1-500 | 501-781
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1870| magokat egy nagy elvnek, amit õk oltárnak állítottak fel
2 I, 1870| ugyan ura az ember, hanem õk mégsem egészen szolgái az
3 I, 1873| urak. A kimuzsikált bankót õk sem adják »interesre«. Az
4 I, 1873| mikor az urak mulatnak, õk muzsikálnak nekik, mikor
5 I, 1873| muzsikálnak nekik, mikor meg már õk mulatnának, akkorra egy
6 I, 1873| fondorkodó Úristen«! De õk azért nem irigyelnek a világtól
7 I, 1873| budget-vitánál Tóth Vilmost... Õk pedig idehaza legfellebb
8 I, 1873| beszélni. Én ismerem õket. Õk is engem. Mi értjük egymást.
9 I, 1873| kivált mert bebizonyult, hogy õk sem sokat törõdnek a szeméremmel,
10 I, 1874| melyet az elmúlt hét év alatt õk igyekeztek leginkább megnyírbálni.~
11 I, 1874| fõrendeknek, hogy egyszer õk is megembereljék magukat.~
12 I, 1874| a vezérök prüsszentett, õk is jónak látták testületileg
13 I, 1874| Bittó-Ghyczy-kabinetnek lesz ez kötelessége. Õk vállalkoztak e munkára,
14 I, 1874| megkérdezi: mi módon óhajtanák õk magok, a megyék, területi
15 I, 1874| közel ehhez a párthoz, mert õk a haza függetlenségét akarják,
16 I, 1874| nyilatkoznak, hogy s mint akarnák õk területük rendezését. Persze,
17 I, 1874| az uralkodástól, csakhogy õk a közvélemény kedvencei
18 I, 1874| szükségök semmi akcióra, õk az egyenes leszármazó utódai
19 I, 1874| manövrírozunk, mikor már õk tettel is bebizonyították
20 I, 1874| akkor már a jó isten tudja, õk meg micsoda ágyúkat fundálnak
21 I, 1874| elismerte, hogy a röpiratot õk írták. Érdekes, hogy az
22 I, 1874| közül 9 azt felelte, hogy õk nem tudják, ki írta az inkriminált
23 I, 1874| az a szakasz, mely ellen õk perorálták legjobban, az
24 I, 1874| elveket lapjaikban, de azért õk magok annyit sem hisznek
25 I, 1874| császárnak, ami a császáré, hanem õk is megadják a népnek, ami
26 I, 1874| ragyogó napnak, melynek õk voltak lealkonyultában utolsó
27 I, 1874| gondolatuk volt.~Hadd legyenek õk a mi örökös gondolatunk
28 I, 1875| leírását, melybõl kitûnik, hogy õk sincsenek valami nagy békességben
29 I, 1875| közt: sõt ami több annál, õk is, mint a Deák-párt, nem
30 I, 1875| az ember. Hol vannak? kik õk? és mit akarnak e konzervatívok,
31 I, 1875| jut, hogy tulajdonképpen õk készítették elõ a 67-iki
32 I, 1875| a hatalomért, mit bánják õk, akármi történik is a szegény
33 I, 1875| nekigyürkõznék, de azért õk magok nem tesznek semmit,
34 I, 1875| nagy nemzettesttel, melynek õk is részei, vér a mi vérünkbõl.
35 I, 1875| egyezmény valóságos szétfejtése; õk abba bele nem egyezhetnek,
36 I, 1875| akarnak mondani, hogy akkor õk nem fogják megtartani a
37 I, 1875| csak az feleljük: hogy sem õk ne tartsanak oly ostobáknak,
38 I, 1875| menjetek papjaitokhoz, adjanak õk össze benneteket, de ha
39 I, 1875| egymást egyenlõknek, jóllehet õk volnának hivatva arra, hogy
40 I, 1875| Sennyey és Lónyay (jóllehet õk voltak ama hatalmasak, kik
41 I, 1875| Tisza számára a gesztenyét, õk magok nem esznek belõle,
42 I, 1875| március 12.~Tízen vannak õk, akik még mindig nem látják
43 I, 1875| sem lehetne elhinni, mert õk mondják. Sokkal célszerûbb,
44 I, 1875| embereinkre akadtunk. Ha õk sem vezetnek ki az ígéret
45 I, 1875| is tiszta és becsületes, õk is a haza és nemzet boldogítására
46 I, 1875| hogy az az út jobb, melyen õk akarnának vezetni - a mindent
47 I, 1877| semmi sem könnyebben, mint õk! Ha a kéziratot idedobja
48 I, 1877| hadi szerencsétlenségekben õk semmi esetre sem hibásak.~
49 I, 1877| Honnan tudják, miért érzik õk azt, hogy ez nekik dicsõség
50 I, 1877| Horn Ede gyermekei«, mint õk szeretik magukat nevezni.~
51 I, 1877| vittek eléje.~Majd megbánják õk még ezt, mert viszonoztatni
52 I, 1877| mondják és jogosan, hogy õk nem tûrnek más pápát, csak
53 I, 1877| tíz éve vannak köztünk... õk, kiknek talaja, éltetõ levegõje
54 I, 1877| sehol sem voltak, hanem õk is, a félhivatalos lapok
55 I, 1877| hogy majd megbánják még õk, amiért egy tálból akartak
56 I, 1877| annyira felismerhetetlen, hogy õk maguk sohasem hiszik el
57 I, 1877| teremjen benne valami. Igen, õk itt vannak. Megjöttek nyári
58 I, 1877| védi ilyen eljárás ellen, õk arra egyszerûen vállat vontak
59 I, 1877| határozatba ment, miszerint õk magok sem isznak ingyen,
60 I, 1877| szenvedett rövidséget... õk magok ittak... és az öt
61 I, 1877| eszem õket. A török után õk következnek az étlapon.~
62 I, 1877| szállítja az árakat, amennyire õk akarják.~S az egyesült akarat
63 I, 1877| Csodálatos ital ez a Depretisé! Õk isszák s mégis a mi fejünk
64 I, 1877| bizony volt egy idõ, mikor õk is itt éldegéltek, egész
65 I, 1877| alkotmányosság.~Vagy hohó! Hiszen már õk is alkotmányos nép!~Csakhogy
66 I, 1877| mustrát nekik adtak róla. Hisz õk talán csak a mustrát látják,
67 I, 1877| Andrássy.~- Kik? Hányat?~- Õk! Akárhányat - felelte az
68 I, 1878| lemondási cselekmény által, nem õk buknak, hanem Magyarország
69 I, 1878| mi jobban ösmerünk, mint õk, a Bérczy Károly fordításából.~
70 I, 1878| lehetséges: nem úgy, hogy õk alakítsanak pártot, hanem
71 I, 1878| a szuszt.~Így okoskodnak õk talán.~Csakhogy köszönöm
72 I, 1878| mindig sütni fog rájok.~S õk szeretik a napfényt, mint
73 I, 1878| egy titkos tudat, hogy õk mégis együtt vannak?~Sõt
74 I, 1878| sem két Kornélról, hogy õk valaha valakit megdicsérjenek
75 I, 1878| irodalmi mûködésükrõl. Írnak õk arról magok is elég sokszor,
76 I, 1878| e lapokon.~Mert olyanok õk, mint a színpadi hadsereg;
77 I, 1878| tisztelik azon hitben, hogy csak õk nem tudják, mit írt.~De
78 I, 1878| liget.~Szegény együgyûek!~Õk csupán azt veszik észre,
79 I, 1878| igazolásául annak, hogy õk nem elvet, nem pártot, nem
80 I, 1878| immoralitással!~Hiszen amit õk Tisza ellen elkövetnek,
81 I, 1878| hogy jobb, mint amilyet õk csináltak, mikor a nemzet
82 I, 1878| arrogálni maguknak, hogy õk jobb kiegyezést tudtak volna
83 I, 1878| tudtak volna csinálni!!~Õk? Nevetséges!~*~Emlékezzenek
84 I, 1878| elõnyösebben kötötte meg, mint õk, olyan érdemet szerzett
85 I, 1878| országházban arra, hogy õk a Deák-párt országpusztító
86 I, 1878| és nem akar lemondani.~Õk, akik a hatalomhoz egyéni
87 I, 1878| mint hogyha az országot nem õk taszították volna bajba.~*~
88 I, 1878| népgyûléseket, s ez kötelessége; de õk hatalmuk teljében betiltották
89 I, 1878| szorítva.~Decemberben is õk izgatták a népet odáig,
90 I, 1878| amelynek érvényesítése esetén õk alkotmány-sértéseket el
91 I, 1878| pártot és uralkodó kormányt õk is alulról fogják megbuktatni,
92 I, 1878| fogják elbuktatni, mint ahogy õk elbuktak, nagyon csalatkoznak.
93 I, 1878| zászlóra pedig, amelyet õk lobogtatnak, higgyék el
94 I, 1878| idõk voltak ugyé, mikor õk három Móricz helyett háromezer
95 I, 1878| szükséges, elmondhatjuk, hogy õk Tiszában a saját bûnüket,
96 I, 1878| kezébe tehesse le a hatalmat.~Õk Tisza Kálmán személye ellen
97 I, 1878| De ha úgy lenne is, amint õk mondják, bûnül róható ez
98 I, 1878| no mert taktika volt az õk minden eljárásuk.~A Tisza
99 I, 1878| korifeusaik szédelgéseinek õk éppen úgy áldozatai, mint
100 I, 1878| kibontakozásra megérezték õk is; és nem számításból,
101 I, 1878| Szilágyi Dezsõ engednek, õk adták föl elveiket, ha nem
102 I, 1878| ellen, s majd aztán, ha õk jutnak a kormányra, megállapodnak
103 I, 1878| üdvözölni?~Senki.~De mégis: õk magok, akik síppal-dobbal
104 I, 1878| változtatja át, senki más, mint õk, az egyesült ellenzék.~Mach
105 I, 1878| És addig beszélik, hogy õk a szabadalmazott kormányképes
106 I, 1878| különbséggel mégis, hogy õk nem voltak se függetlenek,
107 I, 1878| csodálatos! Te hiszel nekik, és õk nem hisznek maguknak.~*~
108 I, 1878| támasztott akadályok mellett még õk is nehezítsék azt, amit
109 I, 1878| jogfeladás nélkül reménylette. Õk és sokan a felirati pártból
110 I, 1878| Ausztriával kötött kiegyezkedésben õk a hazának biztosítani akartak.~
111 I, 1878| népszerûtlenítenék, azt hiszik, hogy õk lesznek népszerûekké.~Ez
112 I, 1878| megcsinálni, megcsináltatnák õk maguk.~Így a múlt hónapban
113 I, 1878| tervvel azonban felsültek. Õk, mint jó részben a Deák-párt
114 I, 1878| a független sajtó, amint õk lapjaikat nevezik, tele
115 I, 1878| kötött, károsnak tartván, õk annak megoldását így és
116 I, 1878| összeírni, amelyet úgy, amint õk összehordták, összehordhat
117 I, 1878| kifejezése.~Ah! Törõdnek is õk hazafiúi aggodalommal és
118 I, 1878| akármirõl foly a vita, õk hozzászólanak. Nem azért,
119 I, 1878| nekik, hát szónoklataikkal õk is rabolták.~Magához a tárgyhoz
120 I, 1878| hozzá hasonló számtalannak; õk beszédjeiket egészen kinyomatva
121 I, 1878| fogja olvasni, de hiszen õk nem is beszéltek másnak,
122 I, 1878| remélhetik. Kezdik belátni, hogy õk tulajdonképpen sohasem válhatnak
123 I, 1878| Nem Tisza Kálmán.~*~És õk beszélnek hûségesen tovább
124 I, 1878| ártatlan arccal, mintha õk a személyes érdekek- és
125 I, 1878| piszokba rántják le, amelyben õk két és fél évig fetrengettek.
126 I, 1878| ebben az országban.~Hanem õk igen, mert nem ma teszik
127 I, 1878| kénytelen volt belátni, hogy õk már csak erõ, de nem hatalom
128 I, 1878| volt Deák-párt folytatásai õk, akik nem törõdve elvekkel,
129 I, 1878| körölöttük: kibocsátották õk a felhívást, hátha majd
130 I, 1878| ismerném, fölteszem róluk, hogy õk sem igen éreznék magukat
131 I, 1878| cseppet sem lehet csodálni, ha õk is kíváncsiak lesznek, hogy
132 I, 1878| szólítja meg õket, annak õk is nyájasan felelnek. Egy
133 I, 1878| matróz, akkor bizonyára õk is szánalmas, s némi gúnyos
134 I, 1878| azokhoz képest, miket már õk fogtak reánk imitt-amott.~
135 I, 1878| sem Gérok úrnak, és ezt õk nem is mondják, de azért
136 I, 1878| nem is mondják, de azért õk magas úri rend; mert a kisasszonyok
137 I, 1878| felkelõk karddal, golyóval, azt õk mind el akarják simítani
138 I, 1878| végképp az asszonyoknak. Õk legyenek a miniszterek.
139 I, 1878| elégedetlenséget szítjuk, nagyobbítjuk, õk kicsinyítik és enyhítik.
140 I, 1878| hogy rosszul játszottak. S õk maguk is azt hiszik másnap,
141 I, 1878| belátták már azok is, hogy õk a nép kedvéért és nem a
142 I, 1878| mint a bunda, amellyel õk ruházták föl a népeket,
143 I, 1879| néznek rám szegények, mintha õk tartoznának nekem.~- Hát
144 I, 1879| sem kóstolhatják fenékig, õk is csak sejtik magaslatát,
145 I, 1879| pedig lesz még az is, s õk segítik hozzá csinálni a
146 I, 1879| hálát adtak az úrnak, hogy õk nem olyanok, mint azok a
147 I, 1879| polgárai nem fognak beszélni.~Õk tudni fognak a királyért
148 I, 1879| forrásból eredõ nézeteket, õk tudják, miért. De kár az »
149 I, 1879| Herrich kezdett szerepelni. Õk ketten egészítik ki egymást,
150 I, 1879| Novák József kimondták, hogy õk nem bíznak többé Szeged
151 I, 1879| neve. Hogy lehettek volna õk tehát olyan meggyõzõdésben
152 I, 1879| színe elõtt, midõn éppen õk sietnek fölháborodva visszautasítani
153 I, 1879| dolgoztak; elõször mert csak õk értenek hozzá, s másodszor
154 I, 1879| hozzá, s másodszor mert õk tudták leginkább, miért
155 I, 1879| bebizonyítaná nekik, hogy õk szakemberek.~46.sz., február
156 I, 1879| miként a fluidumok, nemsokára õk is elpárolognak, de nem
157 I, 1879| meg miért felejtettem ki? Õk azokkal is szeretnének megösmerkedni.~
158 I, 1879| lehetett azt várni, hogy õk ragadják magukhoz a vezérszerepet:
159 I, 1879| mekkora várost építenek õk ide, újságírók vezércikket
160 I, 1879| azok az asszonyok!~Amint õk megjöttek: megjött a költészet
161 I, 1879| bizony nem csoda, ha néha õk, akik az utolsók az ebédlõben,
162 I, 1879| megvan nyomtatásban. Hát õk egyforma nagy emberek!~Hanem
163 I, 1879| Akik érte áldozatot hoznak, õk maguk lesznek áldozatai
164 I, 1879| arra a pártra - amelyre õk önérdekbõl engagiroztatni
165 I, 1879| Szegeden nem ilyen nagylelkûek, õk nem tûrik meg, hanem kilökik
166 I, 1879| vessen a díszpolgári oklevél. Õk vetnek fényt Szegedre. Mert
167 I, 1879| ellenkezésükkel kimutatni, hogy õk a municipális törvényt keresztül
168 I, 1879| hírét annak, hogy amikor õk itt jártak, azt a napot,
169 I, 1879| az ipar haladását, hogy õk lesznek törvényhozókká?~
170 I, 1879| Meglátták, hogy igazán õk uralkodnak - bátran kiálthatnának
171 I, 1879| bátran kiálthatnának föl hát õk is: most már vigyétek vissza
172 I, 1879| megszilárdulásában, bár éppen õk tudják nálunknál is jobban,
173 I, 1879| ha vajon megbocsátanak-e õk »õneki«?~És megbocsátanak.
174 I, 1879| nihilisták nagyon következetesek. Õk bosszút esküdtek a zsarnok
175 I, 1879| a mameluk uraknak, hogy õk milyen nagyon szeretik a
176 I, 1879| önök észjárása szerint, õk is önmagukra szavaztak,
177 I, 1879| fiúk, s annyiban valóban õk is hasonlítanak az istenekhez,
178 I, 1879| ölelve veszik észre, hogy õk eddig is egymásért rajongtak;
179 I, 1879| követelik a négy páholyt, hogy õk, õk...~Õk, »aszongya« pártolják
180 I, 1879| a négy páholyt, hogy õk, õk...~Õk, »aszongya« pártolják
181 I, 1879| páholyt, hogy õk, õk...~Õk, »aszongya« pártolják a
182 I, 1879| tekintendõ elegendõnek arra, hogy õk a Tisza-szabályozás rendszerérõl
183 I, 1879| és Szeged biztosítását. Õk maguk is ezen utat csak
184 I, 1879| legalább a kicsinyek, s õk örvendhetnek is, mert övék
185 I, 1879| örvendhetnek is, mert övék a jövõ, õk élvezhetik az Úr jótéteményeit
186 I, 1880| kicsinyes önérdek jellemezné. Õk bírják legjobban megbecsülni
187 I, 1880| amelyik aztat mongya, hogy õk ott valami tartományban
188 I, 1880| püspöknek.~Trefort megígérte. S õk hittek neki. Pedig tudhatták
189 I, 1880| nem hiszik, hogy elérik. Õk komolyan csak a pártszaporodást
190 I, 1880| a nagyságos kollegák.~De õk csak váltig hajtották, hogy
191 I, 1880| talán éppen azért lettek õk biztosi tanácstagok a szakértelem
192 I, 1880| mainapság. Megmondjuk, miért. Õk eleve elszánták magukat
193 I, 1880| vegye Szeged újjáalkotása. Õk, nem szívesen ugyan, de
194 I, 1880| hogy nem a hajó õket, hanem õk a hajót fogják magukkal
195 I, 1880| méltatlanok mesterükhöz, míg õk is egyenként egy-egy »nagy«
196 I, 1880| alakban keresztülvihesse. Õk nem a maga érdekében, õ -
197 I, 1880| kész-köteles mamelukjai - õk tudják miért - vakon meg
198 I, 1880| többsége elítél, melyet õk is kárhozatosnak, a nemzetre
199 I, 1880| legnagyobb kontingensét, õk azok és a politikusok, akiknek
200 I, 1880| lelkészek kötelessége is, õk azonban (tisztelet a kivételeknek)
201 I, 1880| vezérférfiai is járulnak, s õk megint más oldalról és más
202 I, 1880| elemei nem igen haladnak: õk az örök változatlanság jelképei,
203 I, 1880| Bizonyára még nagyon messze. Õk csak eltalálnak néha-néha
204 I, 1880| gentlemanokat, mert bizony-bizony õk lesznek nevetségessé. -
205 I, 1880| igyekezettel játszottak: õk és közönség egyiránt érezték,
206 I, 1880| õszinték, mivel indokolják õk, hogy annyi jeles pályázó
207 I, 1880| társai, a Nagy György ügye. Õk is emberek, csakúgy, mint
208 I, 1880| bökkenõ van a dologban«, »Õk is emberek, csakúgy, mint
209 I, 1880| len-szülötteknek, s ebben az alakban õk a formáknak költészete.~
210 I, 1880| fogamzott, az az övék; növesszék õk, az az õ érdemük, diadaluk
211 I, 1880| Verhovayról.~Hogyan kerülnek össze õk ketten? - fogja a nyájas
212 I, 1880| valljuk meg, kissé fösvények; õk nem fognak engem kisegíteni,
213 I, 1880| istenem; kit érdekelnének õk közelebbrõl, akik minden
214 I, 1880| sohasem láttam õket, vagy õk aludtak kétezer évig, -
215 I, 1880| évig, - vagy én!~Bizony õk aludtak. Mert hogy én nem
216 I, 1880| várkastélyok« tövében, vagy ahogy õk maguk szeretik nevezni Palóciát
217 I, 1880| a kezdeményezés érdeme, õk kezdtek ez »alapra« gyûjteni
218 I, 1880| kevés eredménnyel aránylag: õk még megérhetik a végét,
219 I, 1880| elfoglaltak, azt teszik, amit õk akarnak, a férfiakat alárendelt
220 I, 1880| azért, hogy megnézzük, mik õk, hanem azért, hogy lássuk,
221 I, 1880| úrhölgyeknek is kijutott az este.~Õk és a többi hölgyek, Salamon
222 I, 1880| kötjük magunkhoz most, midõn õk is engedékenységet tanúsítottak,
223 I, 1880| excellálnak. Már minek mondanák õk el választóiknak illendõ
224 I, 1880| megnyílik, szeptember 25-én õk maguk vegyék át ismét a »
225 I, 1880| quod deus avertat, mondják õk - meg találna Tisza Kálmán,
226 I, 1880| körülölelõ, hogy kívánják õk egészen maguk közé, s ennek
227 I, 1880| van valamiben azóta, hogy õk a piros székekben ülnek.~
228 I, 1880| kérik majd e rossz sáfárok - õk is siket fülekre találnának!~
229 I, 1880| közönség alkotást várt, míg õk csupán közigazgatási teendõkre
230 I, 1880| hogy bármi történjék is, õk nem hagyják magukat átadni
231 I, 1880| egy-két generáció után õk is szaturálva lennének a
232 I, 1880| nemzet között. Tudtuk, hogy õk szeretnek, tudták, hogy
233 I, 1880| érthetnénk a németekkel soha. Õk minden, még oly találó és
234 I, 1880| asszonyt és Halmay urat illeti, õk betöltötték helyüket. Mind
235 I, 1880| dolgokra ennél. Ne versengjenek õk afölött, kinek kedvence
236 I, 1880| Mert minden szövevényben õk vannak benne.~Õk, les femmes
237 I, 1880| szövevényben õk vannak benne.~Õk, les femmes qui tuent et
238 I, 1880| a nagyságos kollegák.~De õk csak váltig hajtották, hogy
239 I, 1880| kinevezi kassai püspöknek.~S õk hittek neki.~Nem ismerték
240 I, 1880| nem hiszik, hogy elérik. Õk komolyan csak a párt-szaporodást
241 I, 1880| talán éppen azért lettek õk biztosi tanácstagok a szakértelem
242 I, 1880| látni az ipar haladását, ha õk intézik a közügyeket?~Bizony
243 I, 1880| Horváth Gyuláé az érdem, õk ketten semmisítették meg »
244 I, 1880| hogy a mi hasznunk az, hogy õk is a »mieink«.~*~Ok nélkül
245 I, 1880| de nem egyen vannak itt õk, egy egész kis hangyaboly,
246 I, 1880| más se tudja, de talán õk se, miért e hemzsegés.~Oly
247 II, 1890| ítélet, - az azonban, ha õk önmagok mondanak önmagokról
248 II, 1893| színehagyottabb lett. Bizony õk is csak emberek, törékenyek
249 II, 1895| úgy össze nem olvadt, mint õk ketten. Rajongó szeretettel
250 II, 1896| padban két fõúri roué ült, s õk is XIV. Lajos felõl beszélgettek.
251 II, 1897| lett, mint a többi. Nem õk lettek jobbak, hanem mi
252 II, 1897| sem jobbak, talán éppen õk adják a rossz példát.~Itt
253 II, 1907| két árnyék.~Elfelejtik-e õk valaha azt, hogy õk se nem
254 II, 1907| Elfelejtik-e õk valaha azt, hogy õk se nem írhatnak, se nem
255 II, 1907| sohasem felejthetik el, hogy õk szegényebbek a többieknél,
256 II, 1912| elkukorékolná az éjfélt, hát biz õk ott maradtak messze éjfél
257 II, 1919| hízelgéseket és bókokat. Õk csak sakkfigurái a sablonszerû
258 II, 1920| minden arcra,... megösmertem, õk azok, de mégsem egészen
259 II, 1920| azok, de mégsem egészen õk.~Csak eszem tudja, hogy
260 II, 1921| beszédeket deklamálják, õk maguk is egyre szegényednek,
261 II, 1881| már, s azért fog elveszni. Õk már nem engedtek át semmit.
262 II, 1881| elveszett pozíciókat, fogják meg õk most a munka és szellem
263 II, 1881| muszáj okvetlenül meghalni, õk maradhatnak elevenen is, -
264 II, 1881| lovat küldtek nekik érte, - õk meg most tíz lovat küldenek.~
265 II, 1881| ábra-mutatvány. Gyerekeknek való: õk szoktak szörnyûködni rajta.~
266 II, 1881| gyerekek sokkal finomabbak, õk úgy viselték magukat, hogy
267 II, 1881| hiszen értenek önök?~S õk értették.~Mikor Csatár hazajött
268 II, 1881| akkor még sem Széchenyi, sem õk nem gondolták, hogy a kaszinók
269 II, 1881| össze ráncokat. Oh, nem, õk nem neheztelhetnek; a férjekkel
270 II, 1881| nem sikk idegesnek lenni. Õk a férjeket azért kínozzák,
271 II, 1881| halottak a temetõbõl, és õk ülik meg a padokat; fölhangzik
272 II, 1881| Gottfried se volna, s ha õk nem volnának, semmi mulatságos
273 II, 1881| választásoknál.~Milyen jó, hogy õk vannak!~Vácon a 3 krajcáros
274 II, 1881| közgyûléséhez az építészek, õk többet nem tehetnek, mint
275 II, 1881| elnökét oly hangon - mintha õk oktatnák, milyennek kell
276 II, 1881| Mária-szín mutatja, hogy õk mégis egyenruhás sereg,
277 II, 1881| ne járna vele: hogy míg õk pihennek - igazán bosszantó
278 II, 1881| táncos gavallérok, mert õk bizony nem jöttek dézsa-palankinban
279 II, 1881| a szelíd, kezes bárányok õk többé, akik csupa odaadás,
280 II, 1881| kopogása lehet.«~Így rohannak õk, a hõsök a rablók ellen,
281 II, 1881| istenadtáknak: hogy immár õk is lenézhetnek valakit.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~
282 II, 1881| gyilkolás történjék s ezt õk kifürkészhessék.~S ennyiben
283 II, 1881| lucus a non lucendo.~Mert õk udvari poétáknak születtek
284 II, 1881| Jókai, Daudet, Theuriet, õk olyan kedvesen tudnak csevegni,
285 II, 1881| van azon magaslatig, amin õk állnak, és ennek következtében
286 II, 1881| azt tõlük megvonni, amikor õk reprezentálnak!~Tetszett
287 II, 1881| harisnyáknak megbocsátunk: õk csak nagyritkán mutatnak
288 II, 1881| lábai alá lenne megterítve: õk fognak itt táncolni harmatos,
289 II, 1881| Azaz dehogy szegények! Õk elenyésznek hamar, de nem
290 II, 1881| végezte, hogy iszen különben õk tulajdonképpen mindenbe
291 II, 1881| hogy nagy dolgokban viszont õk legyenek udvariasak.~Fiatal
292 II, 1881| a nyelvükhöz nyúlkálni, õk tanulják meg az idegen nyelveket:
293 II, 1881| volt« miniszterektõl, hogy õk vetik a legnagyobb gáncsot
294 II, 1881| azért felnyitódni.~Hiszen õk megélnek - észrevétel nélkül
295 II, 1881| olyan grobiánok, mintha õk volnának azok az ismeretes
296 II, 1881| azokra az évekre, amiket õk megpanaszoltak, hogy: »hej,
297 II, 1881| szereti ezt a dolgot, s bár õk magok imádják a botrányokat,
298 II, 1881| mert azt mondják, hogy õk a magyarokat képviselik;
299 II, 1881| amiért azt bántja, akit õk akkor szintén így tapsoltak.
300 II, 1881| szónoka biztosítá, hogy õk mind Deák-pártiak. »Hej,
301 II, 1881| Bécsbe kötéllel - bánják is õk.~Más, sokkal nagyobb és
302 II, 1881| tábláját, hogy e határozathoz õk nem járulnak hozzá.~Erre
303 II, 1881| nem egy kényes kérdésben õk döntötték el a mérleget
304 II, 1882| részeit, úgy a Sugárutat is õk építették.~A két liliputi
305 II, 1882| ismerõseiknek, miszerint õk is vannak még és szerepelnek.
306 II, 1882| Próbálják meg, vágjanak õk ki ilyen tromfot!~Hogy Munkácsy
307 II, 1882| voltak jelen, mert akkor õk mondták volna ezt.~Munkácsy
308 II, 1882| ruhadarabokat. Pilátus tépi, õk csak megszavazzák. A szép
309 II, 1882| istenasszony ifjú maradt, de õk megöregedtek. De menjünk
310 II, 1882| Jupitereket, mert istenek õk egytõl egyig, halhatatlanok,
311 II, 1882| ablakokból kendõiket lobogtatták. Õk nem a képviselõt nézik,
312 II, 1882| ruha teszi. Mik volnának õk ruha nélkül?~E maliciózus
313 II, 1882| és a veres kantárt, sem õk nem hozakodtak elõ vele;
314 II, 1882| õket. Csak úgy látszik, õk maguk nem szokják meg önmagukat
315 II, 1882| kinevették a pacsirtát, mert õk szentül hiszik, hogy a megtiszteltetés
316 II, 1882| Bizony csendesen élnek õk odahaza kis falujokban,
317 II, 1882| kérelmükkel, hogy tudniillik õk kisütötték, miszerint valaha
318 II, 1882| a kabinetirodában, hogy õk a bárkányi elöljáróság.~
319 II, 1882| perzsiai szövetekbõl, amikbõl õk sohasem varrattak köntösöket,
320 II, 1882| Egyesyt is ösmerné.~Egy lélek õk - másfél testben! Éspedig
321 II, 1882| eseményeket, vagy nagyítani. Ebben õk tökéletes mûvészek. De õ
322 II, 1882| se híre, se hamva most, õk a legtermészetesebb modern
323 II, 1882| kivált a nagy urak, mert õk a szárnyak, amelyek szükségesek
324 II, 1882| mozgásban van.~A fáma famulusai õk, akiknek az a principiuma:
325 II, 1882| annak B-t is kell mondania.~Õk nem okai, hogy olyan nagy
326 II, 1882| boldogság lesz-e abból, amit õk maguk közt úgy neveznek,
327 II, 1882| is, Fekete Lajos úr is: õk ugyan beszéltek, de a jobboldal
328 II, 1882| járulnak többel e célra, s õk veszik hasznát a mi millióinknak
329 II, 1882| erdélyi szász sógorokat, hogy õk azok s köztük Wolf Károly
330 II, 1882| minálunk a szegény németek. Õk, a szászok, nem úgy tolakodtak,
331 II, 1882| Azt kell megnézni, hogy õk, a szász urak, hogyan bánnak
332 II, 1882| Örülhetnének a magyarok, ha õk is oly arányban szaporodnának,
333 II, 1882| parlamentben, mint éppen az, amit õk akarnak - a prolongáció.~*~
334 II, 1882| visszahozzák.~Mert akkor tudják õk meg igazán: mi nekik Tisza
335 II, 1882| gondolkozik helyettük és tesz. Õk magok csak álmodoznak, s
336 II, 1882| bizottságokban. Ott dolgoznak õk, akik sehol se dolgoznak.~
337 II, 1882| két félnek hasznára volna, õk mit se tudnak, nem akarnak
338 II, 1882| tudnak, nem akarnak tudni; õk Magyarországot csak úgy
339 II, 1882| annexió.~Ezzel tehát most már õk is tisztába lehetnek. Ha
340 II, 1882| kerületekben a beszámolóikban.~Õk támadják meg az ellenzéket.~
341 II, 1882| megtagadni minden költséget - de õk nem teszik, feláldozzák
342 II, 1882| szegény haza miatt.~Hõsök õk, akik, mint Mucius Scaevola,
343 II, 1882| emberek lenni, dacára, hogy õk a komornyikjai a redakciónak.
344 II, 1882| édesek-e?~De iszen most õk csak grimaszt tudnak csinálni
345 II, 1882| tudnak, mint amennyit hittek õk maguk.~A mama boldogan,
346 II, 1882| azt állították volna, hogy õk csizmadiák?~Nem, ilyesmi
347 II, 1882| annál is kevésbé, mert õk maguk határozottan azt állítják,
348 II, 1882| határozottan azt állítják, hogy õk írók - s az ilyet mégis
349 II, 1882| mondá Szász Károly -, hisz õk itt itthon vannak.~- Nem
350 II, 1882| meg hangosan Gyulai Pál. - Õk is inkább itt merõben ismeretlenek.~-
351 II, 1882| ellenveti Gyulai Pál -, mert õk azért hozzánk, magyar írókhoz
352 II, 1882| oda, s onnan ide helyezik. Õk már olyanok amilyenek, változtatni
353 II, 1882| irodalom iránt közönyösek õk. Ami jó van a magyar társadalomban,
354 II, 1882| programját az újságokból. Õk még nem tudják, hogy a reklámnak
355 II, 1882| jól megtaszigálják õket s õk is visszataszigálnak másokat,
356 II, 1882| hallgatni, hanem bõgtek, õk azt mondták, nagy keserûségükben,
357 II, 1882| dalárok azt mondják, hogy õk nagyon fontosak. Hát isten
358 II, 1882| és szeretetreméltóság. De õk pusztán nevetségesek.~Aki
359 II, 1882| Andersen királya, de mégsem õk a nevetségesebbek, hanem
360 II, 1882| preparálva - palántaföldnek. Õk még maguk válogatnak - abból
361 II, 1882| hogy veled mi történik. Õk már jól tudják, hogy kupakod
362 II, 1882| csempészett szivarokat szívnak õk maguk...~Karr Alfonz szellemesen
363 II, 1882| Vagy igaz, a piktorral õk egy cseppet sem törõdtek,
364 II, 1882| megrakott szekeret.~Hanem azért õk mégis azt képzelték, hogy
365 II, 1882| Wohl Janka és Stephanie.« Õk küldték azt a szép lantos
366 II, 1882| gyanúsítja, hogy bizonyosan õk is korteskedni jártak ott
367 II, 1882| elég nagy bizonyság, hogy õk maguk leszólják a fogadtatást)
368 II, 1882| hogy miért sürgetnek éppen õk preventiv rendszabályokat.~
369 II, 1882| ütnénk agyon a zsidókat, õk osztoznának a vagyonukon,
370 II, 1882| bele annak a tudatába, hogy õk a parlament.~Olyannak tûnt
371 II, 1882| támadják a habarékok, hogy õk jobban csinálnák meg a dolgot,
372 II, 1882| mindig abból, hogy miért nem õk vannak a hatalomban.~Szilágyi
373 II, 1882| miniszteri székben, melyet õk oly hiába ostromolnak évek
374 II, 1882| aprólékos vitácskában. Olyanok õk, mint a gerillák, szeretik
375 II, 1883| ingyen fûtött szoba. Sõt még õk vannak kiárendálva bele,
376 II, 1883| király szólítgatja õket, s õk felelgetnek neki fenyvesiesen,
377 II, 1883| hallottak egyszer-másszor, míg õk maguk is lajdinántok lettek.
378 II, 1883| odavésve: Kiszelák.~Mert õk mindenütt mást szeretnek
379 II, 1883| mennek föl minálunk, és mégis õk panaszkodnak elnyomásról,
380 II, 1883| Benedek rágyújt. Hiszen õk csak kérnek, könyörögnek.
381 II, 1883| Tisza prüsszent-e, s akkor õk is prüsszentenek, ha feláll,
382 II, 1883| ha a talpak azt mondják, õk a fejekkel össze nem maradnak
383 II, 1883| mágnások dolga tárgyaltatott. Õk jelentek meg nagy számmal.
384 II, 1883| s bár a róka is elesett, õk mindnyájan, akik egy vonalban
385 II, 1883| megemlítettük... S ezzel õk céljukat érték.~Hanem tudós
386 II, 1883| vármegye nem lesz meg, akkor õk sem lehetnek se fõjegyzõk,
387 II, 1883| életét nem menthették meg õk sem. Lõttek már azoknak!~
388 II, 1883| újságban nyilatkoznak, hogy nem õk ették meg az Aesopi bárányt.~
389 II, 1883| megfordítva, azért beszélek, mert õk nem értenek semmihez.«~Ezen »
390 II, 1883| vagy Gusbeth Kristófot, nem õk, hanem az tetszett meg nekem,
391 II, 1883| mint a tegnapiak, de azért õk szentül hiszik, hogy mást
392 II, 1883| mamelukokat, annak jeléül, hogy õk semmitõl sem tartanak, semmitõl
393 II, 1883| olyan nagy számmal jönnek, õk vették észre legelõbb, hogy
394 II, 1883| Bebizonyítja nekik, hogy õk még csak nem is szászok.
395 II, 1883| elbúsulnak vala. Mert hát mik is õk akkor?~Azt mondja, szeretné
396 II, 1883| dagadva.~Le a kalappal, uraim! Õk a szónoklási mûvészetek
397 II, 1883| hozta, hiszen megvédik azt õk is ilyenkor, midõn senki
398 II, 1883| a sasok repülnek. Pedig õk nem repülnek. Legfeljebb
399 II, 1883| magyar arisztokrácia.~Még ma õk vannak túlsúlyban, s az
400 II, 1883| kívül aztán férceljék össze õk maguk, ha akarják.~Ilyenformán
401 II, 1883| I. Ottó. Mert így vannak õk: Eötvös az I. Károly, Mocsáry
402 II, 1883| Gáborban. Ezen a párton õk a jövõ vezérei - Eötvös
403 II, 1883| nekik nem kell. Bánják is õk, akármit csinál Bismarck
404 II, 1883| egy szögletben. Olyanok õk, mint a régi pogányoknál
405 II, 1883| törvényt szedik, mert végre is õk az utolsó fórum.~Szerencsétlen
406 II, 1883| idõmet, gondolám, mivelhogy õk jobban is érdemlik meg,
407 II, 1883| karcképeink okozzák, hanem õk, maguk a huszárok.~A T.
408 II, 1883| még látom majd õket, de õk már nem láthatnak többé
409 II, 1883| várnagyig érzi mindenki, hogy õk most London. S szinte bosszantja
410 II, 1883| fontosabb is, mint amit õk ítélni fognak, nem lehetett
411 II, 1883| hiszik, hogy holnap, midõn õk tesznek hozzá kérdéseket,
412 II, 1883| nagyurak késõbb jelentkeztek, õk kapták a nagyobb számokat,
413 II, 1883| van a legjobb kilátásuk, õk szembe láthatják az eszlári
414 II, 1883| arra valók lennének, hogy õk sakkozhassanak.~Móric leckézõ
415 II, 1883| úgyhogy kénytelenek voltak õk csinálni egy kísérletet.~
416 II, 1883| guggol. Ha megszólalnak õk ketten, mint kígyók sziszegnek
417 II, 1883| sokkal óvatosabb.~Különben is õk ketten Heumannal kiegészítik
418 II, 1883| Kornisstól:~- Ugye, hogy õk ketten csak teremdekoráció?~»
419 II, 1883| értesíti barátjait, hogy »õk itt« (már tudniillik az »
420 II, 1883| itt« (már tudniillik az »õk« Smilovicsék, az »itt« pedig
421 II, 1883| jegyzõkönyvet aláírt tanúknak, hogy õk azt sohasem vallották, ami
422 II, 1883| hogy két más asszonnyal õk fõzték ki az egész mesét.
423 II, 1883| De hiszen nem cselekszik õk azt most, mikor már készen
424 II, 1883| csinál az a körülmény, hogy õk Henterrel jó pajtások.~-
425 II, 1883| várja a ruhákkal, de sem õk nem ismerték a zsidó asszonyt,
426 II, 1883| eszláriakat, miképp vallottak.~Õk azt hiszik, hogy ez a kereszténység
427 II, 1883| telepeiken az országuknak, mert õk mindnyájan valamelyik nagy
428 II, 1882| selyemben fognak járni, õk maguk pedig hétköznap is
429 II, 1883| Mert mind jelesek voltak õk, kapacitások, karakterek,
430 II, 1883| hogy olyan legyen, aminõnek õk képzelik.~Márpedig Jókai
431 II, 1883| országgal, hogy azt csak õk képzelik, hogy az az õ »
432 II, 1883| tapogassuk ki tõlük azt, õk is hogy mit akarnak. Mert
433 II, 1883| komédiások tettetik, hogy õk komoly dolgokat végeznek,
434 II, 1883| megírni, hogy az én tévedésem õk.~*~Különben pedig beszéljünk
435 II, 1883| ember megharagszik érte, õk jobban szeretik, ha három
436 II, 1883| bombamerénylettõl, s ijedtökben õk is olaszul kezdenek majd
437 II, 1883| választottakat, akiknek õk helyet engednek: a békák
438 II, 1883| de az mindegy volt nekik. Õk az ekvipázst ismerik a múlt
439 II, 1883| dicsõséget egészen ideadják. Õk csak dolgozni akarnak emezek
440 II, 1883| mi itt nem ismerjük õket, õk mindent tudnak rólunk.~De
441 II, 1883| Amibõl az tûnik ki, hogy õk sokkal nagyobb, míveltebb
442 II, 1883| legnagyobb író Jókai; arról õk azt mondják, hogy nem tud
443 II, 1883| államférfiúnk Kossuth Lajos, de õk arról is kicsinylõleg szólanak.
444 II, 1883| most. Õ ezeket csinálja, õk meg a szemlét csinálják
445 II, 1883| haragszanak-e érte.~Hát õk persze hogy nem mindig haragszanak
446 II, 1883| alá a saját nevemet. Hátha õk jobban tudják! Van aztán
447 II, 1883| akiket illet) az mindegy. Õk felrakják a leszedett címereket
448 II, 1883| szorgalmasan jön, akkor meg õk nézik le (Örökké itt ténfereg).~
449 II, 1883| nélkül a ragály miazmáit. Õk csak hol részek egy megtámadott
450 II, 1883| közkatonákat, nagyobbak õk, mint a hadvezérek«, de
451 II, 1883| gondolná, és mint ahogy õk maguk képzelik.~Pálfy tapintattal
452 II, 1883| Mert ki tudja, akarják-e õk azt?~Mindenki kedveseihez
453 II, 1883| õket veri meg valaki, vagy õk vernek meg valakit.~Nem
454 II, 1883| szerint Szontagh Pállal õk ketten viselik a közszeretet
455 II, 1883| Mindenki velök foglalkozik.~S õk magok a legóvatosabb perszónák
456 II, 1883| egy darabot a magukéhoz.~Õk elõször »üres lapot« kaptak,
457 II, 1883| azt nem tudom, de hogy õk mit csinálnak ott én nélkülem,
458 II, 1883| a menedékházi honvédek.~Õk is eljönnek, s odatámaszkodnak
459 II, 1883| hatalmas országgyûlésük. Õk még bíznak abban, hogy hátha
460 II, 1883| azt a nagy gépet, amelyrõl õk azt hiszik, magától mûvel
461 II, 1883| össze, és azt mondják, hogy õk félnek Tiszától (alighanem
462 II, 1883| arról van.~Mélyen átérzik õk annak a szükségét, hogy
463 II, 1883| jövõ héten. Urak és papok; õk ráérnek okos embernek lenni,
464 II, 1883| mielõttünk folyton elevenek õk, s hol hatalmasok, amint
465 II, 1883| bemutatásnál elmondani, hogy õk bátrak. Ami jótulajdonság
466 II, 1884| senkit), hogy most meg már õk követelték az új helyet,
467 II, 1884| várják a jó szerencsét.~Amit õk árulnak, az kelendõ portéka
468 II, 1884| megy a bizonytalanságnak, õk nem bízhatnak sem a népben,
469 II, 1884| népben, sem a hatalomban. Õk nem kellenek senkinek. S
470 II, 1884| S mert tudják ezt jól, õk a legjobb, legzsírosabb
471 II, 1884| Erõsködnek, úgymond, hogy õk jobban tudnák...~- Sok beszédnek
472 II, 1884| illik a legény után járni. Õk nem is mennek, de a bosszú
473 II, 1884| zászlókról a neveket; s õk is betanulják és kiabálják.
474 II, 1884| vegye le az adókat, mert õk itt mindnyájan földet bírnak,
475 II, 1884| az adomáknak, illõ, hogy õk uralkodjanak velök.~Ezért
476 II, 1884| dicsõséggel. Könyvkiadókra õk vajmi ritkán szorulnak,
477 II, 1884| megmondani õméltóságaiknak, hogy õk szerepelnek ugyan még mindig
478 II, 1884| Akaratodnak jó végrehajtói lesznek õk.~Csak te akarj, kegyelmes
479 II, 1884| nem azt akarja, hogy azt õk húzzák.~Jelentették kevés
480 II, 1883| nyalka teremõröket, hogy õk is törvényt fognak itt hozni.~
481 II, 1883| komolyan vennék a dolgot, hogy õk most ide jöttek megmenteni
482 II, 1883| a karzaton.~Törõdnek is õk a büdzsével, az országgal,
483 II, 1883| büdzsével, az országgal, õk csak a magok jegyzõjének
484 II, 1883| oldalán a fényes acél, ha õk is ott lettek volna.~De
485 II, 1883| szó nélkül cammogtak ki õk is.~Hanem tudom, megesküdtek
486 II, 1883| türelmetlenek immár, bánják is õk mi igaz, mi nem igaz, mit
487 II, 1883| jelöltséget ezutánra is, õk föltétlenül ragaszkodnak
488 II, 1883| korteskedés szele.~Én is, õk maguk is úgy tesznek egymással,
489 II, 1883| szónoklatot tartani« - gondolják õk.~»És nem érdemes ennyi emberrõl
490 II, 1884| mameluk volt már akkor. Õk bizonyosan szidták is odahaza
491 II, 1884| az akadémikusokról, hogy õk csakugyan éltek: csakhogy
492 II, 1884| csak - felelnék a bírálók. Õk nem adják ki, ennélfogva
493 II, 1884| éppen csak azért tudósok õk, mert mindent úgy akarnak
494 II, 1884| dolgoznak rajtok, de már akkor õk össze voltak gyülekezve.
495 II, 1884| Mert ki tudja, akarják-e õk azt?~Mindenki kedveseihez
496 II, 1884| hol feküsznek?~Itt vannak õk is. Deák, Kisfaludy, Batthyány,
497 II, 1884| nekik magoknak megszólalnak. Õk látják szégyenkezni azokat,
498 II, 1884| és bal) szerencse labdái õk, a Ház karakterét egyik-másiknak
499 II, 1884| a zsidóra, mint kellene, õk csak úgy haragszanak rá,
500 II, 1884| semmibe sem került a mandátum. Õk nem panaszkodnak. Ahol ingyen
1-500 | 501-781 |