Rész,  Esztendo/Fejezet

 1    I,  1873| szavait Kunigunda felém valami felvidéki bundás bizottmányi tag fog
 2    I,  1874|      ennél az, amit az a buzgó felvidéki hazafi gondolt ki a haza
 3    I,  1879|     testükkel is megfogják.~Én felvidéki ember létemre naivságnak
 4    I,  1880| mostani lakosai lesznek.~*~Egy felvidéki megyében történt, hogy a
 5   II,  1882|      ember és parasztgazda egy felvidéki faluban.~Hogy honnan ismerem
 6   II,  1883|   történeti regénynek).~Valami felvidéki faluban nyalka honvéd huszárok
 7   II,  1882|  keltette az ezüstnemû. Azok a felvidéki képviselõtársak, akik a
 8   II,  1883|      vagy hatszázan. Egy egész felvidéki falu nem áll ennyi emberbõl.~-
 9   II,  1884|        panaszt, hogy I. Ferenc felvidéki útjában két, kocsisa mellett
10   II,  1884|        tökéletes magyar ember, felvidéki dzsentri jellegû. Tömött
11   II,  1884|    hogy egyik fõúr megvett egy felvidéki tájképet, igen tehetséges
12   II,  1885|    mennyei hatalmaktól. Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb
13  III,  1886|    némelykor megjelenik minden felvidéki arcon.~Igen, az elnök kegyetlenkedni
14  III,  1888|      szegény jó lélek!«~Nehány felvidéki ember azalatt, míg az alföldiek
15  III,  1888|    Eláll! Eláll!... - zúgják a felvidéki regáletulajdonosok.~A szónok
16  III,  1892|   minden sora, mely hírt hoz a felvidéki ínségrõl, egy-egy szívet
17  III,  1892| korszak legendás kísértetét, a felvidéki Kaspareket. S azalatt, amíg
18  III,  1893|     bajairól s igen találóan a felvidéki állapotokról.~Az a mondása,
19  III,  1893|    feláll, maradhat-e még ülve felvidéki követ?~Kormány megrezzent.
20  III,  1895|  tagbaszakadt ember, aki egyik felvidéki képviselõtársunknak az inasa,
21  III,  1815|      éppen a legnyugodalmasabb felvidéki kerületei romlottak meg,