Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1874|  Széchenyink biztató jelmondatát s kétségbeesetten gondolunk rá, amit még kimondani
 2    I,  1878|     feloszlanék az írói kör, Szana kétségbeesetten küzdene ez ellen végleheleteig,
 3    I,  1880|           hízom, nagyon rohamosan.~Kétségbeesetten markolta meg az orvos kezét.~-
 4    I,  1880|           hirtelen jön a megbánás: kétségbeesetten nézi a partról, mint hánykolódik
 5    I,  1880| élettelenül rogyott össze. A tömeg kétségbeesetten futott a Kerepesi útra,
 6    I,  1880|           hízom, nagyon rohamosan.~Kétségbeesetten markolta meg az orvos kezét.~-
 7   II,  1883|       fekete litografírozott betûk kétségbeesetten susogják: »Ki ül itt majd
 8   II,  1884|         miniszterelnök úr - kiáltá kétségbeesetten.~De Tisza mégiscsak rázta
 9  III,  1886|         fog tartani - fenyegetõzik kétségbeesetten Margittay.~- Annál jobb -
10  III,  1886|   rávetették magokat a rendõrökre, kétségbeesetten védték a garabolyt, de a
11  III,  1887|          szólásszabadság?~Az elnök kétségbeesetten tesz még egy kísérletet
12  III,  1887|           tetõpontra hág, a szülõk kétségbeesetten jajveszékelnek.~- Valaki
13  III,  1888|         sírás és úgy zokogott, oly kétségbeesetten, mintha egyszeribe kiadná
14  III,  1888|           Halljuk, halljuk!«~Péchy kétségbeesetten lóbázza a csöngettyût. Tisza
15  III,  1888|          Rendre, rendre!« Az elnök kétségbeesetten rázta a csöngettyût. Fejét,
16  III,  1889|          meghallgatni.~Beöthy Ákos kétségbeesetten próbálkozott az õ vékony »
17  III,  1889|       sarába kocsijukból.~Az elnök kétségbeesetten rázza a csöngettyût, s rendre
18  III,  1891|         nevették el a jeleneteket. Kétségbeesetten sóhajtottam föl:~- Nem adom
19  III,  1891|        eltûnt minisztert leverten, kétségbeesetten térnek vissza, eredménytelenül,
20  III,  1891|           zaj támad. Károlyi Gábor kétségbeesetten üvölti.~- A miniszterelnök
21  III,  1894|            mesterileg.~Justh Gyula kétségbeesetten tördelte kezeit a pad alatt,