1-500 | 501-757
Rész, Esztendo/Fejezet
1 I, 1875| mit csináljunk a fiatal Apponyi gróffal, kiből szinte professzort
2 I, 1877| megvakítja Lonkay Atyust, az Apponyi nemzetséget, s több másokat!~
3 I, 1877| Simonyiak, Helfy, Irányi és Apponyi. Illik ez nekik rettenetes.~
4 I, 1878| párt távollevõ tagjait.~Apponyi azt indítványozta:~- Telegrafírozzuk
5 I, 1878| ne nagyzolj zsörtölõdik Apponyi.~Élesebb viták után határozatba
6 I, 1878| egy elegáns konzervatív Apponyi Albert gróftól:~- Mért romlott
7 I, 1878| romlott az meg - válaszolt Apponyi.~- No, tudom, tudom, hogy
8 I, 1878| az?~- Nem tudom - felelt Apponyi gróf -, pedig sokat gondolkodtam
9 I, 1878| tekintélyes része, t. i. Apponyi Albert gróf járt 1876-ban.~
10 I, 1878| közül az egyik olyan, mintha Apponyi Alberttõl lenne kölcsönözve,
11 I, 1878| Sennyey Pál, Ürményi Miksa, Apponyi Albert, s ennek dacára sem,
12 I, 1878| nem magyarázható.~Például:~Apponyi Albert gróf lesz az egyesült
13 I, 1878| is képviselve legyenek.~Apponyi Albert grófnak elve a megyei
14 I, 1878| melletti betöltését óhajtja.~Apponyi Albert grófnak alkalma nyílott
15 I, 1878| elveiket, ha nem engednek, Apponyi Albert nem érvényesítheti
16 I, 1878| rövidül meg azért, mert Apponyi Albert grófot a nemzeti
17 I, 1878| a kormányra juttatta. Ha Apponyi sem enged, akkor kilép a
18 I, 1878| Lajos, Szi1ágyi Dezsõ, gr. Apponyi Albert, Bánhidy, Chorin,
19 I, 1879| festik a viszonyokat gróf Apponyi Albert szavai tegnapi interpellációjában,
20 I, 1879| való az alkotmány?~Gróf Apponyi Albert helyesen mondotta,
21 I, 1879| vehetõ észre a pártéletben.~Apponyi szokatlan hévvel beszélt;
22 I, 1879| arisztokrácia fényövében, Apponyi Albert, Károlyi István és
23 I, 1879| kedves barátja), nagyapponyi Apponyi Albert elõszobájában. Õ
24 I, 1879| gondolunk arra, hogy gróf Apponyi Albert vegyen mértéket a
25 I, 1880| uralkodott. S helyesen mondta Apponyi Albert gróf, hogy Szlávy
26 I, 1880| kedves barátja) nagyapponyi Apponyi Albert elõszobájában. Õ
27 I, 1880| gondolunk arra, hogy gróf Apponyi Albert vegyen mértéket a
28 II, 1884| jeunesse dorée, a képviselõház Apponyi Albert gróftól kezdve le
29 II, 1901| Czirákyt, Rohonczy Gidát s még Apponyi Albert grófot is, almás
30 II, 1881| mintha valaki beállítana Apponyi Alberthez, hogy vegyen neki
31 II, 1881| mértéket egy kabátra.~Ha Apponyi úr elvállalná, természetesen
32 II, 1881| falun.~Rendõrség csak az Apponyi Albert miniszteri programjában
33 II, 1881| másfelõl Helfy Ignác és Apponyi Albert között.~Jókai Mór,
34 II, 1881| egyikük - nem kapja meg.~Apponyi beszéde szépen átgondolt,
35 II, 1882| lábából kétszer telne ki gr. Apponyi Albert.~Csupa zsír, csupa
36 II, 1882| járó kisebbik Sennyey (gr. Apponyi Albert) hazatért a nagy
37 II, 1882| neki az abfertigungot.~*~Apponyi Albert szólalt föl Németh
38 II, 1882| mindjárt elmondandók leszünk.~Apponyi csak tegnap jegyeztette
39 II, 1882| éspedig - úgymond - éppen az Apponyi érdekében, s megérinté Szilágyi
40 II, 1882| odabenn van és hallgat. Apponyi beszél.~Apponyi büszke lehet
41 II, 1882| hallgat. Apponyi beszél.~Apponyi büszke lehet erre a jelenségre.
42 II, 1882| félbe hagyja a cigaretját.~Apponyi valamivel egy óra elõtt
43 II, 1882| fölött, - melynél különben Apponyi sietett is kijelenteni,
44 II, 1882| fejtegetései után indulunk.~*~Apponyi érdekesen, tartalmasan,
45 II, 1882| e részét [látjuk], hogy Apponyi az aulikus család ivadéka
46 II, 1882| mérsékelt ellenzék két vezére, Apponyi és Szilágyi Dezsõ közt fennforog.~
47 II, 1882| megsértésérõl panaszkodik.~Apponyi pur et simple az inkompetencia
48 II, 1882| nem volt jelen az ülésen. Apponyi Albert, kinek visszavonulási
49 II, 1882| Herman Ottónak és gróf Apponyi Albertnek kellett elvállalni,
50 II, 1882| amaz elismerést, mellyel Apponyi adózott neki. Ez utóbbinak
51 II, 1882| volt ez ülésnek. Csak midõn Apponyi, a szocializmusról szólva,
52 II, 1882| Berci:~- Ahá! Petroleum!~Apponyi, mint petroleur!~A MAI ÜLÉS [
53 II, 1882| széke elõtt, hozzám jön gróf Apponyi Albert, s gyöngéden oldalba
54 II, 1882| mit felelni, amit látván Apponyi, hátat fordított nekem,
55 II, 1882| nekem jön most már nem Apponyi Albert, hanem Lánczy Gyula,
56 II, 1883| sikk, s megy a sikk után.~Apponyi Albert Csávolszky Lajossal
57 II, 1883| Különben az egész ülés Apponyi Albertnek volt tulajdonképpen
58 II, 1883| Helfy Ignác, akit ma gróf Apponyi Berci nyilvánosan »Nácinak«
59 II, 1883| minélfogva elfogadom az Apponyi indítványát is.~Báró Prónay
60 II, 1883| küzdhomokon, Komjáthy után gróf Apponyi Albert beszélt.~A gróf,
61 II, 1883| visszautasítja a vádat, hogy õ Apponyi célzatait gyanúsítani akarná,
62 II, 1883| görbe szemekkel méregeti Apponyi uram! Ezer mameluk szem
63 II, 1883| Literaty.~Szilágyi, Irányi, Apponyi, Pauler is síkra kelének.
64 II, 1883| Helfy, Gyõry Elek, majd Apponyi Albert, Szilágyi Dezsõ,
65 II, 1883| ilyen kaviár vonz még), s Apponyi Albert, Grünwald Béla átmentek
66 II, 1883| hogy »kálvinista jezsuita« (Apponyi Albert törte rajta eszét,
67 II, 1883| HÁZBÓL [ápr. 6. ]~vagyis~APPONYI GRÓF ÉS A BÁRÁNYOK~[ápr.
68 II, 1883| elõbb, ki beszél odabenn?~- Apponyi Albert!~No, hát akkor éppen
69 II, 1883| kimagaslani egy csoportból Apponyi Albertet a Váci körúton.~
70 II, 1883| Hogy az mi? - kiáltá Apponyi. - A legnagyobb barbarizmus,
71 II, 1883| álltam velök - folytatja Apponyi, mialatt közelebb értünk
72 II, 1883| Hát te is? - riadt fel Apponyi méltatlankodva.~- Mert hát
73 II, 1883| elbeszélését tettem közzé Apponyi grófról és a bárányokról,
74 II, 1883| felszólalásra késztetvén Apponyi Albert grófot, Pulszky Gusztit (
75 II, 1883| Prónay Dezsõ, Hoitsy Pál és Apponyi Albert.~Ott járkál egykedvûen
76 II, 1883| folyosón híre járt, hogy Apponyi Albert meghasonlott a pártjával,
77 II, 1883| elõnye is megvan, hogy gróf Apponyi Albert egy igen jó élcet
78 II, 1883| belõle kincstár-illetékben.~Apponyi Albert azon botránkozott
79 II, 1883| botránkozhatott meg ezen Apponyi.~- No, nem jó az ilyet túlságra
80 II, 1883| veszítselek valahol!~...Apponyi megfordul, hogy ki kiabál.
81 II, 1883| emberek egymással csevegnek. Apponyi, a következõ szónok keresztül-kasul
82 II, 1883| virtuskodni.~Pulszky Ágoston, majd Apponyi Albert beszélt. Ez utóbbi
83 II, 1883| a lehajló lombja.~Mikor Apponyi elvégezte, dörgõ éljenzés
84 II, 1883| szólt Polit, látván, hogy Apponyi után nehéz a figyelmet lekötni.~
85 II, 1883| súlya alatt.~Mikor tegnap Apponyi szólott, akkor is lihegve
86 II, 1883| van.~Mezei szónoklatában Apponyi Albertet per gróf szólítá
87 II, 1883| dicsõségén elmerengve egyedül ülõ Apponyi közbeszólt:~- Nem gróf,
88 II, 1883| Az egyik rétor tudniillik Apponyi gróf.)~Beksics szerencsés
89 II, 1883| még csak ez kívántatik. Apponyi azért megy, hogy ne látszassék
90 II, 1883| tartanók s válasszuk be Apponyi, Szilágyi, Pulszky mellé
91 II, 1883| anyagot a diskurzusokhoz.~Maga Apponyi Albert is elõkereste magának
92 II, 1883| édes fiam, Iván - mondá Apponyi -, de nálatok meg csupa
93 II, 1883| gyerek ez a hosszú derekú Apponyi Albert: ennek nem kell a
94 II, 1883| grófoknak!~- Azt mondják az Apponyi méltóságáról, hogy a papok
95 II, 1883| szerezni. A magyarok csoportja (Apponyi, Barkóczy, Szécsen, Andrássy
96 II, 1884| Szécsen gróf, ez idõ szerint Apponyi Albertet kivéve talán egyetlen
97 II, 1883| Cziráky János öblös hangján és Apponyi György fölöslegesnek találták
98 II, 1883| Ott volt Szlávy József, Apponyi Albert. Hát Szilágyi vajon
99 II, 1883| midõn megjegyzé, hogy »Apponyi gróf háta mögött többen
100 II, 1883| tényleg is igaz volt: mert Apponyi elõbb ült nehány paddal,
101 II, 1883| szenvedett annyit, hogy Apponyi gróf (aki pedig meggondolva
102 II, 1883| egészen úgy beszélt, mintha Apponyi már elõtte beszélt volna,
103 II, 1883| elõtte beszélt volna, pedig Apponyi utána beszélt. Mindenik
104 II, 1883| természetesen magasan kiemelkedik az Apponyi gróf beszéde.~Apponyi különben
105 II, 1883| az Apponyi gróf beszéde.~Apponyi különben sem szólal fel
106 II, 1883| úgy kezdett szólani gróf Apponyi Albert.~Egész komikus volt,
107 II, 1883| rózsaszínû ködbõl elõlép Apponyi Albert alakja...~Hanem csodák
108 II, 1883| mit csinál magából ez az Apponyi képviselõtársunk!~- Hüm! -
109 II, 1883| képviselõtársunk volna! Nem Apponyi ez, fiam, de Pallasz istenasszony!~
110 II, 1883| Júnó dühében átváltozott Apponyi Albertté, kit részvéttel
111 II, 1883| vártatva szomorúan jön ki Apponyi Albert.~A csata eldõlt:
112 II, 1883| Sárközy Aurélt, Jászberényben Apponyi Albertet, pedig ha tudnák,
113 II, 1883| bármi sors alatt - mondja Apponyi Albert.~- Ki el nem csüggedett -
114 II, 1883| hogy Sárközy a szélsõbalt s Apponyi habarékokat gonosz terveibe
115 II, 1883| rajta.) Szilágyi a kémény, Apponyi az ablak, Mocsáry a vízvezeték.
116 II, 1883| Madarász, Helfy, Herman, Apponyi Albert.~Helfynek egy érdekes
117 II, 1883| hogy közelebbrõl hallhassa. Apponyi Albert tölcsért csinált
118 II, 1883| az azon kesereg, hogy az Apponyi ellen írt röpiratot visszaküldte
119 II, 1883| jött azután a förgeteg. Apponyi Albert eresztette ki öblös
120 II, 1883| percekig zúgott fel néha a taps Apponyi s méginkább azután Somssich
121 II, 1883| legalábbis Somssich kell.~Apponyi Albert már egy egész britannikát
122 II, 1884| életbe is kihatnak. Óh, nem! Apponyi tart egy borsos ellenzéki
123 II, 1884| annál jobban kondult az Apponyi Albert öblös hangja, kit
124 II, 1884| Különös éllel vágott oda Apponyi Albertnek, akinek jászberényi
125 II, 1884| parlamenti hangon beszélt.~Apponyi beszéde alatt tömegesen
126 II, 1884| valóban unatkoztak. Mert az Apponyi beszéde is magas volt.~Hanem
127 II, 1884| rangjukhoz illõn beszéltek, Apponyi meg azon is túl.~Irányi
128 II, 1884| Pulszky -, mert holnapután meg Apponyi szólal fel majd, s kifejti
129 II, 1885| mondod te el viszont az Apponyi Albert témáját?~Az elsõ
130 II, 1885| hangoztatásával s némely allúziókkal Apponyi mûködésére, széles anyagot
131 II, 1885| elkészülhessen.~Így tett Apponyi Albert is, aki ma improvizált
132 II, 1885| hanem még jobban megélesíti.~Apponyi Albert, úgy rémlett, amint
133 II, 1885| igaz«-t provokált, arról Apponyi háta mögött Fenyvessy Ferenc
134 II, 1885| öreg szónok szállt síkra Apponyi ellen.~Hangjában semmi szenvedély,
135 II, 1885| a poénok kidomborítását.~Apponyi úgy tesz az osztályokkal -
136 II, 1885| mert a Láng beszéde és az Apponyi válasza volt a fõesemény -,
137 II, 1885| Dégen Gusztáv,~Zichy Antal,~Apponyi Albert stb.~Aki beszél,
138 II, 1885| szólani.~Az a bácsika volt Apponyi Albert.~Szónoki erejének
139 II, 1885| meg más ruha volt rajta.~Apponyi beszélt elragadóan, hévvel,
140 II, 1885| fordulat, s íme ott állott Apponyi Albert demokrata blúzban...~
141 II, 1885| passé... s íme ott állott Apponyi Albert tigris kacagányban.~
142 II, 1885| sajnálja, akit immár levert Apponyi.~Apponyi eközben elvégzi
143 II, 1885| akit immár levert Apponyi.~Apponyi eközben elvégzi hosszú beszédjét,
144 II, 1885| No, mi az? Ki beszélt?~- Apponyi beszélt - mondja a háta
145 II, 1885| hogy õ a demokrata és nem Apponyi, legjobb talán, ha cifliznének,
146 II, 1885| a roppant hatást, melyet Apponyi beszéde tett.~- Ejh, ezzel
147 II, 1885| tomboló kiáltás, »éljen Apponyi«, és egy percig zúg a teremben.~
148 II, 1885| miniszterelnök újra.~- Éljen Apponyi! - ordít a tömeg.~S az Apponyi-láz
149 II, 1885| lapok véleményét olvasva az Apponyi tegnapi beszédjérõl.~És
150 II, 1885| Ott ül a diadalmas vezér, Apponyi Albert is, aranyszínû nedû
151 II, 1885| rajta, mekkora jeles szónok.~Apponyi tegnapi beszédével foglalkozott.~
152 II, 1885| javaslat jó, hanem azt, hogy az Apponyi beszéde nem jó.~Márpedig
153 II, 1885| újra virág - mosoly fakad.~Apponyi beszédérõl csevegett oly
154 II, 1885| is fölviharzott: »Éljen Apponyi!«~- Hát a fáklyászene hova
155 II, 1885| A nyolcadik nap, de az Apponyi beszéde most sincs lerontva.~
156 II, 1885| elkezdik írogatni, hogy »Apponyi a nagyobb talentum«, ez
157 II, 1885| István azt állította, hogy Apponyi Albert nem valódi demokrata.~-
158 II, 1885| Prileszky.~Felbosszankodék erre Apponyi Albert, s kijelentette,
159 II, 1885| a kilencedik nap, de az Apponyi beszéde nincs lerontva.~
160 II, 1885| felelhette volna nagyapponyi gróf Apponyi Albert.~Ezen nemesi inszurrekció
161 II, 1885| legnagyobb debatter nagyapponyi Apponyi Albertnek. Ordíts kapu,
162 II, 1885| az ellenzékre: hiszen az Apponyi beszédjében volt az izgatás.~
163 II, 1885| ingerültséget, s szóhoz juthatott Apponyi, ki meg Szontagh Pálra hárítá
164 II, 1885| miniszteri szobába.~Útközben az Apponyi széke mellett halad el,
165 II, 1885| Amabban, amit Tisza visz, az Apponyi beszédje, emebben, amit
166 II, 1885| beszédje, emebben, amit Apponyi pakol össze, a Tisza beszéde
167 II, 1885| elmondani az Apponyiét, s Apponyi fogja elmondani a Tiszáét.~
168 II, 1885| egész habarékpártot. Ez volt Apponyi beszéde óta az elsõ fény,
169 II, 1885| és Komlóssy beszél.~Végre Apponyi Albert állt fel, nehogy
170 II, 1885| Pulszky (az a Szilágyi vagy Apponyi dolga), õ csak a poggyászt
171 II, 1885| parlamentnek.~Nem mûszónok, mint Apponyi vagy Szilágyi Dezsõ, de
172 II, 1885| bicskát a következõ percben az Apponyi gróf szívébe döfné a dél-magyarországi
173 II, 1885| bravúr-vágás lett volna.~Az Apponyi gróf párolgó vére fölött
174 II, 1885| az ellenzék fészkelõdik, Apponyi, Szilágyi és Gaál, elkülönözve
175 II, 1885| olvasott: »Vay, Szlávy, Apponyi«. Óh, istenem, istenem!
176 II, 1885| ideig ott idõzni.~Mellette Apponyi gróf ült, ki élénken látszott
177 II, 1885| és Szilágyi vezet (mióta Apponyi Albert a fõrendiház elnöke
178 II, 1885| De bezzeg nem hiányzott Apponyi grófnak ez sem. Ma is, mint
179 II, 1885| nem érkezett voksok után.~Apponyi Albert elkezdte szorongatni
180 II, 1885| Balázs, s rohant õ is az Apponyi segítségére, mire a pénzügyminiszter
181 II, 1885| Dezsõ állott fel, mert ha Apponyi beszél, akkor okvetlenül
182 II, 1885| megázott papírsárkány.~Ha Apponyi beszélt, szólania kellett
183 II, 1885| kellett Szilágyinak is, de ha Apponyi és Szilágyi is beszélt,
184 II, 1885| is, apollói gesztusaiból. Apponyi Albert is kedvencük. A nõk,
185 II, 1885| valóságban megfordítva ütött ki: Apponyi azért vesztett fölfelé híveket,
186 II, 1885| karonfogva, Szilágyi pedig Apponyi miatt vált kevésbé kedveltté
187 II, 1885| pártja fölött. Ugyanezt teszi Apponyi is.~Beszédjeik az egész
188 II, 1885| újságok kezdik kürtölni, hogy »Apponyi a nagyobb talentum«.~Ez
189 II, 1885| után okvetlenül felszólal Apponyi. A dicsõség ekkor rögtön
190 II, 1885| figyel: Bedekovics. Beszéljen Apponyi vagy Vámos, Istóczy vagy
191 II, 1885| sisakos vitéz magaslik ki: Apponyi és Szilágyi. Csendesen ül
192 II, 1885| ilyenkor mondani.~Ugronék és Apponyi között barnállik a termékeny
193 II, 1885| tudja ezt vegyíteni gróf Apponyi Albert. A legnagyobb szónoka
194 II, 1885| legkisebbik pártnak van. Ha Apponyi nevét olvassa a jegyzõ,
195 II, 1885| változatos formában gruppírozza. Apponyi egy nagy mûszónok, ki ellenfeleit
196 II, 1885| következtetéseket von le. Apponyi meggyõzi hallgatóit és ünnepélyes
197 II, 1885| egy ízben erõsen támadta Apponyi Albertet, mire felemelkedett
198 III, 1886| Pécsre, »sakk Tiszának«. Apponyi tisztelt barátja, Belcredi
199 III, 1886| vágott közbe a szellemes Apponyi Albert gróf.~- Hát mit vesztett
200 III, 1886| Megrezzent a csöngettyû odabent. Apponyi gróf beszél. Egy pillanat
201 III, 1886| ismételni, miképpen beszélt. Apponyi nagy szónok. Minden felszólalása
202 III, 1886| államiságról, hogy ha azt Apponyi Albert mondta volna el,
203 III, 1886| a legkimagaslóbb alakja Apponyi és Szilágyi mellett, de
204 III, 1886| mûvészettel az érveket, mint Apponyi szokta, hogy okoskodásának
205 III, 1886| Halljuk Apponyit!~A jegyzõ »Apponyi«-t szólítja.~Tisza távozik
206 III, 1886| hegyezi az ország bicskájával. Apponyi Albert fejét egész a vállai
207 III, 1886| Dehogy!... Hisz a gróf Apponyi Albert! (Alkalmasint Mocsáryt
208 III, 1886| mi lesz Bismarckkal? Az Apponyi berlini útja hova maradt?
209 III, 1886| Vagy csak azért mert Apponyi van mellette?~Mégiscsak
210 III, 1886| teltek meg, híre járván, hogy Apponyi Albert gróf fog beszélni.
211 III, 1886| disztingvált finom részletezõ, mint Apponyi és nem olyan egybefoglaló
212 III, 1886| jutni?~Ezután következett az Apponyi Albert beszéde, mely kétségkívül
213 III, 1886| összehúzódva ül székében. Apponyi gróf szemeiben fenyegetõ
214 III, 1886| Azért hát felpattant gróf Apponyi Albert, nagy nehezen lecsendesült
215 III, 1886| beszéd pedig nem esett.~Apponyi nem beszél; mert minek,
216 III, 1886| mondattak. A Ház forrongott. Apponyi Albert gróf szórta a menny
217 III, 1886| locsolgatta.~Mikor gróf Apponyi beszédét végezte, Szilágyi
218 III, 1886| Hegedüs megszurkálta Apponyit, Apponyi visszaszurkálta Hegedüst,
219 III, 1886| órákban híre terjedt, hogy Apponyi ma interpellálni fog a Belcredi-féle
220 III, 1886| dühösek.)~Mit akarhat még Apponyi?~Többet Tisza sem nem tehet,
221 III, 1886| derült napfény.~*~Jött az Apponyi interpellációja. A mai nap
222 III, 1886| negyven torok egyszerre.~Apponyi a mai ötletbõl Deák-pártinak
223 III, 1886| sem történt volna semmi. Apponyi nem lett kövérebb, csak
224 III, 1886| az ellenzék, feláll gróf Apponyi Albert.~No, hát majd eldönti
225 III, 1886| igazat vagy ide, vagy oda.~Apponyi azonban sokkal nagyobb és
226 III, 1886| Szilágyi Dezsõ míg ellenben Apponyi Albertet Lyka és Ábrányi
227 III, 1886| a csengettyû odabent. Ez Apponyi Albertet jelenti. Egy név,
228 III, 1886| Most csak hadd beszéljen Apponyi.~Nagy figyelemmel hallgatta
229 III, 1886| asszonytól, leánytól. Ez az Apponyi mindig csinál egy-egy jó
230 III, 1886| monumentális beszéd végére, mikor Apponyi leült.~- Remekül beszélt! -
231 III, 1886| tapsolhatott volna az egész Ház.~Apponyi után Pulszky Ágoston beszélt,
232 III, 1886| fõherceg.~Alighogy elvégzé Apponyi »hû fegyverhordozója« a
233 III, 1886| vérszag az épületben.~Magának Apponyi grófnak is az a bizonyos »
234 III, 1886| ölnek.~- Ostrom lesz - mondá Apponyi - és alkalom, hogy ti megint
235 III, 1886| volt a maga védelmében. Apponyi pedig egy taktikai hibába
236 III, 1886| könyvbe a honti ügyet.~Jött Apponyi gróf és beírta, hogy õ a
237 III, 1886| összekombinálását. (Láttam a névsort, Apponyi Albert még ott se volt benn.)~
238 III, 1887| Szilágyinak egy falu is jó volna), Apponyi Albert grófé Jászberény.
239 III, 1887| még az kell elõbb, hogy Apponyi legyen a miniszterelnök.
240 III, 1887| Jászberény hûségesen gróf Apponyi Albertet, akit immár az
241 III, 1887| nem akadályozza a vasút.~Apponyi Albert megrezzent... Tizenhárman
242 III, 1887| nagy ötlet villant meg az Apponyi gróf fejében s repesõ örömmel
243 III, 1887| hagyta magát vitetni s Apponyi Albert gróf föllélegzett: »
244 III, 1887| tegnap Jászberényben az Apponyi Albert gróf szájából: ez
245 III, 1887| mamelukok kerülnek, akik az Apponyi háta mögül fognak kiáltozni
246 III, 1887| hijun - a borókaágat.)~Utána Apponyi gróf következett és beszélt
247 III, 1887| állta ki az elsõ rohamokat.~Apponyi ugyan azt mondá valakinek
248 III, 1887| nem vagytok igaziak. Az Apponyi beszédjeire mindnyájan betódultok,
249 III, 1887| febr. 16.]~Néhány nap elõtt Apponyi Albert gróf évelõdött Trefort
250 III, 1887| nyugodtan és mosolyogva fordult Apponyi felé, mintha mondaná: »Látod,
251 III, 1887| borútlan arccal fordulván Apponyi felé: »Nem haragszom - látod
252 III, 1887| megszólítja a háta mögül Apponyi Albert:~- Kegyelmes uram,
253 III, 1887| az ülésre.~Azután hadnagy Apponyi Albert mondott egy remek
254 III, 1887| még a t. Ház mágnásai is: Apponyi Albert, akinek nagy gondot
255 III, 1887| apródonkint fognak elvérezni? Apponyi sebeire legalább termett
256 III, 1887| nincsenek és nem lesznek még Apponyi miniszterelnöksége idejében
257 III, 1887| megfelelt az alkalomnak Apponyi Albert gróf rövid általános
258 III, 1887| a húsosfazekakhoz, ma az Apponyi tegnapi lendületes visszavágására
259 III, 1887| Egy-két követ dobott bele majd Apponyi, majd Horánszky, de azok
260 III, 1888| politikában hangzott egykor »Apponyi és Szilágyi«, vagy mint
261 III, 1888| ebbe a korba.~Ha azonban Apponyi Albert alakja sötétlik elõ
262 III, 1888| megfordítva azt várná, hogy Apponyi Albert hódol a régi szolid,
263 III, 1888| forrongó jelennek.~De végre az Apponyi színházi politikája mégis
264 III, 1888| parlamenti mérték alá, jön Apponyi (de elõbb bevárja, míg a
265 III, 1888| olvasgatva valami iratot, Apponyi Albert a ceruzájával dobol
266 III, 1888| sem, amellyel a Láng és Apponyi beszédeit méltányolni lehetne.~
267 III, 1888| Ház zajosan megéljenezte.~Apponyi! Mit mondjak róla, akinek
268 III, 1888| Majd minden szónok, még Apponyi is azt vallotta szemérmesen,
269 III, 1888| Gyulával kezdõdött, ki az Apponyi tegnapi beszédére felelt
270 III, 1888| fáklyászenét.~A jobboldali folyosón Apponyi gróf észrevételeit hallgatják
271 III, 1888| ember az a Gaál Jenõ - szólt Apponyi. - A ti pártotokon nincs
272 III, 1888| Gábor! - szisszent fel Apponyi.~- Csak demonstrálni akartam,
273 III, 1888| Meglehet - jegyzé meg Apponyi keserû humorral -, de hisz
274 III, 1888| Machiavelli, Beöthy Ákos, sõt maga Apponyi Albert is tartott egy szép
275 III, 1888| hadakkal jövének a küzdelemre, Apponyi tábora képezte a jobbszárnyat.~
276 III, 1888| Eközben új gondolata támad Apponyi Albertnek, hogy miután itt
277 III, 1888| házszabályok szerint nem szólhat.~Apponyi Albertnek esze ágában sem
278 III, 1888| nagy elégedetlen.)~Azután Apponyi fejtette ki a habarékpárt
279 III, 1888| éppen most szurkált meg Apponyi, hogy ne bízza el magát
280 III, 1888| bevallom töredelmesen, hogy Apponyi Albert nemcsak nagy talentum (
281 III, 1888| ijedten kapott a füleihez, Apponyi felállt, de mit tehetett
282 III, 1888| voltak és sok más faktor. Apponyi megint új formában mutatta
283 III, 1888| lovon, csillogó pompával, az Apponyi toasztjával.~De ne irigyeljük
284 III, 1888| maga a »kapitány«, gróf Apponyi Albert szólalt fel. Mai
285 III, 1888| Tisza-iskola.~Reflektál a Beöthy és Apponyi némely állításaira, s kimutatja
286 III, 1888| hogy egyik elmés mondására Apponyi felförmedt:~- Nagy komolysági
287 III, 1888| napirendrõl.~Meghökkent ezen Apponyi Albert gróf, felállt, hogy
288 III, 1888| és bekiáltá a folyosót:~- Apponyi beszél odabent.~Erre aztán
289 III, 1888| veszedelmes precedens lenne, Apponyi elmondta a beszédjét.~Kevés
290 III, 1888| ilyen közel - mondá neki Apponyi Albert.~- Hogyhogy? - csodálkozék
291 III, 1888| alsóházat. Tisza Kálmán és Apponyi Albert. (A harmadik, Szilágyi
292 III, 1888| Szilágyi Dezsõ, ugaron van.) Apponyi Albert nagyobb Tiszánál,
293 III, 1888| szónokok érvelésén mégis az Apponyi iskolája üti ki magát.~A
294 III, 1888| egyébiránt jó napjuk van, mert Apponyi is beszél, és Szilágyi is.
295 III, 1888| legelõször is a neveket.~Apponyi, Justh Gyula, Dárday Sándor,
296 III, 1888| eszmét. Végre a kezdeményezõ Apponyi is belátta, hogy egyöntetû,
297 III, 1888| talál az állatvilággal. Apponyi gróf úgy néz ki, mint egy
298 III, 1888| Felkiáltással ment keresztül az Apponyi módosítása, miután ahhoz
299 III, 1888| jöttek. Erõsebbek. Irányi, Apponyi lépett sorompóba (különösen
300 III, 1888| lépett sorompóba (különösen Apponyi excellált).~Ezeket már Fabinynak
301 III, 1888| király papírkosarában van.~*~Apponyi Albert közvetlen közelében,
302 III, 1888| Kornél mondta.~Egyszóval: Apponyi vegyeskereskedésében õ és
303 III, 1888| néha; az volt a fegyvere.~Apponyi ellen polemizált belõle,
304 III, 1888| emlékezetében valaki.~- Hát az Apponyi beszédje - akadt rá hirtelen
305 III, 1888| a szelídebb ellenzékiek Apponyi határozati javaslatával
306 III, 1888| kimerült. A csúcspont az Apponyi pénteki beszéde volt, s
307 III, 1888| sziporkák.~Hát nem Tisza, se nem Apponyi, hanem Beöthy Algernon.
308 III, 1888| pattogtatni az ujját, mikor Apponyi ellen indul meg a polémia.~
309 III, 1888| Apponyinál. Csakhogy az Apponyi hangja megint más.~- Természetesen.
310 III, 1888| Münnich bevégzi beszédjét, s Apponyi nagy, valóban nagy szónoklata
311 III, 1888| veri össze a tenyereit.~Apponyi beszédje majdnem harmadfél
312 III, 1888| hogy azok körülbelül az Apponyi beszédjét mentek a karzatra
313 III, 1889| miniszterelnökkel szemben ül Apponyi, közel hozzá a vén Madarász
314 III, 1889| fészkelõdés volt észrevehetõ, Apponyi lesütötte a fejét mogorván,
315 III, 1889| Sokan a fejeiket csóválták Apponyi felé, mintha mondanák: »
316 III, 1889| illedelmes csend volt a Házban. Apponyi Albert beszélt. Apponyi
317 III, 1889| Apponyi Albert beszélt. Apponyi mindig elementáris erõvel
318 III, 1889| közbeszólásokat: »Éljen Apponyi«.~Hanem erre aztán felforrt
319 III, 1889| nyomban a kormányelnök után Apponyi emelkedett fel személyes
320 III, 1889| hiányzik). Prónay Dezsõ és Apponyi Albert szólottak mellette
321 III, 1889| hálósipkás« ellenzékhez, hogy az Apponyi gróf gúnyos kifejezését
322 III, 1889| de nem csoda - mert mióta Apponyi felé szít a párt, felejteni
323 III, 1889| hadsereg harcképességét.~Apponyi roppant hatású rögtönzéssel
324 III, 1889| derültség a jobboldalon. Apponyi után Bolgárt nem lehet hallgatni.~
325 III, 1889| Bolgárt nem lehet hallgatni.~Apponyi után kitódul a Ház a folyosóra,
326 III, 1889| kérdés.~- Nem is kérdés: Apponyi olyan, mint egy gyapjús
327 III, 1889| megmondom a bíróság elõtt.~Még Apponyi szólott röviden, körülbelül
328 III, 1889| de inkább dühbe jött, s Apponyi tapintatlannak nyilvánítá
329 III, 1889| altatószerek« liferánsa, ahogy ma Apponyi Gajárit igen sikerült gúnnyal
330 III, 1889| kanonok társam háta mögött, az Apponyi beszéde alatt, hogy: »Mi
331 III, 1889| úr száz év múlva~Igen, ma Apponyi beszélt, közvetlen Jókai
332 III, 1889| édes humorú orációja után. Apponyi azonban sokkal makacsabb,
333 III, 1889| már úgy a Jókai, mint az Apponyi beszédmodorát; õk maguk
334 III, 1889| olcsó rossz ötlet, aminõ az Apponyi beszédjében a két »lenség« (
335 III, 1889| kritikai megjegyzéseit az Apponyi beszéde alatt, hanem ahelyett
336 III, 1889| kérdik itt is, ott is Apponyi hû fegyverhordozóját.~-
337 III, 1889| jóízûen. Tisza csodálkozott, Apponyi szintén mosolygott, de nem
338 III, 1889| már ebben az emberben!« Apponyi sztoikus türelemmel nézett
339 III, 1889| üdvözletül s ezek közt az Apponyi keskeny, hideg keze is.~
340 III, 1890| az ellenzék is helyeselt; Apponyi néhányszor bólingatott a
341 III, 1890| lövöldözés«.~Sokkal nehezebb volt Apponyi szerepe: õ elrejté fegyverét
342 III, 1890| vegyülõ ellenzékiek.~- Az Apponyi beszéde - felelék -, hogy
343 III, 1890| váltották fel a nagyok: Apponyi Albert gróf és Tisza István (
344 III, 1890| legremekebb beszédjét tartotta Apponyi Albert (mellyel a mai vezércikkben
345 III, 1890| javaslatára nem szavaz rá.~Apponyi Albert egy nyúlékony okoskodással
346 III, 1890| folytatta s végzé beszédjét.~Apponyi nyilatkozata provokálta
347 III, 1890| számûzetés keserû kenyere), de Apponyi Albert elveszti ama jelzõjének
348 III, 1890| tekintetet a jövõbe. Mi lesz, ha Apponyi bevonul a pártba, összes
349 III, 1890| ha a közvetlen háta mögé Apponyi áll, mert az is gróf, mivelhogy
350 III, 1890| tepertõs pogácsával.~GRÓF APPONYI ALBERT~A vászonkereskedések
351 III, 1890| fel ne csússzék.~Egy gróf Apponyi Albert tíz év óta.~A másik
352 III, 1890| gallérfelgombolás nyitját.~Ez is a gróf Apponyi Albert a véderõ-vita óta.~
353 III, 1890| már a kritikámat a gróf Apponyi Albert politikája, programjai
354 III, 1890| kíván tõlem; egy fecsegést Apponyi grófról, melyet a hölgyek
355 III, 1890| hallgatag ember, és mikor Apponyi Albertrõl írok, bátran bent
356 III, 1890| mameluk is leveszi a kalapját.~Apponyi Albert (nem árulom el éveit,
357 III, 1890| s az egyetlen nagy alak Apponyi Albert. Mikor lett naggyá,
358 III, 1890| államférfiú számba ment. Apponyi Albert sohasem volt kezdõ
359 III, 1890| a szerencsétlent, akinek Apponyi elõtt jutott a hely a szónokok
360 III, 1890| megcsendül a jegyzõ ajkán:~- Apponyi Albert gróf!~A templomi
361 III, 1890| pajkos játékot ûz velünk, de Apponyi komolyan, méltóságteljesen,
362 III, 1890| percre a debreceni toronynál.~Apponyi beszédei megrendítik, összemorzsolják
363 III, 1890| talán helyes álláspont volt, Apponyi Alberttel szemben nincs
364 III, 1890| pisszegést és megtalálta, Apponyi el akarja kerülni és minduntalan
365 III, 1890| minduntalan szembe találja.~Apponyi Albert a nemzeti törekvések
366 III, 1890| ez az egyik oka, amiért Apponyi tehetségeihez mérten nem
367 III, 1890| emberek változzanak meg. És Apponyi próbálja is az elváltozásokat
368 III, 1890| hibás kiindulási pont, hogy Apponyi már ifjan azzal a szándékkal
369 III, 1890| miniszterelnöki székbe.~Csak Apponyi Albert indult egyszerre
370 III, 1890| úr a következõ szavakat:~»Apponyi Albert grófot félreértették
371 III, 1890| keresi. Hol ül Fenyvessy?~Apponyi mellõl áthurcolkodott már,
372 III, 1890| Kell-e a pallos, vagy sem?~Apponyi azt felelte:~- Várjatok,
373 III, 1890| önkéntesnek. A Ház mosolygott, Apponyi lesütötte a fejét szomorúan.
374 III, 1890| világított, de az õ feje.~Apponyi Albert az egész beszéd alatt
375 III, 1890| csuklott otthon a Vatikánban.) Apponyi megint begombolt egy gombot.~
376 III, 1890| zsebkendõvel a szemeit törülgette.~Apponyi pedig begombolta kabátján
377 III, 1890| útközben, hogy mire szombaton Apponyi tartotta a nagy beszédét,
378 III, 1890| szöveget, hogy Tisza azt mondta Apponyi beszédje után: »Kibújt a
379 III, 1890| hogy Tisza nem ösmeri el az Apponyi tehetségeit.~Hogy pedig
380 III, 1890| tehetségeit.~Hogy pedig az Apponyi tehetségeit nem ösmeri el
381 III, 1890| folytatá a szerkesztõ -, hogy Apponyi beszéde változtatott valamit
382 III, 1890| s most íme, felvette az Apponyi Albert gróf fiziognómiáját.~-
383 III, 1890| zavartan -, jó a hasonlat. Apponyi a híd közepén állt tíz év
384 III, 1890| roppant apparátusával nekiesik Apponyi Albert grófnak, kifejti,
385 III, 1890| statuálni, s egészen kirángatja Apponyi alól az alapot, amelybõl
386 III, 1890| Tisztelõ híved és szolgád...~APPONYI MEGINT LICITÁLT~A mai ülésnek (
387 III, 1890| vita ezen momentumát gróf Apponyi Albert, s így szólt magában:~-
388 III, 1890| szájában a »zajos éljen«, s Apponyi kudarcai megint szaporodtak
389 III, 1890| vakolat is hull.~Déltájban Apponyi Albert lépett fel. A szavak
390 III, 1890| nem vették volna észre?~Apponyi elõlépett a színre, miként
391 III, 1890| osztogatott sebeket is. Apponyi mellett se suhant el szó
392 III, 1891| nevelésben részesült, mint Apponyi! Kezd érdekes lenni a dolog.~-
393 III, 1891| és õvelük »foglalkoznak«.~Apponyi ebben a kérdésben a kormánnyal
394 III, 1891| elején még bársonyos, lágy Apponyi még egyszer fölemelkedett
395 III, 1891| egy-egy vékony hang vált ki.~Apponyi két kézzel kapott az úgynevezett
396 III, 1891| képzelõdésnek, hogy mikor Apponyi jó falatokat rágott meg,
397 III, 1891| gazdáját nézi.~Hanem azért Apponyi nem élt vissza a helyzettel.
398 III, 1891| vagy hogyan fog lefolyni Apponyi képviselõjelölt programbeszéde?
399 III, 1891| jövő választások alkalmával~Apponyi Albert gróf: Kegyesen szeretett
400 III, 1891| kritizálja, megvonom a szót.~Apponyi Albert gróf: A kormány az
401 III, 1891| Megtiltom, hogy lázítson.~Apponyi Albert gróf: Vegyük csak
402 III, 1891| Rendõrkapitány: Hallgasson!~Apponyi Albert gróf: Kegyesen szeretett
403 III, 1891| akkor a választás bizony az Apponyi párt javára ütne ki.~Dehogy
404 III, 1891| Ezzel a fûszeres pecsenyével Apponyi Albert állt elõ. A magyaros
405 III, 1891| étvágyát erõsen felcsigázták.~Apponyi beszéde gyújtott. Sõt nemcsak
406 III, 1891| Félkettõre járt az idõ, mikor Apponyi befejezte beszédét és mikor
407 III, 1891| Thaly kalamajkát táncolna, Apponyi orrlyukai pedig úgy mozognának,
408 III, 1891| es kiegyezésrõl mondott.~Apponyi fölugrott. Õ azt a pragmatika
409 III, 1891| beszédjét.~Erre a megszorult Apponyi elkezdett kedélyeskedni,
410 III, 1891| ingadoznék. Ezen át látjuk Apponyi merev arcát, amint üvegesedõ
411 III, 1891| Ház két hõse, Szilágyi és Apponyi összemérték lándzsáikat.~
412 III, 1891| fiatalos gyomra lázadozik az Apponyi elokvenciájának terjedelme
413 III, 1891| te meg az anekdotákra!~Apponyi ezalatt egyre beszél, maga
414 III, 1891| Szilágyi-féle beszédre).~- Éljen Apponyi! - ordítják orkánszerûen.~
415 III, 1891| lelkesedésbe jön a balpárt. Éljen Apponyi! Éljen! Éljen!~Szilágyi
416 III, 1891| annyit mond virágnyelven: »Apponyi vagy Szilágyi fog beszélni«.~
417 III, 1891| Szilágyinak csak maga Apponyi maradt.~A jegyzõk megnyomták
418 III, 1891| le mint egy jégcsap: az Apponyi arca egyre fehérebb, az
419 III, 1891| képesség ekkora méreteit - Apponyi összes érveit porrá õrölte.
420 III, 1891| hallású öregúr még csak az Apponyi tegnapi beszédénél van,
421 III, 1891| miniszter s azonfelül egy Apponyi, akit össze lehessen morzsolni.~
422 III, 1891| lehessen morzsolni.~Szegény Apponyi! A Nessus-ing van rajta;
423 III, 1891| fakasztotta.~Prónay után jött Apponyi, ki tudja már hányadszor!
424 III, 1891| akkor se sült el.)~Szegény Apponyi! És akármeddig gondolkozom
425 III, 1891| szót tudom leírni: Szegény Apponyi!~Gondolta-e, midõn Szilágyi
426 III, 1891| hangzik a szájatokból: Hurráh Apponyi! Éljen Apponyi! Ne félj,
427 III, 1891| szájatokból: Hurráh Apponyi! Éljen Apponyi! Ne félj, Apponyi!~A macska
428 III, 1891| Éljen Apponyi! Ne félj, Apponyi!~A macska rátok vigyorog.
429 III, 1891| Ebben mindenki megegyezik. Apponyi keresztet vet magára: »Ám
430 III, 1891| egy-két arany gombot. Mert Apponyi szeret gombozni a politikában.~
431 III, 1891| Cilinder a kalpag helyett.) Apponyi felborzolta a szõrét, Tisza
432 III, 1891| elokvenciával éri el, mint Apponyi (de hiszen az inkább tûzzel),
433 III, 1891| ostromot õ kezdte. Sõt utána Apponyi is bágyadtabb, halaványabb
434 III, 1891| elõadás, az ellenzék vezére, Apponyi a humor aranyos sörényû
435 III, 1891| lobogóját. Ehhez már ért Apponyi. Hiszen egész életében ezt
436 III, 1891| igyekszik úgy öltözködni, mint Apponyi, de szerénységbõl mégis
437 III, 1891| vadméh: »Úgy van, úgy van!«~Apponyi beszéde három részbõl állt;
438 III, 1891| magának.~Minél tovább beszélt Apponyi, annál bõszebb lett Szilágyi.
439 III, 1891| bajsza, hogy változik az Apponyi mosolygó arca halványabbra,
440 III, 1891| mérsékelt bal néma marad.~Apponyi lehorgasztja érdekes fejét
441 III, 1891| mozognak a megkisebbedett Apponyi körül. Minden le van lapítva.
442 III, 1891| kimenetelû csatába vezeti õket Apponyi.~Szegény mérsékelt ellenzék (
443 III, 1891| kikerültek az elveszett holmiai.~Apponyi következett. Õ is beismerte,
444 III, 1891| gúny fegyverével vívta meg Apponyi, ügyesen bontogatva ki magát
445 III, 1891| abszorbeált: a Szilágyi válasza Apponyi beszédére.~Minden ezt várta.
446 III, 1891| várt veszedelem elõtt. (Apponyi szenvedélyesen jegyez.)~
447 III, 1891| szatirizálta és döntögette föl Apponyi érveit. Mai beszédének árnyazata -
448 III, 1891| feléje pártja elismerése.~Apponyi azonnal felelt, s ez a másik
449 III, 1891| parlamenti párviadal, mely Apponyi és Szilágyi közt vívatik
450 III, 1891| régi reminiszcenciákra...~Apponyi lehajtotta a fejét. Mintha
451 III, 1891| pénzt az emigránsoknak... s Apponyi még mindig lehajtva tartja
452 III, 1891| megolvassa ezt a vitát, hogy Apponyi ezektõl az osztrák porkolábaktól
453 III, 1891| epe ömlött ki a száján, Apponyi pedig a szégyenkezéstõl
454 III, 1891| siller bor színét vette föl Apponyi arca, egyszövetûvé válván
455 III, 1891| csak arra az esetre, ha Apponyi nem mutatkoznék késõbb szabadelvûnek.~...
456 III, 1891| elõkészületben a fekete táblán se Apponyi, se Szilágyi, se Fenyvessy
457 III, 1891| tétlenségre vannak kárhoztatva...~Apponyi állt a panaszkodók élére.
458 III, 1891| a Kégl Gyurihoz, hogy az Apponyi babéraira vágyik?~Mások
459 III, 1891| ömlöttek hozzá a gratulálók. Apponyi Albert gróf legelöl.~Az
460 III, 1891| programbeszédet a belvárosban - felel Apponyi a balvidék nagy derültsége
461 III, 1891| derültsége közt.~Úgy van, Apponyi is megragadta az alkalmat,
462 III, 1891| szarkazmussal törte össze Apponyi beszédét.~Apponyi válaszolt,
463 III, 1891| össze Apponyi beszédét.~Apponyi válaszolt, de csak úgy,
464 III, 1892| elbukásuk kizártnak tekinthetõ. Apponyi ellenfél nélkül áll Jász
465 III, 1892| itthon is jobb szeretnék az Apponyi hangjával olvasni a magamé
466 III, 1892| a dicsõséges deszkákon.~Apponyi Albert meleg szavakkal emlékszik
467 III, 1892| nemzetieknek:~- No, hát legyen Apponyi miniszter nélkülem, ha tud!~...
468 III, 1892| Sándorért gyûlt úgy össze. Apponyi volt a mágnes. Apponyi,
469 III, 1892| Apponyi volt a mágnes. Apponyi, a divatba jött Apponyi.
470 III, 1892| Apponyi, a divatba jött Apponyi. Õ ma is kielégítette tisztelõit.
471 III, 1892| Apponyit egy bizonyos darabban.~Apponyi természetesen nagyszabású
472 III, 1892| mert mikor nem nagyszabású Apponyi? A diadal is teljes. A nagy
473 III, 1892| Nem történt baja senkinek. Apponyi újra elõrehatolt gondviselésszerû
474 III, 1892| szónok nem lesz belõle.~Apponyi után Kovács József, a hajdúnánási
475 III, 1892| mégis meg volna bukva, az Apponyi tegnapi karzatával szemben.~
476 III, 1892| ezt jól megmondta«, csak Apponyi ajka körül pajkoskodott
477 III, 1892| nemzeti párt gyõzött volna.~Apponyi a fejét rázza, s még gúnyosabban
478 III, 1892| nem mondtam! - pattant fel Apponyi.~- Nem mondta - bizonyítja
479 III, 1892| legmérgesebb lövegét egy Apponyi által kibocsátott ilyen
480 III, 1892| utána a kormánypadokon.~Apponyi arca halovány lett. Ábrányi
481 III, 1892| elõadva, miképpen szokta Apponyi megcsinálni beszédeihez
482 III, 1892| Halljuk! Halljuk!~- Zsivió Apponyi! Ez már nagyobb betûkkel
483 III, 1892| teljesen szakálltalan lenne Apponyi.~Frenetikus tetszészaj tört
484 III, 1892| mely a milliomosról szól, Apponyi népszerûségére applikálva.~
485 III, 1892| forintja is.~Ilyen millió az Apponyi népszerûsége.~De a Hegedüs
486 III, 1892| látszott a középkarzat.~Apponyi megdöbbenve tekintett föl:~-
487 III, 1892| játszi hangon csipkedte gróf Apponyi Albertet.~- Fog még maga
488 III, 1892| Eötvös arca ragyogott, Apponyi kétszer is hátravetette
489 III, 1892| begurítja a guillotint.~Apponyi mélán, ártatlanul tekintett
490 III, 1892| szavakkal ehhez járult.~De Apponyi még nem engedte. Ebbõl a
491 III, 1892| egyik megjegyzését.~Ám, ha Apponyi szólott, nem maradhatott
492 III, 1892| dacos kuruc. Míg ellenben Apponyi Albert egypár hû emberével
493 III, 1892| Ezt úgy gyanították az Apponyi szárnysegédei is, mentsünk
494 III, 1892| tudod-e, miért állt fel Apponyi? Azért, mert jó barátja
495 III, 1892| Radeczkynak. Hát ezért állt fel Apponyi.~- No, ez egészen más! Így
496 III, 1892| megint beleütõdtem egy másik Apponyi intimusba.~- Hát tudod-e
497 III, 1892| Hát tudod-e miért állt fel Apponyi? Azért, mert Pázmándy helytelenül
498 III, 1892| az interpellációt, mert Apponyi azon az elvi állásponton
499 III, 1892| magasztos célból állt fel Apponyi. Mert bolond fõvel még kitalálnánk
500 III, 1892| felé néz?~Végre felállott Apponyi gróf, s elmondta valamivel
1-500 | 501-757 |