1-500 | 501-791
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1873| mer kottyanni »az fontos ország dolgaiba«, az is õtõle profitírozta
2 I, 1873| bőkezűségét az Ellenőr iránt.~Az ország legsoványabb emberéről logice
3 I, 1873| önöknél? Hej, az csak a jó ország!~- Meghiszem azt. Tudja
4 I, 1873| beszéljünk a nógrádiakról.~...Az ország dolga szépen megírva lejön
5 I, 1874| kormányt s határozzon az ország sorsa felett. Kétséges pedig
6 I, 1874| kerülhetett ki, mely tisztán az ország tönkrejuttatását tűzte ki
7 I, 1874| menne a gazdálkodás az egész ország területén, a mintegy 10
8 I, 1874| valóságos botrány lenne az ország igazgatásáért is felelõs
9 I, 1874| elõleg, mely a jövõben az ország javára bõven kamatozhat,
10 I, 1874| nem tartó hazug ember - az ország nemcsak belül, de határain
11 I, 1874| õfelségét ismertessék az ország bajával s az orvossággal,
12 I, 1874| helyett gondolkozik és érez az ország sorsáról: még ezzel sem
13 I, 1874| munkálaton, mely az összeülendõ országgyûlés elõtt fel fogja tárni
14 I, 1874| megbotránkozva írja le az ország pénzügyeinek helyzetét Kerkápoly
15 I, 1874| Sokszor úgy állt már az ország, hogy csak három napra fedezhette
16 I, 1874| mindenféleképp okoskodni, hogy az ország életét napról napra tengesse,
17 I, 1874| egyáltaljában el lehet az egész ország közigazgatási közegeirõl
18 I, 1874| lemondott a reményrõl, az ország pénzviszonyait jobb karba
19 I, 1874| hangoztatjuk mi is és az egész ország.~De ez alatt sem mi, sem
20 I, 1874| ez alatt sem mi, sem az ország nem értheti azt, hogy fösvénykedjünk
21 I, 1874| idõben várható jelentése az ország pénzügyeinek állásáról
22 I, 1874| részesítését, mit bármily ország kormánya is megtenne saját
23 I, 1874| beváltotta. Lefestette az ország helyzetét olyan élethíven,
24 I, 1874| lábra lesz-e állítva az ország pénzügyi helyzete, a jó
25 I, 1874| Még itt is pártoskodás, az ország életfenntartása kérdésében!
26 I, 1874| fel:~Ha szükséges volt az ország életfenntartására a kölcsön,
27 I, 1874| kielégíthetlen »Moloch« torkába az ország pénzét. Szinte megérzik
28 I, 1874| a szegénységben megtört ország zsebébõl.~Az összes baloldali,
29 I, 1874| lettek volna olyanok, kik az ország sanyarú állapotát s a méltányosságot
30 I, 1874| mindenki megérthette, hogy az ország az anyagi magaslatról lefelé
31 I, 1874| nemcsak a hírlapok, hanem az ország közvéleménye is. Mert biz
32 I, 1874| felállítása, egy intelligens ország legintelligensebb testülete,
33 I, 1874| befizetését eredményezheti, de az ország sanyarú állapotán segítenie
34 I, 1874| sajtó s úgyszólván az egész ország értelmesebb része igazán
35 I, 1874| tönkrejutott anyagilag az ország a kormány helyeselt gazdálkodási
36 I, 1874| egyesek. Az nem állam, nem ország, hanem csak eleven embercsoport.~
37 I, 1874| rendületlen hívei voltak.~Az ország szomorú, hogy ne mondjuk
38 I, 1874| bruder, meddig tart még az ország ezen szomorú sorsa? - kérdé
39 I, 1874| szokott jóízû hangon az ország »Pista bácsija«, Patay.~-
40 I, 1874| magányában ráér gondolkozni az ország sorsa felõl, múlt õsszel,
41 I, 1874| kezembe, telve tömérdek, az ország boldogulására szánt törvényjavaslattal.
42 I, 1874| hogy átlapozta-e azt az ország bölcse. Sok idõ telt bele,
43 I, 1874| hadúr-, a király- és az ország elsõ közegének, a miniszternek?~
44 I, 1874| receptet« küldé hozzánk a beteg ország számára:~»Rp. Az állam ingatlan
45 I, 1874| külföldi hitelezõk is az ország polgáraivá lennének.)~A
46 I, 1874| hallgatjuk, mert elvész azon ország, melynek polgárai nem keresik
47 I, 1874| királyság azon egyetlen ország, mely 1836 óta a külföldi
48 I, 1875| biztos eszközt mutatnak az ország bajainak orvoslására, nemcsak
49 I, 1875| napra erõsödik; erõsödik az ország közvéleményének nyilvánítása
50 I, 1875| mit már régen óhajt az ország, hogy ti. reformáltassék
51 I, 1875| viszonylatban egységes érdekû ország magasabb védvámot állít
52 I, 1875| rossznak ütött ki. Az ország minden részébõl beérkezett
53 I, 1875| tudom, mi lesz belõlünk?~Más ország sohasem juthat ennyire!
54 I, 1875| meggondoljuk, hogy »civilizált ország létünkre« is csak annyi
55 I, 1875| mindenki.~És ha iparûzõ ország akarunk lenni, a legelsõ
56 I, 1875| hol kellene kezdeni, ha az ország minden ízében mutatkozó
57 I, 1875| Kiszakítottuk ezen szavakat az ország bölcsének monumentális nagy
58 I, 1875| mind igaz, - de kérdjük: az ország ilynemû viszonyai mellett
59 I, 1875| húsz percenttel olcsóbbá az ország földbirtokait négy millió
60 I, 1875| áldozatkészségérõl és az ország hitelérõl szólott, mindinkább
61 I, 1875| soha ennyit nem várt az ország, és azonkívül ezen beszédben
62 I, 1875| benyomást várnak e beszédtõl az ország hitelére.~41. sz., október
63 I, 1875| hogy nem hiába dobták ki az ország tengernyi pénzét - vagy
64 I, 1875| megtámadta Tiszát, amiért az ország érdekeit saját nagyravágyásának
65 I, 1875| kilátás arra, miszerint az ország pénzügyei rendeztessenek.
66 I, 1875| gondoskodik arról, hogy az ország minden nagyobb községe s
67 I, 1875| nemes feladata, mely az ország talált pénzügyi viszonyainak
68 I, 1875| és nyomort a hazáért.~Az ország fiatalsága mint egy ember
69 I, 1875| könyvét. És teleírták azt. Az ország lelkesedése, hálája kísérte
70 I, 1875| koldusboton vánszorogtak el. Ország árvái, haza koldusai lettek.
71 I, 1875| alamizsnaképp a tartozást, mit az ország meg nem fizethetett. A koronás
72 I, 1875| ez enyhülés is; hogy az ország maga még mindig adósa koldusainak;
73 I, 1875| árváinak gondviselõje az ország.~Az országgyûlés, az ország
74 I, 1875| ország.~Az országgyûlés, az ország költségvetésébe vevén fel
75 I, 1875| sokkal rosszabb volt az ország hitele, legkevesebb 8%-ot
76 I, 1875| év múlva visszafizesse az ország.~A mostani kölcsön felvételéről
77 I, 1875| adósságoktól megszabadulhat az ország, - helyettük oly adósságot
78 I, 1875| jöttek hozzá; az elõbbiek az ország minden részébõl. Egyletek,
79 I, 1875| munkája után látja. Boldog ország, hol a havidíjakat eleve
80 I, 1875| tekintete mereng.~Ez az ország a jómódú polgároké.~Amarra
81 I, 1875| alkalmasaknak találtatnak, mely ország fogja ezentúl is a drága
82 I, 1877| isten áldása egész héten az ország minden részébõl érkezõ levelekben.~
83 I, 1877| ő érdemök e hazában: az ország ékes büszkeségét, a szép
84 I, 1877| ilyen finom fogásokat az ország javára?~Hja, mert neki csak
85 I, 1877| szóra idézni fogok egy, az ország valamennyi plébániájához
86 I, 1877| elvetett konkolyt.~Micsoda? Az ország nagyjai nem méltatták volna
87 I, 1877| királynét, ki megosztja az ország gyászát, a nemzeti kegyelet
88 I, 1877| Már hiszen... amely ország kormánya olyan szónokot
89 I, 1877| Győzelem!~Egy feldúlt ország fényes győzelmei. -~Egy
90 I, 1877| pohártól beteg lett a fél ország.~»A cár a mi szövetségesünk!«
91 I, 1877| méltóságteljes alakja az országház elõtt, a hónapos szobák
92 I, 1877| azt mondá ünnepélyesen az ország képviselete elõtt: »én nem;
93 I, 1877| Rabok vagyunk. S ez az ország eszerint egy nagy börtön.~
94 I, 1877| szemüvegen keresztül az ország anyagi viszonyait, mint
95 I, 1877| oly zajongó Párizs, az ország szíve. A hullámok, melyeket
96 I, 1877| Ráérhetett-e Kossuth egy háborgó ország élén figyelemmel kísérni
97 I, 1877| szomorú gúnyja. Egy arculütött ország, amelynek nem szabad elpirulni!~
98 I, 1877| elpirulni!~Egy arculütött ország, melynek akarata olyan,
99 I, 1877| lepedõben láthatni.~Az egész ország gúnyosan nevet a kis városka
100 I, 1877| vagyunk. De meg aztán az »ország védasszonya« is ott van,
101 I, 1877| Hiszen mi vagyunk azon ország, ahol Rózsa Sándort tették
102 I, 1877| tüntetés, legyen az egész ország mennydörgõ szava, fegyvert
103 I, 1877| mondván:~»Meghódolok az ország szavazatának.«~Azután pedig
104 I, 1877| csak ma jut még oda, s az ország minden részében megtartott
105 I, 1877| bizonyíthatja jobban, hogy egy ország becsületesen van kormányozva,
106 I, 1878| meghalt. Elvesztettük benne az ország legnagyobb étû, legnyomatékosabb
107 I, 1878| Ismeri majdnem az egész ország és mosolyog, valahányszor
108 I, 1878| határozatunkat hogy fogadta az ország? Pompás ötlet volt tőlem.
109 I, 1878| egy ember, akit egy egész ország szeretete övez körül, mit
110 I, 1878| országos képviselõ, noha az ország nem ösmeri a képességét
111 I, 1878| egyetemben.~A sajtó és az ország fel is volt háborodva akkor...~
112 I, 1878| abban a hitben, hogy az ország tapsolni fog az egészséges
113 I, 1878| egészséges pártalakuláshoz, és az ország hallgatott!~Megcsinálták,
114 I, 1878| Ausztriával érzékeny csapás az ország anyagi jólétére. Szidja,
115 I, 1878| egész nemzetnek írtam.~I. AZ ORSZÁG PIÓCÁI~Gróf Lónyay. Kerkápoly.
116 I, 1878| legyen többé soha, hogy az ország uralkodó többségét asszimilálják
117 I, 1878| hírek terjesztésével.~Az ország érzi ezt és éppen azért
118 I, 1878| juttattak, bukásukban az ország megvetése kísérte õket;
119 I, 1878| amely Tisza Kálmánnak az ország hitelvesztettsége miatt
120 I, 1878| mert szüksége volt reá; az ország nem élhetett meg másképpen.~
121 I, 1878| változás, s így maradt az ország nyakán pénzügyminiszternek
122 I, 1878| kiegyezéshez.~A Deák-párt, noha az ország anyagi erejének teljében
123 I, 1878| feladat jutott most, az ország anyagi nyomora közepett,
124 I, 1878| kellett, hogy éppen ez az országpusztító politika, melynek
125 I, 1878| könnyelmûséggel, sokszor az ország megalázásával és a hitelt
126 I, 1878| sokszor nagy értékét az ország népe ma is izzadja.~Törvények,
127 I, 1878| Törvények, amelyek ha az ország anyagi- és szellemi fejlõdésének
128 I, 1878| felé.~Koldustarisznya az ország nyakában és becsületes pénzügyminiszterek
129 I, 1878| természetesen mindig az ország rovására.~Az adók emelkednek.
130 I, 1878| boldog-boldogtalanja az ország pénzén dicséri a kormányt.
131 I, 1878| elhanyagoltatnak, mert a fõ cél nem az ország érdekeinek elõmozdítása,
132 I, 1878| hiúságáért föláldozza az ország érdekeit, és nem akar lemondani.~
133 I, 1878| fedezzék magukat, egyeseket az ország rovására túlságos kedvezményekkel
134 I, 1878| jellemez, és aki a sínlõdõ ország elszegényedéséhez a kegyelemdöfést
135 I, 1878| vakmerõséggel akarnak az ország baján segíteni, mint hogyha
136 I, 1878| között érvényesítheti az ország befolyását a külügyi politika
137 I, 1878| utána azok, akik mikor az ország urai voltak, nem hogy a
138 I, 1878| Tisza Kálmánnak, hogy az ország akaratát a lényegben nem
139 I, 1878| megtisztult hazaszeretet, az ország érdekeinek és javának szívén-hordozása
140 I, 1878| humora-é ez is?~Szegény ország!~Szegény Athenaeum!~*~Egyébként
141 I, 1878| azokat negligálta, akiket az ország közvéleménye egyhangúan
142 I, 1878| fönntartott elveit, s az ország egy vitális kérdése megoldatlan
143 I, 1878| egyet akart mind a kettõ: az ország alkotmányának helyreállítását
144 I, 1878| László gróf pártjánál az ország azon elemei csoportosultak,
145 I, 1878| tágítottak. Midõn 1865-ben az országgyûlés összehívatott, érezte,
146 I, 1878| közjogi kapcsolatban az ország teljes önállósága és függetlensége
147 I, 1878| hogy ezen kiegyezést az ország javára hogy lehessen elõnyösebben
148 I, 1878| ellenfél gyöngeségét az ország a maga elõnyére zsákmányolja
149 I, 1878| áll. És így okoskodott: az ország kész lett volna tiprott
150 I, 1878| eredménydús rendezése csakis az ország azon önállásának és függetlenségének
151 I, 1878| könnyelmûséggel élték ki az ország gazdagságát, tették tönkre
152 I, 1878| annyira meggyöngítette az ország anyagi erejét, hogy minden
153 I, 1878| amelynek felforgatása az ország mai belpolitikai és közgazdasági
154 I, 1878| államháztartásban; törekszik az ország anyagi gyarapulásának elõsegítésén;
155 I, 1878| párhuzamot tud vonni az ország mai és tíz év elõtti anyagi
156 I, 1878| bizalmatlanná teszik az ország közvéleményét. E bizalmatlanság
157 I, 1878| kompromisszumban, amely szerint az ország ügyeit intézhetik anélkül,
158 I, 1878| mely esetben megint az ország belügyeit illetõ kérdések
159 I, 1878| tisztában azon ténnyel, hogy az ország Ausztriától nem 10 évrõl
160 I, 1878| csõcselék érdekei mellett az ország házában és védelmezi az
161 I, 1878| meg kell mutatni, hogy az ország idejét és pénzét tudatlan
162 I, 1878| tanácskozások minden percének az ország ügyében kell határozni.
163 I, 1878| elõtt dikcióznak, csak az ország idejét prédálják, és sejtelmük
164 I, 1878| és nevetségessé téve az ország elõtt. Ezt tehát minden
165 I, 1878| miniszterelnök személyében keresi az ország minden bajának indokát.~
166 I, 1878| Célját elérte, uralkodott egy ország felett, hatalmában a népszerûség
167 I, 1878| Ausztriát és számot vetett az ország helyzetével, amidõn a közjogi
168 I, 1878| dédelgetése biztosítsa az ország fennállását, hatalmát, erejét,
169 I, 1878| várni e jó urak, hogy az ország tudomásul vegye kiadott
170 I, 1878| oka még annak is, hogy az ország az õ pártalakulásukat nem
171 I, 1878| magánérdekeiket szolgálják az ország képviseletében: úgy közeledtem
172 I, 1878| késõbben jöttem rá, mint az ország legnagyobb pecsovicsa az
173 I, 1878| a búsongó nóta, mely az ország egyik szélétõl a másik széléig
174 I, 1878| tõle; mert hát mi lenne az ország méltóságából, ha nem e szavakkal
175 I, 1878| hogy amit õnagysága az ország dolgában ebéd után végez,
176 I, 1878| legkisebbek közül való.~Az egész ország gyászol...~De Szegednek
177 I, 1878| meggyõzõdve lenni arról, hogy egy ország hatalmasabbá tesz egy királyt -
178 I, 1878| bánásmód. - Az arisztokratikus ország külsõ, kábító fénye csak
179 I, 1878| esztendõn át ette már az ország kenyerét, s szinte jóízû
180 I, 1878| szerzõ tiszteletét tegye az ország kedvencénél. Ekkor már nem
181 I, 1878| most önön nyugszik az ország szeme.~- Nem látom.~- Mit?~-
182 I, 1878| Nem látom.~- Mit?~- Hát az ország szemét.~- Mindegy, azért
183 I, 1878| meg fogja tisztítani az ország romlott levegőjét. Fullasztó
184 I, 1878| Nyomasztó hangulat borong az ország felett. A nemzeti öntudat,
185 I, 1878| augusztus 23.~AZ ÉBREDÕ ORSZÁG~Az alvó óriás megrázza magát
186 I, 1878| alkotmány szelleméhez s az ország vezérmegyéjéhez méltólag
187 I, 1878| szolgálatra rendeltetnek az ország határain túl.~Azon erõ,
188 I, 1878| népességében megfogyott ország fölött.~Csalatkozni fog.
189 I, 1878| negyedévvel azt hittük, midõn az ország közgazdasági jövõjét besanzsírozta
190 I, 1878| arányokban.~Mi voltunk az ország összes sajtójában az elsõ
191 I, 1878| visszhangozni fogja az egész ország, s nagy horderõt tulajdonítunk
192 I, 1878| Kívül egy háború, mely az ország akarata ellenére kezdetett;
193 I, 1878| mintegy két év elõtt az ország fõvárosát és több más részét
194 I, 1878| Koronázási dombot emeltek az ország városában. A király esküdni
195 I, 1878| Alföldön és megolvastam az ország »kincses házának« gerendáit,
196 I, 1878| Bármi történjék is, az ország mégis csak nyerhet, hogy
197 I, 1878| választói. Készítettek az ország számára oly meglepõ jelenetet,
198 I, 1878| hozhatni. Az újságolvasók és az ország érdekében azonban a sajtónak
199 I, 1879| nagyon pontos szolgálat.~Az ország legszellemdúsabb emberének
200 I, 1879| vallást követett. Az egész ország halottja õ, és mégis minden
201 I, 1879| téged értlek - mondja az ország bölcse mosolyogva -, hanem
202 I, 1879| nemzeti ügy lett, az egész ország úgy fogta föl a protestánsok
203 I, 1879| adakozások óta az egész ország kíváncsi volt, hogy vajon
204 I, 1879| állapotnak, melyben a szegény ország vergõdik kínosan.~Tagadhatatlan,
205 I, 1879| olyanokra fordultak, hogy az ország anyagilag szenvedett miattuk;
206 I, 1879| vízvédelmi ügyét a kormány, az ország teszi magáévá az állam pénzén.~
207 I, 1879| helyet lásson szorítva az ország becsültetésében, miszerint
208 I, 1879| pusztításának, örökös mocsárnak az ország egyik legkiválóbb városát.~
209 I, 1879| ezer forintot ránt ki az ország zsebébõl anélkül, hogy használna.~
210 I, 1879| és leplezetlenül, hogy az ország tartozik azon károkat megtéríteni,
211 I, 1879| Hogyha Szeged városa az ország ellen egy yankee bíróság
212 I, 1879| Szeged, sõt jóformán az egész ország nemcsak képtelen embereket
213 I, 1879| harmadfélhónapos harcban egy ország összesített munkaereje áll
214 I, 1879| szemeltetett ki; tanácsosai az ország és Szeged város bizalmát
215 I, 1879| kell segélyt várnia. Az ország csak kötelességét teljesíti,
216 I, 1879| nagyságának a határa, melyet az ország Szegedért hozhat. Végtelenül
217 I, 1879| a szegedieknek, hogy az ország drága kincse kidobatik haszontalanul,
218 I, 1879| az áldozatot meghozza az ország, de annak gyümölcsét sem
219 I, 1879| gyümölcsét sem mi, sem az ország nem élvezi.~Ugyanerre nézve
220 I, 1879| utálattal fog elfordulni az ország azon várostól, amely közönyössége
221 I, 1879| túlságos »nagy« annak.~Dáni egy ország élén nagy dolgokat tudna
222 I, 1879| alkotmányáért nyúl, büszke lehet az ország.~Ez a nép nagy így a földhöz
223 I, 1879| flegmatikusan vette.~Az ország fölzúdult a keleti politika
224 I, 1879| február 22.~Azt tudja az ország, hogy Zsedényi rendkívül
225 I, 1879| Petõfivel szóljak: »két ország és egy nemzet« olvassa áhítattal
226 I, 1879| épül, király szavára, az ország akaratából.~Csak egy valaki
227 I, 1879| betiltotta a belügyminiszter az ország pénzén fönnálló Nemzeti
228 I, 1879| nagyságától, melyeket az ország Szegedért hozni fog, s függ
229 I, 1879| olyan szakavatottan, hogy az ország határozottan legelõkelõbb
230 I, 1879| fõhivatalnoka tisztán álljon az ország közvéleménye elõtt - ha
231 I, 1879| pénze, s ha volna is az ország pénztárában elég pénz, nekünk
232 I, 1879| elég »jogcímünk« hozzá. Az ország lakosait csak »önkényt«
233 I, 1879| szükségünk lenne) adjon az ország. Nem lehet fölhozni azt,
234 I, 1879| kiépítésénél fölhozatott, hogy egy ország fõvárosának kinézésére súlyt,
235 I, 1879| késõbb föllicitálhassanak az ország népének kimerüléseig. Több
236 I, 1879| dirigáltatik a közvélemény, az ország második városában megjelenõ
237 I, 1879| azokat elkergetni innen.~Az ország nemessége polgártársainak
238 I, 1879| világ rokonszenvét, s az ország gondoskodó segélyét.~S valaki
239 I, 1879| Az alkotmányos éra óta az ország gyengült erõben, tekintélyben,
240 I, 1879| megújult tõle az elaggott ország. Ingott a trónus. Erdõ támadt
241 I, 1879| Magyarország nem önálló ország, alkotmányunk nem Anglia
242 I, 1879| mozgalom üdvös volt, mert az ország által kijelölt irányban
243 I, 1879| gyámolítását tûzte ki zászlójára az ország, kormány, hogy az iparosok
244 I, 1879| is porolhatja a rászedett ország, hogy ne legyen benne béka
245 I, 1879| gratulációkban, ha végig gondolt az ország sorsán, melynek fiait mészárszékre
246 I, 1879| látszottak oroszlánnyomok. Az ország nem ismerhette egyébként,
247 I, 1879| államférfiú bölcsesség, az ország nagylelkûsége számunkra
248 I, 1879| napon elõszámítottuk az ország halottait, a közélet és
249 I, 1879| kipusztít, amerre elvonul.~Az ország sorsára kevés súllyal bír
250 I, 1879| éra teremtésével, ha az ország bajait is nem akarjuk gyógyíthatlanná
251 I, 1879| bizalom, fönntartó eleme egy ország erõs kormányának. A sok
252 I, 1879| szó, akkor is szünetelt az országgyûlés, s az új ülésszak
253 I, 1879| válságos és fenyegetõ, az ország minden részébõl, a vizek
254 I, 1879| meg van lepetve az egész ország. Mit gondol ön ki adta be
255 I, 1879| mialatt derék vendégeink az ország szomorú tönkremenetelérõl
256 I, 1879| betiltotta a belügyminiszter az ország pénzén fennálló Nemzeti
257 I, 1879| elemeit.~Mennyiben várhatja az ország a külföldi szakértõktõl
258 I, 1879| természetszerû okai vannak.~Mikor két ország nagyhatalmi terjeszkedése,
259 I, 1879| botrányok híre messze túl az ország határain szárnyal, csökkentve
260 I, 1880| csináljanak, s úgy mutatják be az ország elõtt, mint valami dühös
261 I, 1880| kívánni valamit, hogy az ország azonnal teljesítse, hol
262 I, 1880| Elementuma a víz. Még mielõtt »az ország vadmérnöke« lett volna,
263 I, 1880| Valahányszor árvíz borítja az ország valamely részét, azon mindig
264 I, 1880| kikombinálni a dolgot, hogy az ország vadmérnöke lenne a legjobb
265 I, 1880| érdemeirõl nem tudott az ország, a közvélemény semmit.~Ekkor
266 I, 1880| s visszatetszést szül az ország elõtt.~E szempontból kellett
267 I, 1880| az a delegáció! két külön ország képviselõháza megválaszt
268 I, 1880| hogy határozzon e két külön ország közös ügyei fölött. Ez országok
269 I, 1880| Amit elhatároz az egyik ország delegációja, azt megmásítja
270 I, 1880| ismételnek, ugyanezt mondja az ország volt pénzügyminisztere,
271 I, 1880| kárhozatosan gazdálkodnak az ország vagyonával, meggondolás
272 I, 1880| az elsõ tiszte, hogy az ország képességeivel számolva tegye
273 I, 1880| legvégsõ határig, hogy az ország gazdasági viszonyai éppen
274 I, 1880| leibzsurnáljaitól. De nem az ország népétõl, mely kérdezve,
275 I, 1880| a kormánynak, melyet az ország józan többsége elítél, melyet
276 I, 1880| biztost küldött, s ezt az országgyûlés, melynek Falk úr
277 I, 1880| kedve tartja.~Ha király, ország megbízik Tisza Lajosban,
278 I, 1880| nemcsak Szeged, hanem az ország, a magyar tanügy érdeke
279 I, 1880| országgyûlés elnöke, mint az ország legelsõ választott tisztviselõje,
280 I, 1880| penziófélének kezdik tekinteni az ország elsõ méltóságát, ami lejárt
281 I, 1880| közlekedésügyi miniszter. Az ország flegmatice veheti, mert
282 I, 1880| Sennyeytõl nem azt várja az ország, mit fog tenni, hanem: mint
283 I, 1880| polgárok joga. Jaj azon ország polgárainak, akikben annyira
284 I, 1880| a rossz szokása, hogy az ország minden részébõl összeszed
285 I, 1880| Népszínház, mely elvégre is az ország pénzén épült, egy olyan
286 I, 1880| éppen úgy tesz, mint az ország hivatalos lapja, a »Budapesti
287 I, 1880| kapott az igazgatóságra, s az ország legjobb színészeibõl szervez
288 I, 1880| ki arról híres, hogy az ország legjobb »Fösvénye«. Mint
289 I, 1880| vonatkozólag, s fölsóhajt, hogy az ország legnagyobb magyar városának,
290 I, 1880| oly vihart idézne föl az ország közvéleményében, amilyent
291 I, 1880| igazmondást.~Minden mûvelt ország sajtója keresztülment egy
292 I, 1880| az állam közegei az egész ország népének terhére ûzik az
293 I, 1880| konzekvenciáit: a budget beteg, az ország beteg.~Több, mint bizonyos,
294 I, 1880| 83. l. stb. - »A beteg ország«, a »lejtõn lefelé« haladás
295 I, 1880| tagból álló klikkben, mely az ország bõrét kicserezni van hivatva.~
296 I, 1880| jobbra fordulván az egész ország üdvrivalgása közt épült,
297 I, 1880| érdemei vannak Szegeden. Az ország »vadmérnöke« lelkesedéssel,
298 I, 1880| Szeged nõit nem ösmeri az ország. Pedig itt speciális arcok
299 I, 1880| teszi õket, hogy az egész ország õfölöttük humorizál, de
300 I, 1880| sztenografírozva -~Könnyû volt, míg »ország« voltunk és státusférfiaink
301 I, 1880| részesülnek az építkezõk. Az ország valamennyi szegény embere
302 I, 1880| korrupció harapózva: most az ország legalább jóllakottak által
303 I, 1880| ugyanez a szabály mindazon, az ország fõvárosában, Budapesten
304 I, 1880| Sándor utcai palotát, ott az ország dolgát, s mehetnek haza
305 I, 1880| feledkeztek meg errõl a lefolyt országgyûlési ülésszakban a honatyák
306 I, 1880| kérdést ejthetnének náluk ország dolgai felõl. Hát inkább
307 I, 1880| a dolgunkat fölvitte. Az ország kényeztetett »betege« lettünk.
308 I, 1880| is.~S bizony cirógatta az ország, hogy szinte csurog róla
309 I, 1880| állunk?~Azt mondtuk, hogy az ország részvéte emelt föl.~Igaz,
310 I, 1880| biztatást kötelezõnek nézte az ország.~Vagy a nagyhatalmú miniszter,
311 I, 1880| hogy Magyarország önálló ország legyen, azóta mindinkább
312 I, 1880| bíznak a gazdák.~Földmûvelõ ország vagyunk, s hiába kapaszkodunk
313 I, 1880| közvélemény átalakulása.~Az ország minden részébõl kedvezõ
314 I, 1880| könyöradományaihoz és az ország segítségéhez harmadikul
315 I, 1880| tárgya leend a halálra szánt ország minden íze. - Hát errõl
316 I, 1880| választóit, számolván nekik ország dolgairól, melyek hisz jól
317 I, 1880| alkalommal visszhangoztatták az ország bajait, siket fülekre találtak.~
318 I, 1880| ül örömünnepet. Az a kis ország, melyet a szabadság- és
319 I, 1880| emlegetnek mindig, az a kis ország, mely egészben mintaállamnak
320 I, 1880| van olyan hatalmas ez az ország, hogy egy lajdinant vagy
321 I, 1880| föltámasztásával maga elé szabott az ország.~Lássuk röviden mûködésüket.~
322 I, 1880| jön, akkor itt az egész ország, mint egy szál ember örvendezve
323 I, 1880| tanácstól Szeged városa és az ország sokat várt. A nagy várakozások
324 I, 1880| befolyást gyakorol a világ, az ország eseményeire! Pedig csak
325 I, 1880| hibából, mely hibája közös ez ország összes népével, az idõpazarlásból,
326 I, 1880| magyar király, egy elpusztult ország, egy nagy nemzeti sír fölött
327 I, 1880| kiket úgy ismer az egész ország, mint a legtisztességesebb,
328 I, 1880| soha sem volt még ez az ország szegényebb, elhagyottabb,
329 I, 1880| képtelenséget, mely Magyarország külön politikájának, külön
330 I, 1880| múlva utazza be ismét az ország egy jelentékeny részét.~
331 I, 1880| van most a hatalom és az ország.~Innen a korrupció! Innen
332 I, 1880| akkor persze könnyû lenne az ország dolgai felõl tanácskozó
333 I, 1880| egyenesen bele lehet menni az ország dolgainak érdemébe komolyan,
334 I, 1880| mélyebben belenyúlnak a pusztuló ország életerejébe, hogy kizsákmányolják,
335 I, 1880| ellensége. Trefort és Szlávy az ország egy másik városának korteskedési
336 I, 1880| magyar nemzet akaratából.~Az ország most is olyan szövevényesen,
337 I, 1880| egyetem, melyet pedig az ország közvéleménye ide kíván,
338 I, 1880| olyan fontos dolog, mint az országgyûlésen az elõadói tiszt.
339 I, 1880| Budapesten is, s az egész ország kíváncsi volt az elsõ estére,
340 I, 1880| Elementuma a víz. Még mielõtt az »ország vadmérnöke« lett volna,
341 I, 1880| Valahányszor árvíz borítja az ország valamely részét, azon mindig
342 I, 1880| kikombinálni a dolgot, hogy az ország vadmérnöke lenne a legjobb
343 I, 1880| érdemeirõl nem tudott az ország, a közvélemény semmit.~Ekkor
344 I, 1880| dologban is, ez az oka az országgyûlési merev és ferde pártállásoknak,
345 I, 1880| mozgalom üdvös volt, mert az ország által kijelölt irányban
346 I, 1880| gyámolítását tûzte ki zászlójára ország, kormány, hogy az iparosok
347 I, 1880| is porolhatja a rászedett ország, hogy valahogy ne legyen
348 I, 1880| oroszlány[!] nyomok. Az ország nem ismerhette egyébként
349 I, 1880| magamnak igazságot szerezzek az ország elõtt, Szegedet eláztatni.
350 I, 1880| nemsokára megjön az idõ, hogy ország kormánya s a nemzet jobb
351 I, 1880| szemmelláthatólag megvonni az ország intenciójával szemben a
352 I, 1880| meg van lepetve az egész ország. Mit gondol Ön, ki adta
353 I, 1880| midõn Szeged maga egy kis ország volt.~De ezen kívül is bizonyára
354 II, 1881| Gaulois« munkatársa, ki Magyarország politikai és társadalmi
355 II, 1882| azért nem kell megijedni.~Az ország legtartósabb szépe, akihez
356 II, 1887| másikat is, hogy Szeged az ország második városa.~De vajon
357 II, 1887| hivatva van Szegedet az ország második fõvárosává tenni.~
358 II, 1899| magyar parliamentnek az ország határain túl kimennie üdvözölni
359 II, 1901| selyemzászló leng, a középsõ az ország címerével. Délelõtt egy
360 II, 1912| sokan sereglettek Pestre az ország minden vidékérõl. Nem voltak
361 II, 1921| a tejjel-mézzel patakzó ország szülötteinek, kik hozzá
362 II, 1881| aláírta volna. Hanem mint az országgyûlés jegyzõje a nevezetes
363 II, 1881| belõlük következést.~Az ország összes egyenes hadiadója
364 II, 1881| hatalom, a befolyás is, az ország é. ny.-i részét bíró fõnemesek
365 II, 1881| részlet vagy háttér, de az ország komolyabb törekvéseivel
366 II, 1881| bonyolódtak; ezeket is kisegíti az ország nemzeti ajándékkal, de melyet
367 II, 1881| gyõzõdve, hogy a jelenlegi országgyûlés nevezetességei helyett
368 II, 1881| kizárólag bírja. Az egész ország odatolakodik az ünneplõ
369 II, 1881| Kornélia«.~S az egész ország megérti, kirõl van szó.~
370 II, 1881| népszínmûvek csalogányát, az egész ország kedvencét eleressze vándor
371 II, 1881| 1881 ~FÜGGELÉK~ORSZÁG - VILÁG~KÉPMAGYARÁZATOK~
372 II, 1881| szerb légáramlat van az ország egyik legszebb fekvésû,
373 II, 1881| fájdalmas gyászba borította az ország intelligens köreit, melyek
374 II, 1881| énekelte akkor az egész ország! Könnyezett, búsult rajta,
375 II, 1881| hanyatlás irodalmunkban. Maga az ország világszerte ünnepelt írója,
376 II, 1881| Kárpátoktól az Adriáig az ország véráztatta földjét, elméd
377 II, 1881| mégis elmentek?~Még ha az ország vagy valamely irodalmi alap
378 II, 1881| Érdeklõdéssel csügg az ország a nagy alföldi város sorsán.
379 II, 1881| mögül kormányoztatnék az ország... legalább ez a parlamenti
380 II, 1881| nem érdemlik meg ezért az ország elismerését.~A KARÁCSONYI
381 II, 1881| parlamenti férfiúvá.~APRÓSÁGOK AZ ORSZÁG HÁZÁBÓL~Az új honatyák közül
382 II, 1881| melynek õrködni kell az ország érdekei fölött, amelyek
383 II, 1881| amelyek között pedig az ország területi integritásának
384 II, 1881| hogy a tisztelt ház az ország szénáját ekként rendben
385 II, 1882| utcai házából.~Az egész ország bizonyára nem lehet ott -
386 II, 1882| kisebbé tenni az öreget az ország közvéleménye elõtt, fennmaradt
387 II, 1882| vele a síré, de az egész ország egyik legtiszteletreméltóbb
388 II, 1882| iszen mégsem olyan bolond ország az! - mondogatták magukban
389 II, 1882| miképp igen jól mondta az ország miniszterelnöke tegnap -
390 II, 1882| szeretettel virrasztott az ország a beteg felett s félénk
391 II, 1882| jégvirágok, amik ma virradóra az ország számos részeiben az ablakokra
392 II, 1882| meddig terjed az a hatalmas ország, mely az õ hazájuk. Bizony
393 II, 1882| Valaha mienk volt az ország egészen: most ide szorítottak
394 II, 1882| Mindenik kétszínû!) Az ország fõvárosában csupa drágakövekbõl
395 II, 1882| méz csurog belõlük.~Boldog ország, nagy ország, emberek, népek
396 II, 1882| belõlük.~Boldog ország, nagy ország, emberek, népek annak nem
397 II, 1882| csoda, ha mámoros az egész ország. Persze a diadal örömétõl.~
398 II, 1882| toasztját mondhassa el az ország legszélsõ határszélén, Munkácson.
399 II, 1882| hogy odatartozhatott az ország szerepvivõ fiatal generációjához,
400 II, 1882| lakott, úgy volt ismeretes az ország felsõ részében, mint a legmegátalkodottabb
401 II, 1882| amiket tõkéi után fölszed; az ország alsó részében pedig a legpazarlóbb
402 II, 1882| bebizonyítván, hogy különb ország ma Magyarország, mint volt
403 II, 1882| vetették, hogy vesztegeti az ország idejét, mert mindig csak
404 II, 1882| vámterületet, melyet õ az ország gazdasági viszonyainak Ausztriával
405 II, 1882| le egy millióval, mert az ország tönkremegy, aminek fõoka
406 II, 1882| ha Magyarország független ország volna, akár tele plántálhatnák
407 II, 1882| neve meg van bélyegezve az ország törvénykönyvében, és aki
408 II, 1882| között elég erélytelen-e az ország jogainak védelmében s a
409 II, 1882| választókerület egyike az ország legnagyobb választókerületeinek,
410 II, 1882| ha csak nem arra, hogy az ország miniszterelnökének a törvényhozás
411 II, 1882| gyûlöletének egész mérgét az ország ellen.~A bécsi lap magyarellenes
412 II, 1882| is még mérgesebb lett az ország iránt s kivitte, hogy tegyék
413 II, 1882| éji zenék« kora. Az egész ország kétféle rendû lakókból állt:
414 II, 1882| még akkor tele volt az ország mamelukokkal - Móricz Pál,
415 II, 1882| úsznak a fekete gomolyok az ország fölött, elfut a tavasz,
416 II, 1882| túl vagyunk ezen. Ez az ország megszokta már, hogy az õ
417 II, 1882| nem volt gyomorhurut.~Az ország összes számbavehetõ népe
418 II, 1882| vetettek a felszínre, az ország legkiválóbb méltóságaira
419 II, 1882| szobron. Eljöttek a megyék is. Ország s megyék koszorújában benne
420 II, 1882| megyék, városok. Idegen ország királyasszonya üdvözletét
421 II, 1882| taposd le. Legyen az egész ország szürke és fekete. Gyülekez
422 II, 1882| lakálytalan, hát még egy ország?~Lengesd, szél, a fekete
423 II, 1882| miképp becsüli meg ez az ország a nagy embereit.~Gyászlobogókat
424 II, 1882| alkut a törvényhozás az ország pénztárának nagy megkönnyítése
425 II, 1882| leleplezetlenül, mely az ország kárát megszavazza!~Érdekes
426 II, 1882| szubordináció ellen, hogy az ország második fõpapjának legyen
427 II, 1882| Annál rosszabb! - Az országgyûlés elnöke az elsõ ember
428 II, 1882| Bedekovich a látható kapocs a két ország között.~Csendes, nyugodt,
429 II, 1882| s fogadkozott, hogy õ az ország nyugtalankodó közvéleményét
430 II, 1882| alig mertünk reményleni: az ország egy csapással mind a két
431 II, 1882| elmondja-e, vagy ne mondja el az ország színe elõtt ötletét, rávarrva
432 II, 1882| katonaság ellenében.~Az »ország órája«, mely az elnök feje
433 II, 1882| héja a csirkét. Amint az ország pénze a kezében van, elsõ
434 II, 1883| van, s azt mondja, hogy az ország nem bírja meg ezt a költséget,
435 II, 1883| nagy jogász vagyok... az ország nehezen várja az enyim vélemény. -
436 II, 1883| egy nép a francia. Ott az ország elsõ papjának, a párizsi
437 II, 1883| társadalom megmentésére és az ország visszahódítására. Mert az
438 II, 1883| be tudott volna venni az ország gyomra.~Pedig el kell azt
439 II, 1883| Kálmán szolgabírónak az ország fölött, mint miniszterelnöknek),
440 II, 1883| hogy az utcán búsul az ország dolgai felett, figyelve,
441 II, 1883| akarni olvasni, az egész ország a »Nemzet«-re prenumerál.~-
442 II, 1883| bolondos fantaszták - az ország összes ügyeibõl (nem kell
443 II, 1883| álmosan tanácskozik a tisztelt ország, addig ott fönn a kakasülõn
444 II, 1883| hozza magával, mert én az ország nagy életkérdései felett
445 II, 1883| személyekkel fogok foglalkozni az ország házában, és így elõreláthatólag
446 II, 1883| az a pad egy »ellenséges ország«.~A folyosón ma van legmelegiben
447 II, 1883| szépen,~Amit vett tőle az ország kölcsönképpen,~Nagy kamatot
448 II, 1883| fõispánok most, mikor az ország »örökös ura«, Tisza Kálmán
449 II, 1883| végig élvezni, hogy egy ország foglalkozik az emberrel
450 II, 1883| lehet másforma, mint az ország,~mert ennek az arcát kell,
451 II, 1883| nálunk.~Mert hát olyan bolond ország ez!~Valahányszor õ vagy
452 II, 1883| kérem, mikor most már az ország jegyzõje!~- Ej, ér is az
453 II, 1883| vértõl fog ázni az egész ország.~»Szilágyi miniszter lesz!
454 II, 1883| darázsfészekben, míg az ország távolabbi részeiben valóságos
455 II, 1883| mondhatom jól csinálják az ország dolgát.~- Hogyhogy?~- Hát
456 II, 1882| meghívnia senkit, s jöttek az ország különbözõ részeibõl önként
457 II, 1882| között reggeltõl estig az ország sorsán tanakodának.~Ott
458 II, 1883| amiért igen lanyhán veszik az ország sorsának intézõi a csángó
459 II, 1883| népes városrészben, ma, az ország legelsõ hivatalnokával,
460 II, 1883| de nem Mailáth György, az ország bírája... s ezer regényes
461 II, 1883| ment át.~Amazt az egész ország siratta meg, ez csupán egy
462 II, 1883| ti jámbor kvaterkázók, az ország valamennyi hoteljében és
463 II, 1883| nyugalom ömlik el mindenen. Két ország van összekeverve, s mégsem
464 II, 1883| hogy kiállja a versenyt az ország akármelyik bibliotékájával.~
465 II, 1883| életnek.~Nem is egy ismeretlen ország nagy írói hát azok, akik
466 II, 1883| sürgöny sürgönyt ért az ország minden részeiben kiütödõ
467 II, 1883| furcsán fordult meg ez az ország. Dicsértessék a mi urunk
468 II, 1883| áldomását üli annak, hogy az ország közepében egy hatalmas erõs
469 II, 1883| valami reformot. Tudod az ország mégis megköveteli, hogy
470 II, 1883| Jóemberek, adjatok tanácsot. Az ország reformokat óhajt tõlem.
471 II, 1883| szavazási urna - és~II. Az ország gyufatartója.~A szavazási
472 II, 1883| jegyzõ.~A másik edény az »ország gyufatartója«. Ez a folyóson
473 II, 1883| múltkori beszédében, mikor az ország becsületének megsértésérõl
474 II, 1883| napon hadd pihenjenek az ország elméi.~A tisztelt Ház néptelen
475 II, 1883| két hidat építtetett az ország.~A gyerekekkel az történik,
476 II, 1883| gyereket csak elbírja még ez az ország!~Alighogy lerázza a miniszter
477 II, 1884| képes volt. Csakhogy még az ország is segített neki gondolkozni.~
478 II, 1884| minden, lángba gyúlhatott az ország, az Akadémia nem vette észre.
479 II, 1884| volna, hogy ettõl függ az ország jóléte. Ha a talmud szótár
480 II, 1884| újság-reportereket, hogy intézzék el az ország pénzügyi renoméját a börzén
481 II, 1884| Tömegestõl jönnek a deputációk az ország vidékeirõl kunyorálni ezt
482 II, 1884| munkaidõkben! De hát az ország dolga elvégre is elsõbb
483 II, 1884| Páltól azonban elvárhatná az ország, hogy erejét, tevékenységét
484 II, 1884| elért, amit elérhetett, az ország még nem ért el mindent.
485 II, 1884| az ember, nézzük meg az ország harmadik csodáját, Füredet.~
486 II, 1884| fõbenjárókat, melyektõl egy ország nyugalma függ.~Így köszönd
487 II, 1883| átnyújtogatták sorban az ország különbözõ részeibõl érkezett
488 II, 1883| a Kerepesi úton.~Boldog ország az, ahol ilyen egyformán
489 II, 1883| még õ meg fogja ríkatni az ország legelsõ oszlopát.~Felment
490 II, 1883| holnapután megint kirekesztené az országgyûlést.~Erre aztán minden
491 II, 1884| egy felsõbb nõi tanodát az ország szívében, hogy hazája nyelvén
492 II, 1884| mindenestül az övé, s az ország csak úgy bérli tõle.~- Ki
493 II, 1884| így belesegít Tiszának az ország kormányzásába (annyit bizony
494 II, 1884| mögött ott áll az egész ország kicsinye-nagyja.~
495 II, 1884| számlát Pestre, mert az ország patikárusai gyûjtést rendeztek
496 II, 1884| ezzel vége lett az 1881-iki országgyûlésnek.~Azóta sok víz
497 II, 1884| legelsõ kínálkozó alkalmat az ország házában lemosni magáról
498 II, 1884| nekem is. Pedig hát engem az ország azért fizet, hogy itt minden
499 II, 1884| malacpecsenyét esztek? Az ország pedig éhezik... Ez nem járja!
500 II, 1884| tárja fel a király elõtt az ország sebeit.~Lám, õ megmondta
1-500 | 501-791 |