1-500 | 501-764
bold = Main text
Rész, Esztendo/Fejezet grey = Comment text
1 I, 1870 | kitûnõ bölcsész, Sieyès abbé mondá a szélsõségek embereinek
2 I, 1870 | volt kihozandó, fejvakarva mondá: »sok lesz egyszerre.«~A
3 I, 1873 | felséges király elbámulva mondá:~»Ilyen szép domború mellkast
4 I, 1874 | könnyelműség és meggondolatlanság - mondá egy öreg képviselő ismerősöm -,
5 I, 1874 | sohasem törõdtem a címekkel - mondá szokott jóízû hangon az
6 I, 1875 | belügyminiszter helyesen mondá: megtisztításából, ha az
7 I, 1875 | Könnyen megteheti - mondá az elnökminiszter - úgyis
8 I, 1875 | Röviden fogok szólani - mondá a kellemetlenül mély csend
9 I, 1875 | uram! Önnek még azt sem! - mondá a miniszter ingerülten s
10 I, 1877 | frakkom van, hallja ön - mondá Thiers dühösen. - Azonnal
11 I, 1877 | táborba jövén, szemrehányólag mondá neki:~- Ön nagyon lassan
12 I, 1877 | fogva Redifet szomorúan mondá neki.~- Jöjjön velem a távirdába.
13 I, 1877 | akasztani vitték, gúnyosan mondá a kötelet helytelenül kezelõ
14 I, 1877 | közé.~- Nem lehet, Mirza, - mondá a Kalifa, - minden hely
15 I, 1877 | kívánságaid vannak, Schaffi - mondá a Kalifa. - Ám teljesítem.~
16 I, 1877 | boldogtalan.«~»Tovább!« - mondá a cár nevetve.~»Egy év alatt
17 I, 1877 | bûnös?~A miniszterelnök azt mondá ünnepélyesen az ország képviselete
18 I, 1877 | barátai.~- Oh, nem, nem - mondá Ráth úr siránkozó hangon -,
19 I, 1877 | És úgy cselekvék, amint mondá:~Ráth Károly úr a következõleg
20 I, 1877 | mártíromság dicsõségét...~- Hm - mondá magában -, a dolog jól van
21 I, 1877 | vámtarifát még nem ismerjük - mondá az ellenzék.~- Micsoda?-
22 I, 1877 | fölül.~- Nem tesz semmit - mondá a beteg aggastyán mosolyogva. -
23 I, 1877 | költségvetéssel. Eléggé takarékos - mondá a király.~- Tûrhetõ - jegyzé
24 I, 1877 | Falk dicséretre méltónak mondá e politikát, mivel - úgymond -
25 I, 1877 | A nép nagy szörnyeteg - mondá valaki.~- A nép az utcák
26 I, 1878 | volt.~- Megjöttem, uram - mondá.~- Kicsoda ön?~Petrovics
27 I, 1878 | itt lesz.~- Annál jobb - mondá az öreg Petrovics -, legalább
28 I, 1878 | úr, olyan mint Sámson, - mondá róla egy ízben egy udvari
29 I, 1878 | ilyen lehetetlent álmodni - mondá Kemény Gábor.~- Verhovay
30 I, 1878 | adóztassék meg.~- Ezen ülésnek - mondá a fösvény Szontagh Pali -
31 I, 1878 | Hát te megint itt vagy? - mondá Andrássy.~- Megint - felelte
32 I, 1878 | osztán egészen világos, - mondá Tisza a meggyõzõdés hangján
33 I, 1878 | szegények között s kövess engem, mondá a názárethi Jézus a gazdag
34 I, 1878 | súgta: Pszt.~*~Báró úr - mondá tovább az egyhangúlag megválasztandó
35 I, 1878 | szobának.~- Nem, kisasszony - mondá a tanár eléje állva -, itt
36 I, 1878 | ön engedelmeskedni fog - mondá szigorúan s a remegõ gyermeket
37 I, 1878 | általa nem értett nyelven - mondá a fiúkhoz fordulva:~- Ide
38 I, 1878 | remek szülöttét.~Nekik, mondá, milyen mesterséges, drága
39 I, 1878 | végig, aztán vállvonogatva mondá:~- Már az öreg hiba, ha
40 I, 1878 | hírlapíró.~- Ez esetben - mondá Jókai hirtelen - a leghasznosabb
41 I, 1878 | fiatalemberre, aztán mosolyogva mondá:~- Mente lesz, - hanem ami
42 I, 1878 | aztán meggyõzõdésszerûleg mondá:~- A komédiás is ember,
43 I, 1878 | van azokban eltemetve, - mondá nemegyszer - ha én azokat
44 I, 1878 | tót megfagy itt reggelig - mondá Tóth Ede részvéttel -, ez
45 I, 1878 | nemzetem büszkesége« - mondá egykor Kossuth e város lakóiról.~
46 I, 1878 | játszottak.~»Semmi közöm hozzád - mondá a hasznos gyümölcs - az
47 I, 1879 | élni!~Ma az orvos ezeket mondá:~Ha önnek hosszabb idõt
48 I, 1879 | A dolog azon alapszik - mondá -, hogy Z. haszonbérlõ egy
49 I, 1879 | forinttal?~- Mi köze hozzá - mondá Petőfi durván.~Vahot a fejét
50 I, 1879 | Sándor fiunkat keressük - mondá mély tisztelettel az öreg.~-
51 I, 1879 | Sándor nagy ember lesz - mondá Imre bácsi.~- Csak ne volna
52 I, 1879 | Dehogynem, kedves bátyám - mondá Vahot Imre -, most nemrégen
53 I, 1879 | Fordítsd föl az asztalt! - mondá az inasnak parancsoló hangon.~
54 I, 1879 | oka, felséges királyom - mondá a kormánybiztos. Nem dolgoztak
55 I, 1879 | hibás!~- Majd kitudódik, - mondá a király, mire a polgármester
56 I, 1879 | földi?~- Úgy, kérem alásan - mondá kenetteljesen -, hogy így
57 I, 1879 | rossz helyre vannak építve - mondá Tisza Lajos.~- Nem is érdemli
58 I, 1879 | érdekesnek, talán azért mint mondá, mert ott egy tudós (Varázséji)
59 I, 1879 | Szívesebben ebédelek a fiúkkal - mondá -, mert félháromkor úgyis
60 I, 1879 | Azt neked testálom - mondá -; ilyenért nem adok pénzt.
61 I, 1879 | oroszlánrészt vesz, elborult arccal mondá nekem:~- E nép vesztét érzi
62 I, 1879 | Napoleon halálos ágyán mondá, hogy ott szeretne meghalni
63 I, 1879 | Kanut is, kin mint valaki mondá, sem eshet baj többé, mert
64 I, 1879 | E nép vesztét érzi - mondá egy tekintélyes városi polgár,
65 I, 1879 | midõn Taschler lehangoltan mondá, hogy nem bír a munkához
66 I, 1879 | Oda is elmegy a víz - mondá meggyõzõdéssel.~- Szegedrõl
67 I, 1879 | jelenti, hogy nyugalom van - mondá Verhovay.~- De azt is jelenti,
68 I, 1879 | Hétválasztó« címû vendéglõben azt mondá Kende Kanut ebédlõtársai,
69 I, 1879 | Manci« veszedelmet érez, - mondá a gazdája pokrócot terítve
70 I, 1879 | A töltések még állanak - mondá halkan -, de csakhogy éppen »
71 I, 1879 | mentõcsónakon jövõknek azt mondá, hogy nem megy el innen.~-
72 I, 1879 | helyzetünkrõl beszéltünk, önérzettel mondá:~- Lám, mondtam én mindig!
73 I, 1879 | Az hivatalos titok! - mondá a fõispán.~...................~
74 I, 1879 | tréfát.~- Ez a kappan - mondá - nem jó, mert már öreg.
75 I, 1879 | pisze) orrocskával.~- Uram - mondá -, ennek a városnak jövõje
76 I, 1879 | vagyok a drágaköveknek - mondá Pázmándy - ahol csak szerét
77 I, 1879 | zászlói lobogtak, szomorúan mondá:~- Hol van most már az én
78 I, 1879 | a tárgy, méltatlankodva mondá az egyik:~- De hát kivel
79 I, 1879 | Ütnek, vernek engem! - mondá mágnásos lágysággal, mialatt
80 I, 1879 | nekem köszönheti a város - mondá mellét kifeszítve s széles
81 I, 1879 | én.~- Az, isten ugyse! - mondá õ, s rögtön hívatta Szeghõt,
82 I, 1879 | Csak egy közelemben ülõ mondá:~»Szegény gyermek!«~Megfordultam
83 I, 1879 | nagyvezir a fáraó elé lépett és mondá:~- Uram, e nép nem tudna
84 I, 1879 | nagyvezérinek szavaiban és mondá:~- Jól van, elfogadom tanácsodat.
85 I, 1879 | leöntötte tintával.~- Uram - mondá Jozefine, - ön engem befeketített.~-
86 I, 1879 | csípõjére tette s kihívólag mondá:~- Mi a veszett istennyilából?
87 I, 1879 | Osztrovszky József helyesen mondá magántársalgás közt egyszer,
88 I, 1879 | betûket.~»Napóleon - Eugenie« mondá a betûk jelentõségérõl,
89 I, 1879 | Nouvel Emprunt« (új kölcsön) mondá a párizsi nép, mikor az
90 I, 1879 | ám: de arra a másikra - mondá Asbóth.~Akkor még nem értette
91 I, 1879 | véghetlen sajnálat fog el - mondá a fõispán és leült nagy
92 I, 1879 | dohányzacskót.~- Nem bánom, - mondá a kegyelmes úr csak azt
93 I, 1879 | Minek vettem volna részt? - mondá Mi ketten Lajossal (Tisza
94 I, 1880 | nekünk is van Thaiszunk!« - mondá valaki, s hazafiúi öröm
95 I, 1880 | mellét büszkén kifeszítve mondá:~»Hiába mosolyog, kérem.
96 I, 1880 | fõkapitány s szánakozólag mondá:~- Tisza jó lesz. De miként
97 I, 1880 | kész vagyok. Íme fogja ön - mondá a levelet borítékba csúsztatva -,
98 I, 1880 | szétnézett s csodálkozva mondá:~- Nem látok én itt, uram,
99 I, 1880 | kivétel?~- Nem lehetséges - mondá Mr. Klimley a meggyõzõdés
100 I, 1880 | elõretolt egy karszéket.~- Sir - mondá Mr. Clark -, nagy tisztelet
101 I, 1880 | az a szavaiban.~- Sir - mondá a polgármester -, a levelet
102 I, 1880 | s bizonyos cinizmussal mondá:~- Lássa uram, én a szerelmet,
103 I, 1880 | az szemét sem hunyorítva mondá:~- Pszt! Lassabban! Még
104 I, 1880 | látogató.~- Nos, pompásan...- mondá keserû humorral. - Amint
105 I, 1880 | hívatta az orvost.~- Uram - mondá -, nagy titkot bízok önre.
106 I, 1880 | elpirult.~- Bocsássa meg ön - mondá - de én az »államügyeket« -
107 I, 1880 | vereségén s méltatlankodva mondá:~- Ugyan már, miért ne írhatná
108 I, 1880 | beszédet e bagatellrõl - mondá ma eltávozása elõtt. - Hogy
109 I, 1880 | ajándékozza.~»Szeged - mint mondá - a magyarság fészke. Bár
110 I, 1880 | bájolva.~»Valóságos nimfa« - mondá a közönség közül az egyik.~»
111 I, 1880 | változik.~- Más baj van - mondá apám sötéten -, ebbõl a
112 I, 1880 | perszónáját, csodálkozva mondá magában:~»Nini, micsoda
113 I, 1880 | szerkesztõjét keresi.~- Én vagyok - mondá a chef redacteur -, mivel
114 I, 1880 | Ha ide való volnék - mondá az õs arisztokrata -, meg
115 I, 1880 | Többet ér ez a vonó - mondá föllelkesülve - Küküllõ
116 I, 1880 | hanem fõpincéri méltósággal mondá:~- Ne tessék búsulni, kérem.
117 I, 1880 | megkérdeztem, õszinte humorral mondá: »Hát ez bizony az én házi
118 I, 1880 | A felséges király ezeket mondá cseh nyelven a prágai uraknak
119 I, 1880 | elõ zsebébõl s derülten mondá:~- De még ez is az!~Mindenki
120 I, 1880 | király költõje« vagy, Móric - mondá oda kevélyen -, én meg akkor
121 I, 1880 | komoly véleményét kérem - mondá.~- Ej uram, hisz én nem
122 I, 1880 | a tárgy, méltatlankodva mondá az egyik:~- De hát kivel
123 I, 1880 | az szemét sem hunyorítva mondá:~- Pszt! Lassabban! Még
124 I, 1880 | hívatta az orvost.~- Uram - mondá -, nagy titkot bízok önre.
125 I, 1880 | elpirult.~- Bocsássa meg ön - mondá -, de én az »államügyeket«
126 I, 1880 | meghallgatván kérését, kedélyesen mondá:~»Fiam, amint az újságokból
127 I, 1880 | látogató.~- Nos, pompásan... - mondá keserû humorral. - Amint
128 I, 1880 | vereségén, s méltatlankodva mondá:~- Ugyan, már miért ne írhatná
129 I, 1880 | szánakozólag, félig gúnyosan mondá:~- Nem bánom; de eljön-e?~-
130 I, 1880 | véghetlen sajnálat fog el - mondá a fõispán és leült nagy
131 I, 1880 | dohányzacskót.~- Nem bánom - mondá a kegyelmes úr -, csak azt
132 II, 1881 | megsokallt Petőfi s dühösen mondá barátjának: »Ha azt akarod,
133 II, 1883 | Ön maliciózus ember - mondá kelletlenül. - Tehát szegedi?
134 II, 1884 | House«-t olvasom Boztól - mondá a nevetõ ember -. S teringette,
135 II, 1884 | Báró Eötvös József helyesen mondá a társaságról, hogy az olyan,
136 II, 1885 | élcet.~- No, jól van no - mondá Tóth Kálmán -, beismerem,
137 II, 1885 | legpraktikusabb medicina - mondá -, éjszakán át kihûl, s
138 II, 1886 | szokott akadozó modorában mondá féltréfásan.~- Sokszor többet
139 II, 1888 | szavakkal, s lelkesítve mondá: törekedjünk oda, hogy a
140 II, 1889 | Dejszen többet költ az - mondá a király.~- Nem a’ - feleselt
141 II, 1891 | az csak egy tréfa volt - mondá a király cousinja (amely
142 II, 1893 | élce volt.~- Fogadjunk - mondá Eötvös -, hogy kormányra
143 II, 1896 | én imádom XIV. Lajost - mondá a másik roué -, mikor Párizsban
144 II, 1900 | Bizony csak szép dolog az - mondá a sah -, hogy ebben a vagyonos
145 II, 1900 | bolond vagy te, édes fiam! - mondá a sah csodálkozva -, hogy
146 II, 1900 | különbözzenek.~- Kössünk feketét - mondá Andrássy (akkor is már az »
147 II, 1904 | Képviselõséget nem vállalok - mondá. - Nem nekem való idõk már
148 II, 1906 | nézve.~- Bakai meglesz - mondá útközben Simonyi Ernõ -,
149 II, 1906 | milyen szégyenletes áron! - mondá az õsz Kállay, s megvetõ
150 II, 1906 | Nem, kérem... nem... - mondá halkan s mind a két kezét
151 II, 1912 | Nagyon kérem az urakat - mondá -, viseljék magukat csendesebben,
152 II, 1918 | Nem tehetem, fölség - mondá Andrássy elkomorodva - ...
153 II, 1918 | hát akkor elmegyek én - mondá Andrássy.~- De hiszen fekvõ
154 II, 1918 | fogadja.~- Fölséges uram - mondá a miniszterelnök a kihallgatáson -,
155 II, 1919 | is lágy lett, mikor ezt mondá: »Erzsébet királyné«, és
156 II, 1919 | Megköszönöm alásan - mondá a szegény asszony hálálkodva -,
157 II, 1881 | alkalmával Herbst udvariasan mondá:~- Mióta ön otthagyta a
158 II, 1881 | Terézvárosban megbuktatta., keserûen mondá a legyõzött választók tisztelgõ
159 II, 1881 | nevetve.~- Ez itt a múlt! - mondá. - Az én múltam. S a temetõben
160 II, 1881 | odább.~- Hát a Gyulát - mondá az öreg paraszt, s a többiek
161 II, 1881 | megbuktatjuk.«~»Az okosabb enged« - mondá Csatár savanyú mosollyal
162 II, 1881 | Tiszának nagy szerencséje van - mondá Felsõbüki Nagy Pál.~- Ugyan
163 II, 1881 | asztalra s a következõket mondá:~»Tisztelt választók! Én
164 II, 1881 | majd mindjárt meglássuk - mondá õfelsége s kevés vártatra
165 II, 1881 | neki németül.~- Ejnye! - mondá õfelsége -, de tótul már
166 II, 1881 | Ezennel rendreutasítom önt - mondá mereven és ünnepélyes, megbotránkozott
167 II, 1881 | iszen most nincs háború - mondá egy hang.~- Hüm! Ki tudja?
168 II, 1881 | peticionálnak az építészek. Helyesen mondá Szemere, hogy a városnak
169 II, 1881 | torkát.~- Rossz kezdet!... - mondá Verhovay aggodalmasan.~*~
170 II, 1881 | beszédet nekem (Scarronnak) mondá el Feleki úr, óva és figyelmeztetve,
171 II, 1881 | szoktak lenni.~- Éppen ez az - mondá Asbahs megkönnyebbülve -,
172 II, 1881 | mi sem könnyebb annál - mondá a leányka naivul, s egy
173 II, 1881 | õexcellenciája?~- Jól, egészen jól - mondá a derék férfiú jelentõségteljesen,
174 II, 1881 | ne tenne ön kivételt? - mondá a zsurnaliszta és két forintot
175 II, 1881 | megnyíltak.~- Köszönöm! - mondá hallhatóan.~Örömteljes felkiáltás
176 II, 1881 | magyarul, mire az alvó halkan mondá:~- Ne znám mágyárski len
177 II, 1881 | konfúziót.~- Szerencse - mondá a mélységbe pillantva -,
178 II, 1881 | ezért valakit.~Csak egy góbé mondá nagy igazán:~- Sose búsuljanak
179 II, 1881 | Nekem az a gyanúm van - mondá egy rendõr -, hogy ez a
180 II, 1881 | Jó reggelt, fölség! - mondá és odanyújtá kezét a királynak.~
181 II, 1881 | Grüne muss man weck! - mondá egy rossz németségû szittya-magyar.~*~
182 II, 1881 | Már én házasember vagyok - mondá a fiatal császár mosolyogva.~-
183 II, 1881 | Sámsonhoz.~- Kegyelmes úr! - mondá. - Eljöttem tõled búcsúzni,
184 II, 1881 | és felkötjük.~- Helyes! - mondá Gorove. (A szegény Pista
185 II, 1881 | bánom én, csinálj akármit - mondá a királyfi és nagy szomorúsága
186 II, 1881 | George, Madame Stael, Eliot - mondá Oszterhuber -, ezek mind
187 II, 1881 | Bocsánat, képviselõ úr - mondá félénken nekem -, ön így
188 II, 1881 | Annál rosszabb reá nézve - mondá a magas állású úr.~*~Érdekes
189 II, 1881 | kormánybiztos éppen én vagyok - mondá Horváth Gyula.~A mérnökök
190 II, 1881 | a rakoncátlan tömeggel - mondá Horváth.~- Hanem akkor jó
191 II, 1881 | Ezer hálával és örömmel! - mondá a kapitány örömragyogó arccal.
192 II, 1881 | nagyságos uram!~- Nem - mondá a kevés beszédû Horváth.~-
193 II, 1881 | zseniális ötletnek.~- Paupera! - mondá a tükör felé állva önmagához -
194 II, 1881 | gyermekkorában evett.~A feleségem - mondá a jó testvér - sütött is
195 II, 1881 | összehasonlítástól a régiekkel« mondá.~Ribáry Felekinére és Prielle-re
196 II, 1881 | Én babonás ember vagyok - mondá Palya. - Isten legyen nekünk
197 II, 1881 | budai magyar embernek azt mondá, baját megvizsgálva a doktor:~-
198 II, 1881 | hírlapírói nyugdíjintézetnek - mondá a nemes gróf a mai pénzügyi
199 II, 1881 | mint ha várakat foglalunk - mondá Jókai.~- Hát azért adjátok
200 II, 1881 | adjátok Boszniát nekünk - mondá Miletics.~Talál-e erre Jókai
201 II, 1881 | hangsúlyozta Boszniának s azt mondá, hogy azt joggal követelheti
202 II, 1881 | nem ragadtak fegyvert - mondá Szalay - 48-ban a szerbek
203 II, 1881 | többi közt Trefortra azt mondá, hogy érdemeit, amelyeket
204 II, 1881 | E’meg bolond beszéd - mondá Szalay, s Imrusnak megint
205 II, 1881 | körül, amit megtehettem - mondá Jókai.~- Háromszor buktam -
206 II, 1881 | Ugyan hagyjátok el - mondá Jókai csendesen, hogy meg
207 II, 1881 | Irányi elvetõ mozdulattal mondá:~- A törvény jó, de nem
208 II, 1881 | Deák-pártiak vagytok!« - mondá a jó öreg. Mi lesz az ifjú
209 II, 1881 | Ausztria.~- Hinni akarom - mondá az öregúr, - hogy Excellenciád
210 II, 1881 | Szerbiával kötött szerzõdésnél mondá Herman, hogy »a népeknek
211 II, 1882 | lelkesedve.~- Hallgass, buta, - mondá Didó sötéten. - Ez a legravaszabb!
212 II, 1882 | összenéztek.~- No, Didó öcsém! - mondá Szellõ sóhajtva - eddig
213 II, 1882 | együtt vagyunk valamennyien - mondá Andrássy -; menjünk hozzám
214 II, 1882 | igazi nagy élvezetben - mondá a fennebbi ellenvetésre
215 II, 1882 | valaha szerelmes.~- Voltam - mondá -, egy fiatal angolba.~-
216 II, 1882 | meggyõzõdés õszinte hangján mondá, hogy olyan pontos tudomásuk
217 II, 1882 | körül mert mint a madame mondá, egy »magyar szobát« fognak
218 II, 1882 | családi nevét?~- Hüm! - mondá az ravasz mosollyal - a
219 II, 1882 | jelentették:~- Bejöhet! - mondá nyájasan.~A tiszt szalutált
220 II, 1882 | Európa.~- Az istenúgyse! - mondá Skobeleff és hozzálátott
221 II, 1882 | Benedek?~- Nagyon érdekes - mondá Benedek páter s elsuttogá
222 II, 1882 | nagyon kutyául voltunk! - mondá az egyik.~- Meghiszem azt! -
223 II, 1882 | születtem én katonának - mondá -, hanem katonacsinálónak.~
224 II, 1882 | elhelyezte a kezeimet, hogy, mint mondá, bizonyos kerekdedsége legyen
225 II, 1882 | pompját, s vállvonítva mondá:~»Többet ér ennél nálunk
226 II, 1882 | Zsedényire.~- Hagyd az öreget - mondá Deák -, az öregnek igaza
227 II, 1882 | kellene a tényállást elõbb - mondá távozóban a nagy államférfi. -
228 II, 1882 | fiam is megnõtt azóta - mondá Hunyák szabódva. Mert neki
229 II, 1882 | Tehát senki sem indul? - mondá a Gél isten haragosan, s
230 II, 1882 | visszamegyek ahonnan jöttem - mondá borzadályt keltõ hangon
231 II, 1882 | sárkányt.~A magyarok, amiként mondá, leborultanak elõtte s imádták
232 II, 1882 | több, õ próféta volt! - mondá félkönyökére emelkedve ágyában,
233 II, 1882 | ezt a szegény embert! - mondá a király. - Nem hallgathattam
234 II, 1882 | alá is út.~- Jól van - mondá õ -, de akkor elviszem a
235 II, 1882 | meghallgatta s mosolyogva mondá:~- De iszen az õ pénzén
236 II, 1882 | forintra.~- Itt a pénz - mondá a magyar úr, aztán kivette
237 II, 1882 | Mindnyájan Szegedre? - mondá dünnyögve s udvariasan emelintett
238 II, 1882 | is sok hasznunk lesz! - mondá nagy örömmel, mikor a gyönyörû
239 II, 1882 | képviselõ úr?~- Ettem egyszer - mondá Szontágh Pál elgondolkozva -,
240 II, 1882 | Ernõ méltó botránkozással mondá, hogy »hát mi a mennydergõs
241 II, 1882 | haszna volna az országnak? - mondá L. - otthon maradt a nagyobbik
242 II, 1882 | értünk, az egyszer bizonyos - mondá H. S. - De amint abszolút
243 II, 1882 | No, már ez mégis sok! - mondá egy 48-as. - Igaz, hogy
244 II, 1882 | egész kellemes meglepetéssel mondá:~- Ah, hisz ez új!~Kevés
245 II, 1882 | bolond is ez a Herman - mondá Ivánka Imre -, hát õ még
246 II, 1882 | beszédembe, de ki ne hagyja - mondá a pseudo-Kerkápolyi, mikor
247 II, 1882 | lelkes elõadás. Mikor azt mondá: »Hanyatlóban van Izrael
248 II, 1882 | Aztán minden ötödik-hatodik mondásánál fölharsant a hangos
249 II, 1882 | komoly dolog ez nekem - mondá, mikor marasztalták. - S
250 II, 1882 | Csakhogy a kakas nélkül - mondá - nem adom ám oda a tehenet.~-
251 II, 1882 | Megvallom neked... - mondá Miehl akadozva - ...erõs
252 II, 1882 | subickolni.~- Ki hitte volna - mondá e beszédre Herman Ottó -,
253 II, 1882 | beszédében a többi közt azt mondá, hogy a délszlávok, semhogy
254 II, 1882 | Azt se tudjuk azonban - mondá Eötvös Károly.~*~A mai napom
255 II, 1882 | mielõtt ide lejöttem - mondá -; hallgassa csak meg. A
256 II, 1882 | néhány szót, derült mosollyal mondá:~- Székesfehérváron elbeszéltem,
257 II, 1882 | keresztény fizionomiát - mondá neki tréfásan egy bírósági
258 II, 1882 | cikkeket?~- Igen, én írom - mondá Jakab kihívólag.~Deák behunyta
259 II, 1882 | született ön?~- Itt Pesten - mondá Jakab.~A nemzet bölcse összehúzta
260 II, 1882 | hideg, érdes lett, amikor mondá:~- Gondolt-e ön már arra,
261 II, 1882 | vetések maguknál?~- Elvannak - mondá. - Kivált a tiszta...~-
262 II, 1882 | felém fordulva, gúnyosan mondá:~- Könyvbõl gazdálkodni,
263 II, 1882 | vidéken.~- Bajjal-jajjal - mondá õ -, a káposztapalánta tavaly
264 II, 1882 | törve.~- Nem adom sokért - mondá egy bonapartista herceg
265 II, 1882 | helyrehozni a csorbát - mondá a legbölcsebb városatya.~-
266 II, 1882 | ünnepélyes fogadtatást - mondá Szász Károly -, hisz õk
267 II, 1882 | szolgálok önnek!~- Köszönöm - mondá Vizvári kissé elpirulva,
268 II, 1882 | szónoklatot.~- Uraim! - mondá, mikor már minden kigondolható
269 II, 1882 | elaborátummal, gúnyosan mondá:~- Szép, szép! Csakhogy
270 II, 1882 | Átkozottul be van borulva - mondá az ablaknyitó deputátus. -
271 II, 1882 | ist ein kapitaler Ochs - mondá Taksony...~- Bugye snyeho
272 II, 1882 | Az ebéd semmi egyéb - mondá az öreg Deák -, mint egy
273 II, 1882 | megütközve.~- Hát jó lesz neki - mondá Nagy uram kissé félénken -,
274 II, 1882 | szépséges húgomasszony? - mondá a vezér meghökkenve tündöklõ
275 II, 1882 | üdvözlet.~- Fogadjon isten - mondá a szép nõ. - Igen. Én vagyok
276 II, 1882 | Ezek a bihari pontok - mondá a vezér finom mosollyal. -
277 II, 1882 | szokott írni?~- A borítékra - mondá büszkén - részint kérdéseket,
278 II, 1882 | Nagyon méltatlankodó hangon mondá ezt.~- Hüm, hüm! Mit csináljunk
279 II, 1882 | megküldik az »Ellenõr«-t - mondá Zsiga bácsi vigasztalódva.~-
280 II, 1882 | Lehetetlen az, édes öcsém - mondá hanyagul. - Hát mi történt
281 II, 1882 | bûvös kolompot.~- De iszen - mondá - nagy esze van ennek a
282 II, 1882 | szomorú virágok és füvek! - mondá a piktor.~- No, ugye gyönyörûek!~
283 II, 1882 | dolog.~- Az istenúgyse - mondá.~Kivettem szivartárcámat
284 II, 1882 | feleségeinket a hintóra!~Útitársam mondá, szeretne lerajzolni egy-két
285 II, 1882 | húgodnak, Gyurka fiam - mondá s a lecsúszott apró köveket
286 II, 1882 | halállal mult ki.~- Ámbátor - mondá a leves után jóakaratúlag -,
287 II, 1882 | csodálkozva.~- Már hogyne volna - mondá Barkó uram öntelten.~No,
288 II, 1882 | hogy - mint Barkó uram mondá - ma már az Atlanti-tengernek
289 II, 1882 | mosolygott.~- Ez az igazi Pakas - mondá, piszkos ujjaival oda bökve --,
290 II, 1882 | Régen láttalak, Móric! - mondá a gabonaügynök a papírügynöknek;
291 II, 1882 | az asszony...~- Eredj! - mondá a gabonaügynök. - Elhagytalak!
292 II, 1882 | cselekedve, uram, derekasan - mondá, büszkeséggel legeltetve
293 II, 1882 | Ha én király volnék - mondá az egyik -, az õ arcképét
294 II, 1882 | bugyellárisát s tréfás mosollyal mondá: (Nézd no, ilyen kicsinnyé
295 II, 1882 | Olvasd el a ráütött dátumot - mondá, s csengõ hangja szokatlanul
296 II, 1882 | uraim.~- Az ördögbe is! - mondá Aranyos felénk fordulva
297 II, 1882 | habituétõl.~- Réthi Laura - mondá.~- Lehetetlen! Hát nem Krecsányi
298 II, 1882 | premier szellemes szerzõje jól mondá már tegnap délben, hogy
299 II, 1882 | vallásával. Hódító népfaj ez, mondá, mellyel úgy kell elbánni,
300 II, 1882 | éppen Wahrmannra mutogatva mondá.~Ezt zokon vette Istóczy,
301 II, 1882 | kötelesnek, - mire Istóczy azt mondá:~- Én hát akkor önt huncut
302 II, 1882 | Már hogy volna Klapka - mondá egy tapasztalt honatya -,
303 II, 1882 | No, ni, nem hiszem - mondá ott valaki -, hogy ez a
304 II, 1882 | Szörnyen restellem - mondá. - Valami ostoba szemölcsöt
305 II, 1882 | tudtam, hogy így lesz - mondá Németh Berci bátyánk nagy
306 II, 1882 | fringiát Irányi ellen, s azt mondá, hogy ha Irányinak kifogása
307 II, 1882 | reszketett. Hidegen, határozottan mondá, hogy miután Rohonczy egy
308 II, 1882 | Legyek rossz próféta - mondá -, de félek, hogy a Tiszánál
309 II, 1882 | kiadta, amikor elnyelte mondá - Szathmáry Laci bácsi,
310 II, 1882 | elõl.~- Menjünk pipázni - mondá ismét, mikor a második kezdett
311 II, 1882 | a Házba.~- Tavaszodik - mondá a kesztyûit húzogatva.~-
312 II, 1882 | a díszítõhöz.~- Miért? - mondá az elfogulatlanul. - Mert
313 II, 1883 | ellen.~- Hiába hápogsz - mondá neki Szathmáry Gyuri, elmenvén
314 II, 1883 | ruhában«, mint Bölönyi Sándor mondá, ki a Móricz Pál (nini,
315 II, 1883 | kivált a reform után - mondá Majthényi.~- És ön olyan
316 II, 1883 | Behoztam mármost a voksokat - mondá kevélyen az édes nyájas
317 II, 1883 | már büntetve. »Hogyne - mondá -, egy egész óráig kellett
318 II, 1883 | szomorúan, bánattól rezgõ hangon mondá:~»Még mindig Simonyi beszél.«~
319 II, 1883 | Nem szívesen teszem - mondá -, jobb szeretném, ha õ
320 II, 1883 | mutatott az óra, bánatos hangon mondá:~- Takarodjatok ki, fiaim!~-
321 II, 1883 | Én is követem Hermant mondá. - Kilépek vele.~A képviselõk
322 II, 1883 | képviselõségrõl.~- Isten ments! - mondá a miniszterelnök.~Ki tudja,
323 II, 1883 | kerülvén szóba, Ónody búsan mondá a folyosón.~- A második
324 II, 1883 | mozgást...~- Megengedem - mondá Thaly gyanúsító nevetéssel -,
325 II, 1883 | helyeslés, gyönyörteljesem mondá:~- Látod, látod!~S ebben
326 II, 1883 | Hiszen megy az magától« - mondá Tisza, s kiment a folyosóra,
327 II, 1883 | Itt nem szabad pipázni! - mondá, s úgy arcul vágta, hogy
328 II, 1883 | ezentúl?«~Csak Madarász bácsi mondá kedélyesen:~- Én bizony
329 II, 1883 | Polónyi mély indignációval mondá ott künn:~- Engemet gyanúsított!~
330 II, 1883 | a karzatok közönségét - mondá az elnök -, szíveskedjenek
331 II, 1883 | vagy a régibb miniszter! -- mondá Szapáry.~- De te meg mágnás
332 II, 1883 | megjött végre az én idõm is - mondá Prileszky Tádé.~S folytonosan,
333 II, 1883 | Bizony, igazán mulatságos - mondá - hasonlít ez megfordítva
334 II, 1883 | Ej, ér is az valamit - mondá egy megvetõ mozdulattal. -
335 II, 1883 | Itt tilos a kéregetés! - mondá.~- De nem kéregetni jöttem...~-
336 II, 1883 | a Szentföldre?~- Tudom - mondá a püspök nyugodtan.~- De
337 II, 1883 | Szép név... csinos név! - mondá a herceg ásítva. - De mi
338 II, 1883 | uram, a Gregarina.~- Nono - mondá a herceg -, jobban tudják
339 II, 1883 | nyilvánosság tengerére.~- Uraim! - mondá többek közt. - Sajtóvétségért
340 II, 1883 | adományodat írásban.~- Szívesen - mondá Lázár s ravaszkásan mosolygott
341 II, 1883 | Pantocsek.~- Soha többé - mondá Bánhidy. - Mióta a habarékpártból
342 II, 1883 | gondolkoznak bizonyosan - mondá valaki a hátam mögött -,
343 II, 1883 | eszerint haza is mehetek? - mondá kihívó gúnnyal.~De hogy
344 II, 1883 | Bevégezted. Elmehetsz - mondá az elnök. - A tárgyalást
345 II, 1883 | ajtajú terembe. »Nem lehet« - mondá az õr. - »Azt szeretném
346 II, 1883 | hasonlítana.~- Most értem már - mondá ez adomázás közben Eötvös -,
347 II, 1883 | Ha én király volnék... - mondá az egyik cimbora.~- Hát
348 II, 1883 | Ennyi a felelete? Elég! - mondá Eötvös és leült.~Elég? Talán
349 II, 1883 | Mirõl?~- A bûnösségrõl - mondá határozottan.~- Hogyan?
350 II, 1883 | ahogy az egyik nõtanú halkan mondá: »mintha a tenger siratta
351 II, 1883 | Elrabolták a rablók gyermekemet - mondá -, nem nézhetem tovább,
352 II, 1883 | Igazad van, barátom - mondá az öreg Deák - mind igaz
353 II, 1883 | megnézni.~- Nagyon szívesen - mondá. - Most igen csinosan néz
354 II, 1883 | Újdonatúj harangunk van - mondá büszkeséggel a toronyra
355 II, 1883 | a vicispánom parancsol - mondá egy ízben -, azt én vakon
356 II, 1883(45)| felé, és szemrehányólag mondá: »Most szóljon kend mán,
357 II, 1882 | szellemi földönfutás után - mondá ugyanez alkalommal -, végre
358 II, 1883 | kívánj semmit, kedves rokon - mondá mosolyogva János úr -, mert
359 II, 1883 | kapkodná, majd szomorúan mondá:~- Elfelejtettem... Milyen
360 II, 1883 | Kovács Mihály.~- A Mihály? - mondá. - A Mihály tengerész Szegeden.~-
361 II, 1883 | váltott.~- Mert félek - mondá -, hogy engem ott agyonütnek.~-
362 II, 1883 | Bizony nem tudom - mondá - magam sem, mit kellene
363 II, 1883 | nemzetet. Deák maga is többször mondá róla: »Õ seperte el a havat
364 II, 1883 | el a közönség.~- Áll! - mondá Kempelen. - Megmutatom.
365 II, 1883 | mindig zárva szokott lenni - mondá kelletlenül a gróf. - Azelõtt
366 II, 1883 | panoráma nézésébe, kevélyen mondá:~- Hát ugye csak megnõttünk?~-
367 II, 1883 | kényelmetlenül.~- Meglehetõs dolgok - mondá õ -, többnyire elolvasom. -
368 II, 1883 | mihelyt valaki elégedetlenül mondá a számára kijelölt telekre:~-
369 II, 1883 | az ismerõsöm fontoskodva mondá:~- Nem vagyok megelégedve.
370 II, 1883 | iránt.~- Azt hallottam - mondá -, hogy már kevesebb a hal.~-
371 II, 1883 | fõkötõben. (Ejnye de csinos! - mondá a király.)~Nagy Ibolyka
372 II, 1883 | királybiztost haragította.~- Nézd - mondá Tisza Lajosra mutatva -,
373 II, 1883 | öreg Hunfalvy.~- Ohó! - mondá egy fõrendi. - Itt tudós
374 II, 1883 | s megsimogatván arcát, mondá:~- Elkéstél, fiacskám!~A
375 II, 1883 | homlokán.~- Derék fiú vagy - mondá õfelsége, s hirtelen sarkon
376 II, 1883 | Disralivel tart, ki azt mondá: »Ha mi egyszer kihúzzuk
377 II, 1883 | ez egy municípiumnak« - mondá.~Az ósdi, rakoncátlan rendõrséget
378 II, 1883 | a két rendõr elszánással mondá:~- Bocsánatot kérek, fõkapitány
379 II, 1883 | palotasorra.~- Jó, jó - mondá a szentesi polgármester -,
380 II, 1883 | Én nem heverek itthon - mondá -, hanem elmegyek ország-világot
381 II, 1883 | szétnézve a képviselõkön, ezt mondá a vele sétáló miniszternek:~-
382 II, 1883 | Itt forrongás van! - mondá Floquet. - Itt valami történik.
383 II, 1883 | verejtéket, s elérzékenyülve mondá:~- Nagyszerû, pompás! Tökéletesen
384 II, 1883 | magasztalólag.~- Öregszik szegény - mondá egy harmadik becsmérlõleg.~-
385 II, 1883 | jó itt mellettetek ülni - mondá a kis Bölönyinek. - Az emberrõl
386 II, 1883 | igaz, édes fiam, Iván - mondá Apponyi -, de nálatok meg
387 II, 1883 | Csípõs idõ van, teringette - mondá a barna kabátos. - Apropó,
388 II, 1883 | decemberben kerül a sor - mondá.~Azonban még nem volt félkettõ
389 II, 1883 | megoldásával, csak Hentaller mondá lehangolva a szélsõbalon:~-
390 II, 1883 | Mégiscsak jó dolog - mondá -, hogy egyszer valahára
391 II, 1883 | Vihar van odabenn - mondá Török gróf (klub néven:
392 II, 1884 | dolgozzunk kesztyûben - mondá -, hanem gyûrjük fel inkább
393 II, 1884 | boldogtalan fát.~- Hm - mondá a fõbíró fejvakarva -, ilyenkor
394 II, 1884 | Hatan vagyunk, uram, hatan - mondá Hajnik tréfálva.~Thaly felelt
395 II, 1884 | õfelsége.~»Kedves uram - mondá I. Pál mosolyogva -, egy
396 II, 1884 | magamban.~- Isten neki, uram - mondá a szerkesztõ bús sóhajjal -,
397 II, 1884 | tisztelendõséged?~- Oh, oh - mondá lefegyverezve a plébános -,
398 II, 1884 | Bíz ez nem rossz dohány - mondá -, de lássátok még százszor
399 II, 1884 | el kell utaznom, uram - mondá. - Holnap, azaz ma, érdekes
400 II, 1883 | ezek százon túl olvasni - mondá egy régi képviselõházi jegyzõ.~-
401 II, 1883 | Várjuk be az elnök urat - mondá Cziráky nagy zavarban.~S
402 II, 1883 | javaslatot vagy nem.~- Nem - mondá az elkésett gróf.~S ez volt
403 II, 1883 | legalább elengedhették volna - mondá Tisza keserû humorral.~A
404 II, 1883 | is van határa...~(Igaz! - mondá fojtott síri hangon a vezetõ.)~-
405 II, 1883 | okos vagyok és hatalmas! - mondá Pallasz, s méltóságteljesen
406 II, 1883 | filozófiai mélység, hogy merengve mondá:~- Jól volt szervezve, és
407 II, 1883 | fejét, s szemrehányó hangon mondá:~- Már megint nem jöttek
408 II, 1883 | ezektõl a táviratokról - mondá nemrég Szapáry Gyula pénzügyminiszter,
409 II, 1883 | csináljak én ezzel a pénzzel? - mondá...~Egy kortes a karzaton
410 II, 1883 | falut!~- Szegény Majthényi - mondá a szélsõbal humoristája,
411 II, 1883 | ez a baj, Sándor bácsi - mondá nagy õszintén az egyik szekundáns.~*~
412 II, 1883 | Jánoshoz. Jókai tréfálkozva mondá Fenyvessynek: »Minek bántod
413 II, 1883 | Csak a szél zúg künn - mondá Tisza Kálmán egy hirtelen
414 II, 1883 | búcsújelenetekhez...~- No bizony - mondá vigasztalón Ernuszt Kelemen. -
415 II, 1883 | No, még ezt megeszem - mondá a herceg -, s kétfelé törte.~
416 II, 1883 | sem szeretjük.~- Értem - mondá a fiatalember és egy olyan
417 II, 1884 | leánykát, Burkus Jankó - mondá a barátom. - Hát mért nem
418 II, 1884 | rajzoltam én valamikor - mondá Munkácsy, s õ is édesen
419 II, 1884 | tanácsosok összenéztek.~- Sógor - mondá az egyik szenátor, megrántva
420 II, 1884 | lábát...~- Mi már ez, no? - mondá fitymálva. - Nem duda az,
421 II, 1884 | Majd intézkedem, jó ember - mondá õfelsége szelíden -, csak
422 II, 1884 | Asszony-újságba való dolog ez - mondá. - Tessék elvinni valami
423 II, 1884 | közügy kívánja.~- Igaz - mondá a grófné lelkesülten.~Elfogadta
424 II, 1884 | megigazítom én azt a képet - mondá Jókai mosolyogva, fogta
425 II, 1884 | ellenfelet megnevezni.~- Jó - mondá a furfangos képviselõ a
426 II, 1884 | hogyne, édes istenem - mondá, és szemeibõl (a gyermekszemek
427 II, 1884 | istenért?~- Képzelje, uram - mondá neheztelõ hangon Beöthy -,
428 II, 1884 | ökrök, kedves állatok! - mondá a férj.~A képen ugyanis
429 II, 1884 | gyorsírókkal.~- Nem baj az - mondá Fenyvessy -, mert vice versa
430 II, 1884 | Excellenciád mindent tehet - mondá a fiatal író sugárzó arccal.~-
431 II, 1884 | pillanataiban, mint õ maga mondá Adam asszonynak - még újságíró
432 II, 1884 | képviselõtársait, büszke keserûséggel mondá:~- Az én képviselõtársaimat?
433 II, 1884 | pikét játszhatom magammal« - mondá, amikor a kassai megválasztásáról
434 II, 1884 | 5.]~- T. Képviselõház! - mondá Péchy, amint díszmagyarban,
435 II, 1884 | beszélni.~- Nem lehet - mondá neki Rakovszky -, mert egy
436 II, 1884 | semmi mód?~- Dehogy nincs - mondá Orbán Balázs, ki végre megsajnálta
437 II, 1884 | verekedés nem!~- Vannak dolgok - mondá szomorúan egy magyar nadrágos
438 II, 1884 | Ejnye de csinos fiú! - mondá Kemény Endre a fölemelkedõ
439 II, 1884 | gratuláltam meg.~- Bocsánat - mondá a hórihorgas úriember -,
440 II, 1884 | van ennek az új embernek - mondá Jókainak egyik a miniszterek
441 II, 1884 | vagyok, kegyelmes uram - mondá egy tótos, de mégis bátor
442 II, 1884 | Gyula szuverén méltósággal mondá ki:~- A bizottságnak joga
443 II, 1884 | összegyûjtött beszédei - mondá kevélyen. - Viszem haza
444 II, 1884 | félek.~S ezt olyan arccal mondá, mintha afölött sajnálkoznék,
445 II, 1884 | Holnap felszólalok - mondá. - Kifejtem a párt álláspontját,
446 II, 1884 | miatt Beksics.~- Sajnálom - mondá -, hogy nem szólalhatok
447 II, 1884 | megsemmisítik.~- Legyen igazság - mondá egy öreg mameluk. - Cserélni
448 II, 1884 | átkozott zavarba.~- Sajnos - mondá Barla -, mert akkor nem
449 II, 1884 | elõ is hozta.~- Persze! - mondá erre Tisza Kálmán. - Hát
450 II, 1884 | Hidd meg, édes öcsém - mondá -, még Tiszának az árulását
451 II, 1885 | No, ha írsz valamit - mondá tréfálkozva -, kiadom a »
452 II, 1885 | Hiszen ha csak az kell - mondá a fõherceg -, tudok én németül
453 II, 1885 | csak tovább tartott volna - mondá a mûvész -, hogy tovább
454 II, 1885 | Képzelje, mit hallottam - mondá izgatottan.~- Ugyan mit?~-
455 II, 1885 | elolvasom én a többit - mondá Gyõry a vacsora után.~Én
456 II, 1885 | nincs még vége.~- Nem, nem - mondá Komócsy ásítva. - Gyõry
457 II, 1885 | megélnek a jég hátán is« - mondá egyszer róluk egy nagy befolyású
458 II, 1885 | Zsiga?~- Szórul szóra - mondá Kemény Zsigmond nagy nyugalommal,
459 II, 1885 | Megbosszulom magamat rajtad - mondá a miniszterelnök. - Majd
460 II, 1885 | Hangosabban beszélj, fiacskám« - mondá az egyiknek, mire annak
461 II, 1885 | mosolyog az elõadó úr - mondá.~- Hiszen, kérem, nem mosolyog -
462 II, 1885 | úgy tesz az osztályokkal - mondá -, mint az anya, aki minden
463 II, 1885 | Péchy Andort.)~- Igen - mondá a király -, úgy látszik,
464 II, 1885 | kiutalványozott.~- Megkívánom - mondá a miniszter önérzetesen -,
465 II, 1885 | legyenek, mint a sárkány mondá - Ugron Gábor -, de olyanok,
466 II, 1885 | Virchownak.~- Nem lehet - mondá nagy sajnálkozva Herman. -
467 II, 1885 | beszélgetésérõl.~- Herr von Kossuth - mondá Wahrmann Mór szerényen a
468 II, 1885 | fõrendi háznak.~- Nem bánom - mondá Tisza Kálmán, a gardedám
469 II, 1885 | Halljuk!)~- Állj ide, fiam - mondá a leánynak a zseniális államférfi -,
470 II, 1885 | mindig nem vagy igazi dáma - mondá -, a polgári szoknyát legfeljebb
471 II, 1885 | egy embert.~- Szívesen - mondá Grachus udvariasan.~- Amelyiket
472 II, 1885 | felfüggesztem az ülést - mondá.~Ez az öt perc arra való
473 II, 1885 | még az erényei is hibák - mondá ma egy habaréki képviselõ.~-
474 II, 1885 | annak tetszik.~»Tamás - mondá azután önmagához -, te most
475 II, 1885 | Jól van, belenyugszom - mondá, s így okoskodék magában:~
476 II, 1885 | az esetem« volt egyszer - mondá Jókai mosolyogva.~- Hogyan,
477 II, 1885 | Nagyon csendes emberek - mondá. - Igen szépen megy.~Kevés
478 II, 1885 | Hiszen ez az az ülés - mondá -, csak más teremben vagyunk.~-
479 II, 1885 | ablakon.~- Semmi sem történt - mondá dölyffel -, micsoda jogon
480 II, 1885 | gyereken.~- Olyan jó ez - mondá, miközben a könnyei potyogtak
481 II, 1885 | tehenét.~- Fartó macska! - mondá fájdalmas megvetéssel.~*~
482 II, 1885 | Olvassa fel barátom - mondá a gróf -, kíváncsi vagyok
483 II, 1885 | Nem igaz ám az, uram - mondá -, mintha én volnék a legöregebb
484 II, 1885 | ezen tûnõdöm, s élénken mondá:~- Tudniillik csak Apor
485 II, 1885 | Azért festettem meg - mondá -, mert Nepomuki úr volt
486 II, 1885 | dicsérjenek, kegyelmes uram - mondá Roskovics szellemesen -,
487 II, 1885 | Milán király.~- Isten neki - mondá -, csapjuk be még egyszer
488 II, 1885 | magam az angol királyfiért - mondá -, hanem egy skrupulusom
489 II, 1885 | hóna alatt.~- Vezess be - mondá Gyulai Pál, amint megállt
490 II, 1885 | szekírozzuk Gyulait« - mondá. Alig gyõzött a sok élcre,
491 II, 1885 | meszely bort ittam, fiam - mondá az asszony -, itt van érte
492 II, 1885 | Széchenyi Pál s hasonlóan mondá némi pironkodással:~- Van
493 II, 1885 | egész figura vagyok benne - mondá, s elkedvetlenedve állt
494 II, 1885 | megvonom a napidíjaidat - mondá Péchy, és megfenyegetett
495 II, 1885 | magára.~- Majd intézkedem - mondá.~S úgy intézkedett, hogy
496 II, 1885 | keresve.~- Csinos ember - mondá Margittay Gyula -, ritka
497 II, 1885 | Mert mint Szilágyi Dezsõ mondá az õ stílusában: »a választási
498 II, 1885 | az csak csõcselék volt - mondá neki késõbb Vadnai Károly
499 II, 1885 | teremtései volnának - mint Thaly mondá.~Az egyik névnél mérgesen
500 II, 1885 | karzatról látszik.~Helyesen mondá egy ízben Pulszky Ferenc:
1-500 | 501-764 |