elfordul szíve a természettõl,
831 III, 1815| jegyzõ, meg a pártelnök egyszerre.~- Szavazni fognak bennük
832 III, 1896| ne lépjenek föl.~S akkor egyszerre jönnek örömpírral arcukon
833 III, 1896| Végre hajnal felé, mintha egyszerre lõttek volna a fejembe,
834 III, 1896| kinyomatva. Sohase látott még itt egyszerre újságírói szem annyi új
835 III, 1896| megértésére a meglepetés azon egyszerre kitört morajlásának, midõn
836 III, 1896| Deák óta, akit Antal bátyja egyszerre mint vezért küldött föl
837 III, 1896| valami röntgen-sugarakkal egyszerre el lehetne tüntetni a katonatesteket
838 III, 1896| feleltem. De lehet-e nekem egyszerre mindazokat, amiket írtam
839 III, 1896| Schunda összes hangszerei egyszerre megszólalva se csinálhatnának
840 III, 1896| egy csendesedõ pillanatban egyszerre villámhirtelen felszökik
841 III, 1896| jutott a derék Wolf, midõn egyszerre megcsillantak a rendõrök
842 III, 1896| hidegvérrel.~A rendõrök egyszerre rávetették magokat a Wolfot
843 III, 1896| akarta azt Deák Ferenc (egyszerre nagyon okos ember lett õnekik
844 III, 1896| fráter!~Ránézett és az arca egyszerre szigorúra vonódott, szemeit
845 III, 1896| az eshetõségre, ha most egyszerre becsuknák a Medvey boltját -
846 III, 1896| nagyobb öröm volt, amikor egyszerre három óriási piros szegfû
847 III, 1896| Mi történt? Mi indította egyszerre a puritánság és krisztusi
848 III, 1896| vélték most mind a hárman egyszerre s a kávé meg csokoládé legjavát
849 III, 1896| reá és ma ötven kéz nyúlt egyszerre feléje, amikor elhozta magával
850 III, 1896| kiszorult a kis javaslatból. Egyszerre felugrál az egész tábor
851 III, 1896| tudtatok kivinni s most egyszerre egy elnököt vinnétek ki?~
852 III, 1896| itt, hanem száz ember - egyszerre!) De Szilágyinak még a homloka
853 III, 1896| mindent megobstruálni. De egyszerre csak felpattant a néppárti
854 III, 1896| öten is beszéltek volna egyszerre. A véletlen Lukáts Gyulának
855 III, 1896| rója hát a folyosót. De egyszerre híre kél, hogy a miniszterelnök
856 III, 1896| nagy érdeklõdés mutatkozik egyszerre az õ beszéde iránt és úgy
857 III, 1896| folyosón a nyugtalan szélsõbal.~Egyszerre csak az üvegajtóba kiállott
1-500 | 501-857 |