Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1875|                 feles búzavetés«: ha a jég elveri, a mi zsebünk is
 2    I,  1877|          temetőben.~ És tél szakán, ha jég a föld,~Meleg könny nem
 3    I,  1879|                bátran, pici lábak,...a jég erõs, nem horpad be; ti
 4    I,  1879|              se kél föl többet.~V. Egy jég »bon mot«, amit mindenkinek
 5    I,  1880|           kisütött a nap és elolvadt a jég. Vidám fehér felhõk úsztak
 6    I,  1880|           leghosszabb ezután, ha már a jég fölolvadott.~Az pedig fölolvadott.
 7    I,  1880|                biztosi tanács képezi a jég arisztokráciáját: egy-két
 8    I,  1880|             magát és õ is elesett.~S a jég már gyenge volt akkor. A
 9    I,  1880|             reszelve hasgatta össze.~A jég olyan volt, mint egy, a
10    I,  1880|          evezett.~Idõközben elindult a jég Földvárott, s utolérte õket.~
11   II,  1882| korcsolya-idény fölvet új embereket. A jég nagyon kedvezõ talaj, édesem.
12   II,  1882|              nyeremény.~*~Oh, a kedves jég! Mintha sima, tiszta átlátszóságával,
13   II,  1883|         gratulált:~»Nehezen ment; de a jég meg van törve«.~Andrássy
14   II,  1885|           hagyva. »Oh, azok megélnek a jég hátán is« - mondá egyszer
15   II,  1885|                jöttek.~(Csakhogy még a jég is elolvad az ember lába
16   II,  1885|      Megszûntek a bálok és piknikek, a jég is elfogyott a városligeti
17  III,  1886|               minden periódusa közé. A jég meg volt törve. A bolondos
18  III,  1887|                 mint a napfény sütötte jég megolvadni kezdett, amint
19  III,  1888|                 a vetéseimet elverte a jég. Beláthatod most már, én
20  III,  1892|                derék ember az, megél a jég hátán is.~(Hogy ne! Aztán
21  III,  1892|                Hogy ne! Aztán nem is a jég hátán van. A párt szereti