1-500 | 501-822
Rész, Esztendo/Fejezet
501 II, 1884| szeretnék könnyen elveszíteni. Annyira megfontolják, ha támadnak
502 II, 1884| egyes részleteit.~Nem is annyira azokat, amik a teremben
503 II, 1884| keletkeznek.~Kármán már annyira vitte a »feszült várakozás«-
504 II, 1884| gyakran szokott dühöngeni, annyira, hogy rá kell húzni a kényszerzubbonyt
505 II, 1884| nagysága, hazája függetlensége annyira szívén feküdt, hogy még
506 II, 1885| megáldott szegény polgár nem is annyira mulatságos, mint inkább
507 II, 1885| Epreskert«-ben áll, s melyet annyira szeretett emlegetni minduntalan,
508 II, 1885| nem is a darabok tetszenek annyira, hanem Blaháné.~Mindegy,
509 II, 1885| különben sem gondol a formával. Annyira vitte a raffinériát, hogy,
510 II, 1885| hõseinek viselkedése.~Gyõry annyira belemélyedt, olyan odaadással
511 II, 1885| tett meg az állam semmit«. Annyira meg voltak már szokva, hogy
512 II, 1885| mindenütt, de szintén sehol sem annyira, mint itt, ahol az államférfiak
513 II, 1885| lányocskám nem sietett az a cica annyira, mint te, hogy sietségében
514 II, 1885| lendületessége, legalábbis annyira emelte reputációját, mint
515 II, 1885| sokáig volt a Honnál, és annyira szereti Jókait, hogy egészen
516 II, 1885| ember a viselõje. (De már annyira mégsem taksálom, hogy neki
517 II, 1885| mord arca nem inkommodálta annyira a szónokot, mint a Wahrmann
518 II, 1885| szeretné megenni.~Pedig annyira kesernyés, mint a vadkörte.~
519 II, 1885| ötletekkel, fordulatokkal, s annyira felvillanyozta a mamelukokat,
520 II, 1885| Szontagh Pál mondja, akit annyira respektálnak. De így mégis
521 II, 1885| tetszészaj szakítá meg.~Annyira szelíd volt ma, hogy a polemizálásra
522 II, 1885| amilyen zsúfolt a terem, épp annyira tömve vannak a karzatok
523 II, 1885| vagdalkozási rutinjával.~Nem annyira abban nagy õ ezúttal, amit
524 II, 1885| szavazása az ellenzékkel, annyira kimeríté a rendkívüliségeket
525 II, 1885| viszem a padbeli fiókomtól, annyira biztos az, hogy én ide visszajövök,
526 II, 1885| soványodhatott volna meg annyira!~Legelsõnek Szlávy József
527 II, 1885| helyreigazítást ír, de az nem annyira helyreigazítás, hanem ahogy
528 II, 1885| a szécsényi barátok, kik annyira beleszoktak a vendégeskedésbe,
529 II, 1885| halálra kuruzsol. Végre annyira elkeserítik, hogy fölakasztja
530 II, 1885| jegyzõknek, mégsem hiszem, hogy annyira vinné valamikor, mint Szt.
531 II, 1885| bátyám, megérdemlem mert annyira mentem a hanyagságommal,
532 II, 1885| föl-fölvillanyozták (nem a beszédek, annyira nem ment, hanem) élesebb
533 II, 1885| volt.~Maga a miniszterelnök annyira hozzászokott a vádhoz, hogy
534 II, 1885| Sándor, stb.~A képviselõk annyira széthúznak, hogy csak a
535 II, 1885| furcsa pozícióban volt. Nem annyira támadott, mint inkább védekezett.~
536 II, 1885| fáradtak bele az emberek annyira az alkotmányba, mikor egyformábbak
537 II, 1885| sem haragudni, sem örülni annyira, mint régen, sem nem melegek,
538 II, 1885| õnélkülök folyik, de õk annyira beleélték magukat, hogy
539 II, 1885| a léghajó, Thaly Kálmán. Annyira beleélte magát Rákócziék
540 II, 1885| Az elvtelenség nem volt annyira sem botránykeltõ, mint ma.
541 II, 1885| elveszíteni. Ha támadnak is, annyira megfontolják, mit mondjanak,
542 II, 1885| vannak még jó lelkek, akik annyira beleszoktak már a foglalko
543 III, 1886| székbe.~Hogy mért gyűlölték annyira Podmaniczky Frigyest, aki
544 III, 1886| Jánost nevezték a barátai. Annyira megunta a közös ügyeket,
545 III, 1886| enyém is ott van, és az annyira hozzám tartozó családi jószág,
546 III, 1886| De mint mindent ezt is annyira lejáratták, hogy majdnem
547 III, 1886| angol tárgyaló ügyvédek annyira levetkõztették az elõadási
548 III, 1886| sallángtól és cifraságtól, s annyira tüntetnek ezzel, hogy úgy
549 III, 1886| nem is a bölcs mondás fáj annyira neki, mint az, hogy parasztnak
550 III, 1886| de mégiscsak egy hetesek.~Annyira megszoktam ezzel az újságírói
551 III, 1886| a szép iránt, s most már annyira vagyok, hogy a Göndöcs hortyogása
552 III, 1886| mondani az igazat. A politika annyira abszorbeálta az érdeklõdést,
553 III, 1886| mondhatni:~»A politikusok annyira elszedték tõlünk a pénzt,
554 III, 1886| akit egy ilyen kicsiség annyira képes elkedvetleníteni,
555 III, 1886| egy idõ óta hála istennek annyira szaporodnak a barátaim (
556 III, 1886| váltottak titkos szavakat.~S annyira ment vakmerõségük, hogy
557 III, 1886| elmaradt.~(Nem csoda, hisz annyira kifosztogatott bennünket
558 III, 1886| teljes magány). Ezektõl annyira nem hall soha semmit, hogy
559 III, 1886| A rongyos jószág, miután annyira megcsúfolták (az utolsók
560 III, 1886| õket.~Csanády Sándor pedig annyira elálmosodott, hogy elfelejtett
561 III, 1886| aratva minden párton.~A Ház annyira benne volt a barátkozásban,
562 III, 1886| méhzsongást. A fõtisztelendõ úr annyira belemelegedett a dikcióba,
563 III, 1886| soha senki sem inzultált annyira. Hogy én frázishõs vagyok?
564 III, 1886| iránti érzelmeibõl szövõdött, annyira átcsapott a trivialitásba,
565 III, 1886| Egy szó mint száz. Tisza annyira felvillanyozta pártját,
566 III, 1886| krt költöttem túl. Eleinte annyira restelltem azt is, hogy
567 III, 1886| lankadtan ül egy sarokban s annyira beleélte magát madarai természetébe,
568 III, 1886| odamondogattam a kormánynak« (mert õ annyira hû és rendíthetlen, hogy
569 III, 1886| folytatódott és végzõdött.~Annyira tapintatlan volt benne minden,
570 III, 1886| meggyülemlett interpellációkra.~Annyira kimerítõ volt, hogy a Házat
571 III, 1886| hangon, hogy az ember nem annyira a királyt vélte hallani,
572 III, 1886| ilyesvalami rúgtathatta fel annyira a tekintélyemet.~De a »Budapesti
573 III, 1886| napoknak egyikén, mikor annyira divatba jött a gyanúsítás,
574 III, 1886| vélte a kancellár.~„Nem annyira fenség - mondám lélekjelenlétemet
575 III, 1886| ebben az izgatott hajszában annyira mindent abszorbeált ez az
576 III, 1886| ilyenkor, de még évközben is. Annyira szeretjük és annyira bízunk
577 III, 1886| is. Annyira szeretjük és annyira bízunk az õ szeretetében,
578 III, 1886| No, még rosszabb - hát annyira vagyunk, tisztelt uraim,
579 III, 1886| méltó szerencsét.~Már-már annyira voltam, hogy majdnem feledni
580 III, 1886| nekem.«~Mondom, már majdnem annyira voltam, midõn nehány hét
581 III, 1886| ikára Budapestre. Egy szabót annyira föllelkesítettem e kitüntetésemmel,
582 III, 1886| A sok orvosi jó tanács annyira megzavarja a fejeket, hogy
583 III, 1886| tesz valamit. Hetek óta még annyira sem vitte, hogy a zsúfolt
584 III, 1886| fõispáni székekbe, nem is annyira az egyént, mint inkább a
585 III, 1886| volt a legközelebbi hét is.~Annyira vitte, hogy kezd már rokonszenves
586 III, 1886| elröstellné magát, már nem annyira gyûlöletre, mint inkább
587 III, 1886| spirituszban.~A vadászok annyira örültek e fölfedezésnek,
588 III, 1886| gazdag, mert nem becsülte annyira a pénzt, hogy megváltozzék
589 III, 1886| lett miniszterré, mikor annyira ki vagyunk koplaltatva a
590 III, 1886| nehány képviselõ, akik nem annyira a muszkával akarnak kötekedni,
591 III, 1886| békítõ Tisza Kálmánnal.~Annyira eltalálta a hangot, hogy
592 III, 1886| fõherceg-féle toaszt, mely itthon annyira fájt, tulajdonképpen nem
593 III, 1887| arisztokrácia, s virtuskodásai nem annyira a pénzszórásban kulminálnak,
594 III, 1887| menni, mert Magyarországon annyira vagyunk, hogyha valaki könyvet
595 III, 1887| botlott meg rajta.~De nem is annyira az õ életével van most dolgunk,
596 III, 1887| nagyuraknál, de senkinél annyira, mint Tisza Lajos grófnál,
597 III, 1887| lengetheti a zászlóját, mert annyira nincsen semmi híja, hogy
598 III, 1887| jeles szónokot, kinek alakja annyira hangulatkeltõ volt e szomorú
599 III, 1887| követte beszédjét, mely annyira a karcolatokba való, hogy
600 III, 1887| az ajkakon nyomtalanul.~Annyira nyomtalanul, hogy minden
601 III, 1887| szünetlen topogás és zsibongás annyira hat a látásra, a gyülekezõk
602 III, 1887| gyülekezõk zaja és krákogása annyira elfoglalja a figyelmet,
603 III, 1887| amint leírtam, mert Kubicza annyira rendben tartja a vármegyéjét,
604 III, 1887| eddig a függetlenségi párt, annyira elérzékenyedett a saját
605 III, 1887| programbeszédjét.~Orbán annyira szónok, hogy neki a beszéd
606 III, 1887| beszéd cél önmagáért. És annyira pesszimista, hogy emiatt
607 III, 1887| nini, most veszem észre, annyira belebonyolódtam a folyosó
608 III, 1887| hogy tulajdonképpen nem is annyira az új pénzügyminiszteri
609 III, 1887| karcolatokba.~Az új államtitkár annyira új, hogy még nem is államtitkár,
610 III, 1887| eggyel.~A T. HÁZBÓL [ápr. 2.]~Annyira elöregedett a Ház, hogy
611 III, 1887| hogy a vasúti kérdésekben annyira nem beszélhet ok nélkül
612 III, 1887| és Tinódnak.~A derék öreg annyira elérzékenyedett a miniszter
613 III, 1887| a néven hallani.)~Fabiny annyira kemény dió, hogy õtõle soha
614 III, 1887| találkoztak: - Mivel vettétek be annyira a nép szívét?~- Azzal, amink
615 III, 1887| Ámbár az mellékes, mert nem annyira a bolgár trón miatt megyek
616 III, 1887| az alma mater gyermekei annyira felszaporodtak, hogy ma
617 III, 1887| megtört, semmije sincs, de annyira mégse tört meg, hogy a külszínt
618 III, 1887| volna. De olyan derék ember, annyira szükséges azon a pozíción,
619 III, 1887| két beszédet tartott, s annyira feltüzelte magát, hogy az
620 III, 1887| illetõleg felolvastatott.~Annyira benne van a kormány a kölcsönzésben,
621 III, 1888| kapta volna, mert az nem annyira a Tisza kitüntetését jelenti,
622 III, 1888| gomblyukbetegség«, mely annyira el van terjedve a világon,
623 III, 1888| szép Budapestünket. Igaz, annyira fiatal, hogy még nem is »
624 III, 1888| tisztet, s a jelesebb betegek annyira tudják már ezt, hogy nincs
625 III, 1888| a kisdiákokat portálni. Annyira polgár volt, hogy még a
626 III, 1888| tagadták. (Még akkor nem volt annyira kifejlõdve az emberekben
627 III, 1888| Hát nem szép az, ha valaki annyira viszi, mint Bánffy Béla,
628 III, 1888| szövegében volt valami, ami nem annyira a kormánynak, mint inkább
629 III, 1888| méltányolni lehetne.~Láng nem annyira a büdzsét védelmezte, mint
630 III, 1888| Greshamnál.~A folyosó lázban van. Annyira megnyugtatta az embereket
631 III, 1888| bíztak rá. Lassan-lassan annyira vitte isten a sorsát, hogy
632 III, 1888| boldog ország, ahol már annyira elintéztek mindent, hogy
633 III, 1888| hogy ezen javaslat nem annyira a rákok és halak elszaporítására,
634 III, 1888| misztifikáció kifejezést. Pedig kár annyira érzékenykedni, ebben már
635 III, 1888| kiontott vérért.~De már annyira mégse tigris, meglágyult
636 III, 1888| könnyebben ment a világpolitika.~Annyira könnyen, hogy alig csattant
637 III, 1888| tizenkét krajcárba került. De annyira hozzászokott a messzelyhez,
638 III, 1888| messzely pálinkát szokta meg annyira, hogy a huszonnégy krajcárt
639 III, 1888| franciákban van zsenialitás) annyira megragadta a gróf szívét,
640 III, 1888| meg!« S valóban õbennük annyira kifejlõdött már a jó szív,
641 III, 1888| hadi kalandok nem érdeklik annyira, ahogy azt egy trónörökösnél
642 III, 1888| mellett, akit csikó korában annyira kényeztettünk, gebe korában
643 III, 1888| volt, nem jött el, s nekem annyira hiányzott, hogy nem tudtam
644 III, 1888| miért szereti Reményi úr annyira a flottát?~- Mert jó hazafi.-
645 III, 1888| Csanád megyében, de nincs annyira bizalmasan önmagával, mint
646 III, 1888| De a csökönyös beamter annyira pünkösdinek hitte a magyar
647 III, 1888| meg senki, s e tekintetben annyira elõvigyázó vagyok a személyeim
648 III, 1888| kedveskedett egy cukorkával.~Ebbe annyira beleszokott Urunk, hogy
649 III, 1888| kád csöpögése. Az emberek annyira elszoktak nyáron át a beszédektõl,
650 III, 1888| Szunyogh Szabolcs is itt lesz.~Annyira ugyan nem ment a dolog -
651 III, 1888| gárdájához tartozott, aki annyira identifikálta magát a generálissal,
652 III, 1888| való, de az õ egyénisége annyira rokonszenves, annyira nemes,
653 III, 1888| egyénisége annyira rokonszenves, annyira nemes, hogy mindenütt szívesen
654 III, 1888| potentát, s mégsem vitte annyira, hogy háza legyen.~A fõrendiek
655 III, 1888| financiák érdekeljék õket annyira.~Nem akarok maliciózus lenni,
656 III, 1888| mutatkozott. A 11-ik §-nál annyira megfeszült a figyelem, hogy
657 III, 1888| egészen.~- Hála Istennek.~Annyira megörültem, hogy most hálából
658 III, 1888| Judíciuma éles. De ötletekben annyira gazdag, hogy ezek némelykor
659 III, 1888| elõtte nem gombolóznának be annyira, tükörben tanult ravaszsággal,
660 III, 1888| még mint kisebbség), de annyira minden pretenzió nélkül
661 III, 1888| csoda módon helyreigazodik annyira amennyire a csend.~E bizonytalan
662 III, 1888| kedélyes, impraktikus. Annyira impraktikus, hogy még a
663 III, 1889| az ember Ghyczybõl, hogy annyira hódol a divatnak.)~Péchy
664 III, 1889| türelmetlenül fészkelõdtek.~- Nem annyira élc ez - folytatá az elménckedõ
665 III, 1889| Egészen lesoványodtam, annyira bánt az a dolog. Mondd el,
666 III, 1889| efféléken töprengett, s annyira hozzáidomult a lelke a Tisza
667 III, 1889| ritkán zajongnak velünk. Annyira messze esnek, hogy el is
668 III, 1889| Fejérváryt senki sem élvezi annyira, mint Thaly és Thalyt senki
669 III, 1889| mint Thaly és Thalyt senki annyira, mint Fejérváry. Ez a két
670 III, 1889| mondani!« »De gyönyörû!«~Majd annyira magánkívül lett, hogy elkezdte
671 III, 1889| mint sajnosan tudjuk - annyira beteg, hogy nem járhat sem
672 III, 1889| szavazzon a 25. § ellen.~Annyira mulatságos a határozat,
673 III, 1889| semmi sem mutatja benne annyira a nagy embert, mint az a
674 III, 1889| Tetszés a jobboldalon.) Annyira erõt vett rajta a folyosói
675 III, 1889| okos, gyakorlati ember, de annyira mély tisztelõje a magyar
676 III, 1889| van benne. De ez mind nem annyira attikai só, mint inkább
677 III, 1889| Horváth Lajos és Hodossy Imre annyira komoly emberek, hogy nehéz
678 III, 1889| év elõtt. De az államélet annyira elágazó lett, hogy az efféle
679 III, 1889| nem fordultak elõ, ami nem annyira az ellenzéknek vagy a házszabályoknak
680 III, 1890| kifelé a kun pusztákra. Annyira takarékosak, hogy a szegedi
681 III, 1890| leveleirõl beszélek, melyekkel annyira jóllaktam, hogy most már
682 III, 1890| száz forintja mégis érdekel annyira, hogy ne vonjam meg a kívánt
683 III, 1890| Tartarin úr. De miért legyenek annyira szõrszálhasogatók? Igazi
684 III, 1890| belügyminisztériumban. De Bródy már ekkor annyira újságíró volt, hogy nem
685 III, 1890| találta kidomborodva, s annyira eszébe sem jutott senkinek
686 III, 1890| második az, hogy a képviselõk annyira el vannak foglalva törvényhozási
687 III, 1890| tatarozási leleményességét annyira kiaknázta, hogy Almássynak
688 III, 1890| pártok feletti szempontból; annyira tárgyilagos volt, hogy a
689 III, 1890| Eddigi parlamenti föllépései annyira imponálók, olyan szabatosak,
690 III, 1890| imponálók, olyan szabatosak, annyira rajtuk van a méltóság, erõ
691 III, 1890| nagyobb pech.~Egyszer aztán annyira megkörnyékezte a pech a
692 III, 1890| hogy végre kirázott belõle annyira való csendet, hogy Roszival
693 III, 1890| szájra járt, fülbõl fülbe, annyira megkopott, átidomult útközben,
694 III, 1890| szatírákat írva róluk. Hiszen annyira elhagyatottak és szerencsétlenek!~
695 III, 1890| van, Daniel Gábor, s az annyira el van bizakodva e talentumára,
696 III, 1890| beszélt Vas megyérõl (ahol annyira szeretik), Franciaországot
697 III, 1890| Franciaországot se kalandozta be (ahol annyira bálványozzák), hanem kihajtatván
698 III, 1890| saját mulatságából teszi. S annyira ment minden afféle feltûnési
699 III, 1890| ravaszságot senki sem használja annyira cum grano salis; beszédjének
700 III, 1890| sereget.~A sok nézéstõl annyira elkáprázik a párt szeme,
701 III, 1890| a mágnást - de már akkor annyira el volt fáradva, hogy megpihent.~
702 III, 1891| királyéval. Minthogy e vonzalom annyira becses, hogy még a látszata
703 III, 1891| dolog?~Mert a hiperlojalitás annyira hipernél is hiperebb, hogy
704 III, 1891| az összeállított zsûri. Annyira kisült már eddig, hogyha
705 III, 1891| legalábbis foglalkoztatják annyira az elméket, mint a szerelem.)~
706 III, 1891| fõhercegnek is?~- Az éppen annyira nehéz, mintha valaki tíz
707 III, 1891| tart és a kokárdákat sem annyira a szélsõ uraknak, mint inkább
708 III, 1891| nóta, amivel elõállott, nem annyira orgonába, mint inkább hegedûbe
709 III, 1891| éhesek merõ tekintetével és annyira hatalma alá került a képzelõdésnek,
710 III, 1891| kell megjegyezni, hogy nem annyira vérengzési ösztönbõl, avagy
711 III, 1891| pántlikájával a szélsõbalt annyira föllelkesítette, hogy Szilágyit »
712 III, 1891| dolgok azonban Szilágyinak annyira megfeküdhették a gyomrát
713 III, 1891| nyomnak.~Ez a látványosság annyira megtette a hatást, hogy
714 III, 1891| volt, de mégis mérsékelte annyira magát, hogy a javaslatot
715 III, 1891| Hát a parlamenti modor már annyira süllyedt volna Magyarországon? . . .
716 III, 1891| meg. A is parlament nem annyira törvényjavaslatokon dolgozik,
717 III, 1891| mellékes. Mert a dologban nem annyira a személy a fõ, mint inkább
718 III, 1891| farkast és a bárányt, de annyira már az õ humora se terjedt,
719 III, 1891| új képviselõ létére már annyira offé van a dolgokban.~A
720 III, 1892| az õ szerény viselkedése. Annyira szakított a hatalommal,
721 III, 1892| szólsz hozzá? Ugye tetszik?~- Annyira tetszik - felelte Pál úr
722 III, 1892| ellenfélnek. Sõt kapzsisága annyira ment, hogy a mellényzsebeit
723 III, 1892| Az erõs emberek ezen faja annyira el van telve tetterõvel,
724 III, 1892| zsurnalisztikában, ahol annyira szerették, az õ meghalási
725 III, 1892| produkáltunk, az már nem állja ki annyira a sarat. Amit a fõurak csináltak
726 III, 1892| mondaná:~- E szellem nem annyira ostoba, mint a nánásiak;
727 III, 1892| érdemlik meg, hogy engem annyira ünnepeljenek. Mégis jól
728 III, 1892| várost, mely hibáiban is annyira szeretetreméltó. (Viharos
729 III, 1892| egyéni és összhangzatos. Arca annyira beszédes, mintha minden
730 III, 1892| becsületére válnék. Beszédje nem annyira beszéd volt, mint inkább
731 III, 1892| királyunkkal egy napon.~Sõt annyira vitte a haragja, hogy az
732 III, 1892| és makrancos Szederkényi annyira rá van szokva a »nem«-eket
733 III, 1892| ásításban kétfelé válik.~Sima annyira megijedt, hogy az arc el
734 III, 1892| birkóznak s végefelé már annyira kimerülnek, kifogynak az
735 III, 1892| jegyzõi táblákra.~Sima ma annyira belejött, hogy még Horváth
736 III, 1892| senki sem gondolt volna.~Ma annyira kifogyott volt az ellenzéki
737 III, 1892| isten, ez tán hibája is. Nem annyira a képviselõi kívánságok
738 III, 1892| bölény. Elment, odavan õ is.~Annyira egyforma a párt, hogy szinte
739 III, 1892| Kicsiklandozni? Ez a szó annyira jellemzi a mai ülést, hogy
740 III, 1892| meghosszabbodnak (de nem annyira, hogy a miniszteri széket
741 III, 1893| olyan derék intézmény az. És annyira szükséges. Szükséges mondom,
742 III, 1893| napom.~- Miért haragszol annyira a kökörcsinre?~- Mert valamiképpen
743 III, 1893| Bourbonok jelvénye a liliom, annyira jelvénye Singer-Wolfnernek
744 III, 1893| ma már nem is politikus. Annyira nem az, hogy a lapok politikai
745 III, 1893| beállott a síri csend.~Mindez annyira kihozta a sodrából Pulszky
746 III, 1893| hozzá; az is jelentéktelen, annyira csekély, hogy nem érdemes
747 III, 1893| eltalálta, mi a teendõ, annyira meglepõ volt az ellenzékre,
748 III, 1893| ultramontán szellemû volt. Annyira szûzbeszéd, hogy szinte
749 III, 1893| ellenzéki nagy gyerekek annyira szeretnek), s hogy a polgári
750 III, 1893| újra bejött, kijött, sõt annyira ment unatkozásában, hogy
751 III, 1893| keresek most egy ideig, annyira felizgatott egy képviselõtársunk
752 III, 1893| váratlan öröm, hogy itt vagy, annyira megzavart, hogy rosszul
753 III, 1893| darabot haladtunk mi többiek.~Annyira rendben van már minden,
754 III, 1893| mesterséghez? Fölkelt s annyira kevesellte az eddigi vívmányt,
755 III, 1893| rezolúciónak, a »vívmány«-nak annyira, hogy most talán abban fõttek
756 III, 1894| ma már nem is politikus. Annyira nem az, hogy a lapok politikai
757 III, 1894| mesterkéletlen volt a nyelv, annyira természetes az észjárás,
758 III, 1894| van kifejezve.~Ez a gyanú annyira megkapott, hogy izgatottan
759 III, 1894| gördültek alá homlokáról. Annyira agyon volt már kuszálva
760 III, 1894| támaszkodott rá.~Az ellenzék annyira rávetette volt magát az
761 III, 1894| liberalizmus szempontjából.~Polónyi annyira elfeledkezett a tegnapi
762 III, 1894| elszéledezett; a visszamaradtak annyira elunták magukat, hogy már
763 III, 1894| ismétlésekbe esném.~Szilágyi annyira szónok s annyira ösmeri
764 III, 1894| Szilágyi annyira szónok s annyira ösmeri tárgyát (e javaslatot,
765 III, 1894| melyben az egész szituációt annyira markáns vonásokkal világította
766 III, 1894| játszani, s mellyel ellenfeleit annyira fel tudja bõszíteni, csendes
767 III, 1894| fel mûvészet.~A lármát nem annyira a hallás által, mint a látással
768 III, 1894| felszólalást ért oly elágazóan, annyira összegubáncolva a kérdéseket,
769 III, 1894| azelõtt. A kormány azonban annyira jól viselte magát s olyan
770 III, 1894| kegyetlen szavakkal bírálva nem annyira a Bánffy tetteit, mint inkább
771 III, 1894| hasznos lett volna tekintélyét annyira meghurcolni.~A többség ezt
772 III, 1894| hogy Keresztes Istvánt sem annyira a rendõrök, mint inkább
773 III, 1894| akaratát. Ezért ment fel annyira azon néhány udvari szavazatnak
774 III, 1894| természetesen a lemondás csak annyira látszik benne, mint a zsidók
775 III, 1894| Luczenbacher Pálnak s a végzet annyira kedvezett a liberálisoknak,
776 III, 1894| volt, azon a mezõn, ahol annyira otthon van a számok között,
777 III, 1894| csodálatos okosan úgy, hogy nem annyira a cár halála döbbentette
778 III, 1894| szállította le az ügyet s annyira elvette minden irányban
779 III, 1894| jellegével, mely nem fáj annyira, mint a friss hurut, de
780 III, 1895| napot, melyen a nemzetnek annyira betelt minden vágya, hogy
781 III, 1895| tetszett meg nekik rajtad annyira.~Vállat vontam, »isten tudja«,
782 III, 1895| kimentek a divatból, azaz annyira divatba jöttek, hogy most
783 III, 1895| legrosszabb szokásait is átvették, annyira, hogyha Tisza például köhécselt
784 III, 1895| unatkozva morognak.~Ez az eset annyira kihozta a flegmájából, hogy
785 III, 1895| tudtam aludni azon éjjel. Annyira fölizgatott rejtélyességével
786 III, 1895| van már, hogy: ki oszt?~Annyira komplett a társaság, hogy
787 III, 1895| huszonhárom évig tartó beszédek annyira csábítanak a malíciára! -
788 III, 1895| dolog - de én nem megyek annyira, hogy elsõ intrádára Arany
789 III, 1895| Gyulára szavazott.~Ez nem annyira Szapáry Gyulát jellemzi,
790 III, 1895| végre beleülhet, már akkor annyira kifárasztotta magát hajnal
791 III, 1895| fölött maradt.~De mégis, nem annyira a beszédekkel, mint inkább
792 III, 1895| mai napon egyébiránt nem annyira a kormány ellen viaskodott
793 III, 1895| de nem a beszédek adják annyira az õ súlyát, hanem amint
794 III, 1895| végzetesek.~De Wlassics annyira sokat tudó, õ azt is tudta,
795 III, 1895| magyaros koponyája szinte annyira kerek, hogy nem lehet köcsögkalapot
796 III, 1895| kultuszbüdzsé óta a fõrendiházban annyira megnõtt két pompás beszéde
797 III, 1895| a válságokra, mindenünk annyira megvan, ami a válságokhoz
798 III, 1895| is nyomta az, legalábbis annyira, mint a Tiszáét, s ebbõl
799 III, 1895| baltábor részérõl, mely nem annyira Zágrábot akarta megostromolni,
800 III, 1896| most már látom, hogy nem annyira a »Társalgási leckék«-ben
801 III, 1896| kérdésekhez nem értenek annyira, mint a képzõmûvészeti mûkincsekhez.~
802 III, 1815| határát is. A kivételek annyira ritkák, hogy szinte csodálatosaknak,
803 III, 1815| õket olvasni, de nem bírja annyira a nyelvet. Ekkor jelennek
804 III, 1815| könyvkereskedésbe, míg végre annyira kimûvelte lelkét, hogy mélyen
805 III, 1815| tartó házi tanfolyam alatt annyira szenvedélyévé vált a nevelés,
806 III, 1815| úrhölgyek közt, míg végre annyira vitte, hogy összejött (1867-
807 III, 1815| önöket az én nevem körül. Annyira hiányzanak bennem minden
808 III, 1896| otthon.~Az egész dolog immár annyira megszokott, hogy szinte
809 III, 1896| vissza a hangját... Amellett annyira fesztelenül, oly nonchalance-szal
810 III, 1896| lett annál. Tisza István annyira kidomborodott a legközelebbi
811 III, 1896| sohase fog megváltozni. Annyira céltudatos, annyira makacs
812 III, 1896| megváltozni. Annyira céltudatos, annyira makacs és határozott, annyira
813 III, 1896| annyira makacs és határozott, annyira világosan áll lelkében a
814 III, 1896| az igazságok kútja lenne. Annyira nemes õ a politikában, hogy
815 III, 1896| feketébb, amint festik, de néha annyira sem fekete, hogy talán nem
816 III, 1896| építsük ki a magyar államot s annyira mélyen beverjük a szabadelvûség
817 III, 1896| dörzsölni. Bosszantott, hogy annyira cserbe hagyott a memóriám.
818 III, 1896| halhatatlanok. Már az se csoda.~Annyira furcsának látszott nekem
819 III, 1896| álmodom sárkánnyal.)~- Ha már annyira érdekel a téma - szólt hozzám
820 III, 1896| bricskát, mely összetört. Ez annyira kihozta a sodrából a heves
821 III, 1896| kell túloznunk. Nem kell annyira kétségbeesnünk, mintha a
822 III, 1896| megnyugodni, amin tegnap annyira felháborodtak.~S mégsem
1-500 | 501-822 |